Szakmailag lektorálta: Dr. Pável-Szecskó Judit allergológus és klinikai immunológus · Utoljára frissítve: 2026. november 19.
| Röviden
Az asztma a légutak krónikus gyulladásos betegsége. A hörgők túlérzékenyek, ezért bizonyos ingerekre beszűkülnek. Fő tünetei: nehézlégzés, sípoló légzés, száraz köhögés és mellkasi szorítás. Gyakran éjszaka, hajnalban, mozgás után vagy allergén hatására erősödnek. Azonnal hívjon mentőt (112), ha a rohamoldó nem segít, nem tud egész mondatokban beszélni, vagy elkékül az ajka. Az asztma nem gyógyítható, de jól kontrollálható. Megfelelő kezeléssel a legtöbb beteg tünetmentesen él, sportol és dolgozik. |
Tartalom
- Meghatározás
- Tünetek felnőtteknél és gyerekeknél
- Mikor gyanakodjon?
- Teendők roham esetén
- Okok és kiváltó tényezők
- Típusok
- Kapcsolat az allergiával
- Elkülönítés a COPD-től
- Kivizsgálás
- Kezelés
- Jól kontrollált-e a betegsége?
- Sport
- Várandósság
- Tévhitek
- Kivizsgálás a Lotusz Medical Centerben
- Gyakran ismételt kérdések
Köhög éjszakánként? Sípol a légzése futás után? Szorít a mellkasa, amikor tavasszal kimegy a szabadba? Ezek mögött gyakran asztma áll. A betegség gyerekeknél és felnőtteknél is kialakulhat, és sokszor évekig rejtve marad, mert a panaszokat megfázásnak vagy rossz kondíciónak gondolják.
Ebben a cikkben összefoglaljuk, mi ez a betegség, hogyan ismerhető fel, mi a teendő roham esetén, és hogyan zajlik a kivizsgálás és a kezelés.
Mi az asztma?
Ez a légutak krónikus, gyulladásos betegsége. Az érintett hörgők nyálkahártyája tartósan gyulladt és túlérzékeny. Olyan ingerekre is reagál, amelyek egy egészséges tüdőnek nem okoznak gondot: pollenre, hideg levegőre, füstre vagy megerőltetésre.
Ilyenkor három dolog történik egyszerre. A hörgőket körülvevő izmok összehúzódnak. A nyálkahártya megduzzad. A nyáktermelés fokozódik. A légutak beszűkülnek, a levegő nehezebben áramlik ki és be. Innen ered a jellegzetes sípoló hang és a levegőhiány érzése.
A betegség lényege, hogy a szűkület változó és visszafordítható. A tünetek jönnek és mennek. Panaszmentes időszakok után rohamok is jelentkezhetnek. A gyulladás viszont a tünetmentes napokon is jelen lehet, ezért fontos a rendszeres kezelés.
Milyen tünetei vannak az asztmának?
A négy jellegzetes tünet:
- Nehézlégzés, légszomj – főleg kilégzéskor érzi úgy, hogy nem jön ki a levegő.
- Sípoló, zihálló légzés – kilégzéskor hallható magas hang.
- Száraz, ingerköhögés – gyakran éjszaka vagy hajnalban, néha ez az egyetlen tünet.
- Mellkasi szorító érzés – mintha valami ráülne a mellkasra.
Ezekhez társulhat csökkent terhelhetőség, fáradtság és rossz alvás. A tünetekre jellemző, hogy változnak: egyik héten szinte nincsenek, a másikon minden éjjel felébresztik. Tipikusan erősödnek éjszaka, kora reggel, fizikai terhelés után, hideg levegőn, nátha idején, illetve allergénnel vagy füsttel érintkezve.
Asztma tünetei felnőtteknél
Felnőttkorban a betegség gyakran lassan, alattomosan kezdődik. Sokan hónapokig elhúzódó köhögéssel jelentkeznek, amely egy megfázás után nem múlik el. Mások azt veszik észre, hogy lépcsőzéskor vagy sportoláskor hamarabb kifulladnak.
A késői kezdetű asztma 40–50 éves korban is megjelenhet először. Ez a forma gyakrabban nem allergiás eredetű, és néha nehezebben kontrollálható. Felnőtteknél fontos kizárni más okokat is, például a COPD-t, a szívbetegséget vagy a reflux okozta köhögést.
Asztma gyerekeknél
Gyermekkorban ez az egyik leggyakoribb krónikus betegség. A jelei gyakran mások, mint felnőtteknél:
- visszatérő, „sípolós” hörghurut, főleg vírusfertőzések után,
- éjszakai köhögés, amely miatt a gyerek felébred,
- játék vagy futás közbeni köhögés, kifulladás, a mozgás kerülése,
- elhúzódó köhögés náthák után.
Ha a családban van asztma, szénanátha vagy ekcéma, nagyobb a kockázat. Kisgyereknél a diagnózis nehezebb, mert a légzésfunkciós vizsgálat általában csak 5–6 éves kor felett végezhető el megbízhatóan. Ha gyermeke gyakran sípolva köhög, beszéljen gyermekorvosával.
Mikor gondoljon asztmára?
| Mikor forduljon orvoshoz?
• A köhögés vagy légszomj hetente többször visszatér. • Éjszaka köhögés vagy fulladás miatt felébred. • Mozgás közben vagy után rendszeresen sípol a légzése. • Egy megfázás után a köhögés hetekig nem múlik el. • Allergiás szezonban (pl. pollenszezonban) a nátha mellett köhögés és mellkasi szorítás is jelentkezik. • Már ismert asztma mellett egyre gyakrabban kell rohamoldót használnia. |
Mi a teendő asztmás rohamnál?
Roham során a légutak szűkülete hirtelen fokozódik. A roham percek alatt is kialakulhat, de gyakran órákkal vagy napokkal előtte már jelez: romló éjszakai köhögés, gyakoribb rohamoldó-használat.
- Üljön fel egyenesen, kissé előredőlve. Ne feküdjön le.
- Használja a rohamoldó inhalátort pontosan úgy, ahogy kezelőorvosa előírta. Ha van írásos asztma-cselekvési terve, kövesse azt.
- Lélegezzen lassan és nyugodtan. A pánik fokozza a légszomjat.
- Távolodjon el a kiváltó októl – füsttől, allergéntől, hideg levegőtől.
- Ha a tünetek néhány percen belül nem javulnak, vagy rosszabbodnak, hívjon segítséget.
| Azonnal hívjon mentőt (112), ha:
• a rohamoldó nem segít, vagy csak nagyon rövid ideig hat, • nem tud egész mondatokban beszélni a légszomj miatt, • az ajka vagy a körme elkékül, szürkés lesz, • a légzés nagyon szapora, a bordák közötti bőr belégzéskor behúzódik, • zavarttá, aluszékonnyá válik, • a sípolás hirtelen elhalkul, miközben a légszomj nem javul – ez súlyos szűkület jele lehet, nem javulásé. |
Mi okozza az asztmát?
A betegségnek nincs egyetlen oka. Kialakulásában az örökölt hajlam és a környezeti hatások együtt játszanak szerepet. Ha a szülők asztmásak vagy allergiásak, a gyermeknél nagyobb a kockázat.
A korai életévek különösen fontosak. A terhesség alatti és csecsemőkori dohányfüst-expozíció, a koraszülés és a súlyos, sípolással járó vírusos légúti fertőzések az első években mind növelik a későbbi megbetegedés esélyét. Felnőttkorban a munkahelyi hatások, a hosszan tartó légszennyezés és a túlsúly kerülnek előtérbe. Sokszor nem egyetlen ok, hanem több tényező együttese vezet a betegséghez.
Fontos különbséget tenni a kockázati tényezők (amelyek növelik a betegség kialakulásának esélyét) és a kiváltó tényezők (amelyek a már meglévő betegségben rohamot provokálnak) között.
| Típus | Példák |
| Kockázati tényezők | családi halmozódás, allergiás betegségek (szénanátha, ekcéma), dohányzás és passzív dohányzás (a terhesség alatt is), súlyos gyermekkori légúti fertőzések, elhízás, légszennyezés, munkahelyi por és vegyszerek |
| Kiváltó tényezők | pollen, háziporatka, állati szőr és hám, penészgomba, nátha és influenza, hideg vagy száraz levegő, fizikai terhelés, füst és erős illatok, erős érzelmi stressz, egyes fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszerek | |
Az asztma típusai
A különböző típusok tünetei hasonlók, de a háttér és a kezelés eltérhet. A típus ismerete segít a célzott terápiában.
TípusAllergiás asztma |
Jellemző kiváltópollen, poratka, állati szőr, penész |
Mire figyeljen?a leggyakoribb forma, gyakran szénanáthával vagy ekcémával együtt |
|
| Nem allergiás asztma | fertőzés, hideg levegő, füst, illatok | nincs kimutatható allergiás háttér, felnőtteknél gyakoribb | |
| Terhelés indukálta asztma | intenzív mozgás, főleg hideg levegőn | a tünetek mozgás közben vagy 5–15 perccel utána jelentkeznek | |
| Foglalkozási asztma | vegyszerek, lisztpor, fapor, festékek | munkanapokon rosszabb, szabadság alatt javul | |
| Késői kezdetű asztma | gyakran nem allergiás | 40 év felett kezdődik, néha nehezebben kontrollálható | |
| Fájdalomcsillapító-érzékeny asztma | egyes fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszerek | gyakran orrpolippal és krónikus orrmelléküreg-gyulladással jár | |||
Asztma és allergia: hogyan függenek össze?
Felnőtteknél és gyerekeknél is az allergiás asztma a leggyakoribb forma. Ilyenkor az immunrendszer egy ártalmatlan anyagot – például pollent vagy poratkát – veszélyesnek ítél, és gyulladásos reakciót indít a légutakban.
Az orr és a hörgők nyálkahártyája egységes rendszert alkot. Ezért gyakori, hogy a kezeletlen szénanátha évek alatt „lefelé száll”, és asztma alakul ki. Ha pollenallergiás, és szezonban köhögést vagy mellkasi szorítást is érez, érdemes kivizsgáltatni magát.
Az allergiás háttér feltárása azért fontos, mert ha kiderül, mi váltja ki a tüneteket, ezek célzottan kerülhetők. Az allergia egyéb jeleiről allergia tüneteiről szóló cikkünkben olvashat.
Ha allergiás náthája és asztmája is van, a kettőt együtt érdemes kezelni. A jól beállított orrkezelés – például orrspray – gyakran a hörgőtüneteket is enyhíti. Fordítva is igaz: a kezeletlen orrdugulás miatti szájlégzés rontja a légzési panaszokat, mert a hideg, száraz, szűretlen levegő közvetlenül a hörgőkbe jut.
Asztma vagy COPD?
Az asztma és a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) is légszomjjal, köhögéssel és sípoló légzéssel járhat, ezért gyakran összekeverik őket. A kezelésük azonban eltér, ezért fontos a pontos elkülönítés.
| Jellemző | Asztma | COPD |
| Kezdet | bármely életkorban, gyakran gyermek- vagy fiatal felnőttkorban | jellemzően 40 év felett |
| Fő ok | allergia, örökölt hajlam, környezeti ingerek | elsősorban hosszú távú dohányzás |
| Tünetek lefolyása | változó, rohamokban jelentkezik, lehet tünetmentes időszak | lassan, folyamatosan romlik |
| Hörgőtágítóra adott válasz | a szűkület jelentősen javul | csak részben vagy alig javul |
| Allergia | gyakran társul | ritkábban jellemző |
| Kezelés fókusza | gyulladáscsökkentés, kiváltó okok kerülése | dohányzás elhagyása, hörgőtágítás, légzésrehabilitáció |
A két betegség ritkán együtt is előfordulhat. Ha dohányzik vagy dohányzott, és légszomja van, mindenképp tüdőgyógyászati kivizsgálás szükséges.
Hogyan derül ki az asztma?
A diagnózis a tünetek, a kórelőzmény és a vizsgálatok együttes értékelésén alapul. Egyetlen teszt ritkán elég.
- Kikérdezés és fizikális vizsgálat: mikor, milyen helyzetben jelentkeznek a tünetek, van-e allergia vagy asztma a családban, dohányzik-e. Az orvos meghallgatja a tüdőt.
- Légzésfunkciós vizsgálat (spirometria): ez az asztma diagnózisának alapja. Egy csőbe kell erőteljesen kifújni a levegőt. A vizsgálatot hörgőtágító belélegzése után megismétlik. Ha a légáramlás érdemben javul, a betegségre utal.
- Csúcsáramlás-mérés (PEF): otthon, egy kis eszközzel naponta mérhető. A napszakos ingadozás segít a diagnózisban és a kontrollban.
- FeNO-mérés: a kilélegzett levegő nitrogén-monoxid-szintjét méri, amely az allergiás típusú légúti gyulladást jelzi.
- Allergiavizsgálat: bőrpróbával (Prick-teszt) vagy vérből végzett allergiateszttel kideríthető, mely allergének állnak a tünetek mögött.
- Kiegészítő vizsgálatok: mellkasröntgen vagy laborvizsgálat főleg más betegségek kizárására szolgál.
Előfordul, hogy a légzésfunkció a vizsgálat napján teljesen normális, mert a beteg éppen tünetmentes. Ez nem zárja ki az asztmát. Ilyenkor a vizsgálatot panaszos időszakban megismétlik, vagy úgynevezett provokációs tesztet végeznek, amely a hörgők túlérzékenységét méri. A pontos diagnózis azért fontos, mert ezeket a gyógyszereket hosszú távon kell használni – ezt csak megerősített diagnózis alapján érdemes elkezdeni.
| Mit vizsgálunk a Lotusz Medical Centerben?
• Allergológusunk feltárja az asztmás panaszok allergiás hátterét: bőrpróbával (Prick-teszt), illetve vérvételből végzett allergiatesztekkel (ALEX multiplex teszt 295 allergénre, 40 allergénes inhalatív és nutritív panelek). • Ahol lehetséges, kezelési tervet is készít, és hosszú távon gondozza a betegeket. • Légzésfunkciós vizsgálatot (spirometriát) rendelőnkben nem végzünk – ehhez tüdőgyógyászati vizsgálat szükséges. • Allergológiai rendelésünkre 12 éves kortól fogadunk betegeket. |
A bőrpróba előtt 5 nappal az antihisztamin-tartalmú gyógyszereket el kell hagyni. Az allergiavizsgálat menetéről lépésről lépésre szóló cikkünkben olvashat részletesen.
Hogyan kezelhető az asztma?
A betegség a mai tudás szerint nem gyógyítható, de jól kontrollálható. A kezelés célja, hogy csökkenjen a légúti gyulladás, ne legyenek rohamok, és a beteg teljes életet élhessen.
Gyógyszeres kezelés
A kezelés alapját az inhalációs (belélegzős) gyógyszerek adják. Ezek közvetlenül a légutakba jutnak, így kis adagban is hatékonyak.
- Gyulladáscsökkentő (fenntartó) kezelés: elsősorban inhalációs kortikoszteroid, amely tartósan csökkenti a hörgők gyulladását és túlérzékenységét. Akkor is szükséges, ha éppen nincs tünet.
- Rohamoldó kezelés: gyorsan ható hörgőtágító, amely percek alatt ellazítja a hörgők izmait. A mai ajánlások szerint önmagában, gyulladáscsökkentő nélkül nem elég a kezelésre.
- Kombinált készítmények: egy inhalátorban tartalmaznak gyulladáscsökkentőt és hörgőtágítót.
- Biológiai terápia: súlyos, más kezelésre nem reagáló esetekben jöhet szóba, szakorvosi központban.
A pontos gyógyszert és adagot mindig a kezelőorvos határozza meg, és a kontrollok alapján módosítja. A leggyakoribb hiba a helytelen inhalálási technika – kérje, hogy orvosa vagy gyógyszerésze mutassa meg a helyes használatot.
A kiváltó okok kerülése
A gyógyszer mellett legalább ilyen fontos, hogy csökkentse a tüneteket kiváltó hatásokat. Allergiás asztmában ez lehet atkaellenes ágynemű, a háziállat távol tartása a hálószobától, vagy pollenszezonban zárt ablak és szabadtéri ruhák cseréje. Egyes betegeknél allergén-specifikus immunterápia (deszenzibilizálás) is mérlegelhető – ezt rendelőnkben nem végezzük, de allergológusunk tanácsot ad, hol érhető el.
Életmód
- Ne dohányozzon, és kerülje a füstös helyeket.
- Mozogjon rendszeresen. Jól beállított kezelés mellett a betegség nem akadálya a sportnak.
- Tartsa egészséges tartományban a testsúlyát – a túlsúly rontja a betegség kontrollját.
- Védekezzen a légúti fertőzések ellen: az influenza elleni oltás az érintetteknek kifejezetten ajánlott.
- Járjon rendszeres kontrollra, akkor is, ha jól van.
Honnan tudhatja, hogy jól kontrollált-e az asztmája?
A kezelés célja nemcsak a rohamok elkerülése, hanem a teljes tünetkontroll. Sokan évekig együtt élnek napi köhögéssel vagy éjszakai ébredésekkel, mert azt hiszik, ez „az asztmával jár”. Pedig nem kell, hogy így legyen.
| Az elmúlt 4 hétben… | Jól kontrollált | Nem megfelelően kontrollált |
| Nappali tünetek | legfeljebb heti 2 alkalommal | hetente többször vagy naponta |
| Éjszakai ébredés asztma miatt | nincs | előfordul |
| Rohamoldó használata | legfeljebb heti 2 alkalommal | hetente többször |
| Korlátozás a mindennapokban | nincs, a beteg sportolhat, dolgozhat | a tünetek miatt kerül bizonyos tevékenységeket |
Ha a jobb oldali oszlopból akár egy is igaz Önre, beszéljen kezelőorvosával. Gyakran elég a gyógyszer vagy az inhalálási technika módosítása, máskor egy új kiváltó ok áll a romlás hátterében – például egy újonnan kialakult allergia, egy háziállat vagy egy munkahelyi változás.
Az asztma-cselekvési terv
Ez egy írásos útmutató, amelyet a kezelőorvos állít össze a beteggel közösen. Leírja, milyen gyógyszert kell rendszeresen használni, hogyan ismerhető fel a romlás, mikor kell emelni az adagot, és mikor kell orvoshoz vagy mentőhöz fordulni. A terv különösen hasznos gyerekeknél, ahol a szülő, az óvoda vagy az iskola is tudja, mi a teendő. Ha még nincs ilyen terve, kérje a következő kontrollon.
Asztma és sport
A rendszeres mozgás az érintetteknek is kifejezetten hasznos: javítja az állóképességet és a légzőizmok működését, segít a testsúly kontrolljában. A terhelés okozta tünetek többnyire azt jelzik, hogy a kezelés nincs megfelelően beállítva – nem azt, hogy fel kell hagyni a sporttal.
- Mindig melegítsen be fokozatosan, legalább 10–15 percig.
- Hideg, száraz időben viseljen sálat vagy maszkot a száj előtt, hogy a belélegzett levegő felmelegedjen.
- Pollenszezonban a szabadtéri edzést tegye a kora reggeli vagy esti órákra, eső után.
- A rohamoldót mindig vigye magával edzésre.
- Ha mozgás közben rendszeresen kifullad vagy köhög, kérje kezelése felülvizsgálatát.
Asztma a várandósság alatt
A terhesség alatt a betegség lefolyása változhat: egyes kismamáknál javul, másoknál romlik, és nagyjából harmaduknál változatlan marad. A legnagyobb kockázatot a kontrollálatlan asztma jelenti, mert a roham alatti oxigénhiány a magzatot is érinti.
Ezért a kezelést terhesség alatt sem szabad önhatalmúlag abbahagyni. A legtöbb inhalációs gyógyszer várandósság alatt is biztonságosan használható. Ha asztmás, és babát tervez vagy várandós, mielőbb egyeztessen kezelőorvosával és nőgyógyászával.
Gyakori tévhitek az asztmáról
- „Ha nincs tünetem, nem kell gyógyszer.” – A gyulladás tünetmentes időszakban is jelen lehet. A fenntartó kezelés önhatalmú elhagyása rohamhoz vezethet.
- „A szteroidos inhalátor függőséget okoz.” – Nem okoz függőséget. A belélegzett adag töredéke a tablettás szteroidénak, és jóval kevesebb mellékhatással jár.
- „Asztmásan nem lehet sportolni.” – Lehet. Sok élsportoló is érintett. A jól kontrollált betegség nem korlátoz.
- „A gyerek kinövi.” – Egyes gyerekeknél a tünetek enyhülnek, de a hajlam megmaradhat, és később visszatérhet.
Asztmás panaszok kivizsgálása a Lotusz Medical Centerben
Ha tartós köhögés, sípoló légzés vagy mellkasi szorítás gyötri, és allergiás háttér gyanúja merül fel, allergológiai rendelésünkön segítünk kideríteni, mi áll a panaszok mögött. Várólista nélkül, gyors időpontokkal fogadjuk, belvárosi rendelőnkben, az Oktogon közelében.
Gyakran ismételt kérdések
Mi az asztma első jele?
Gyakran tartós, száraz köhögés – főleg éjszaka, hajnalban vagy mozgás után. Ehhez társulhat sípoló légzés, légszomj és mellkasi szorítás. Gyerekeknél a visszatérő, sípolós hörghurut lehet az első figyelmeztető jel.
Kialakulhat asztma felnőttkorban?
Igen. Az asztma bármely életkorban megjelenhet, akár 40–50 évesen is. A késői kezdetű asztma gyakrabban nem allergiás eredetű, és sokszor egy elhúzódó légúti fertőzés után kezdődik.
Gyógyítható az asztma?
Végleg nem gyógyítható, de jól kontrollálható. Rendszeres inhalációs kezeléssel és a kiváltó okok kerülésével a legtöbb beteg tünetmentesen élhet, sportolhat és dolgozhat.
Mi a különbség az asztma és a COPD között?
Az asztma bármely életkorban kezdődhet, gyakran allergiás eredetű, és a légúti szűkület hörgőtágítóra jelentősen javul. A COPD jellemzően 40 év felett, főleg dohányzás miatt alakul ki, és folyamatosan romlik. A pontos elkülönítéshez légzésfunkciós vizsgálat szükséges.
Mikor kell mentőt hívni asztmás rohamnál?
Azonnal hívja a 112-t, ha a rohamoldó nem segít, ha a beteg nem tud egész mondatokban beszélni, ha az ajka elkékül, ha zavarttá vagy aluszékonnyá válik, vagy ha a sípolás elhalkul, miközben a légszomj nem javul.
Milyen orvoshoz forduljak asztma gyanújával?
Első lépésként a háziorvoshoz vagy gyermekorvoshoz. A légzésfunkciós vizsgálatot tüdőgyógyász végzi, az allergiás háttér kivizsgálása pedig allergológus feladata. Ha a tünetek allergiás szezonban vagy állattal, porral érintkezve erősödnek, az allergológiai vizsgálat különösen indokolt.
Okozhat allergia asztmát?
Igen. Az allergiás asztma a leggyakoribb forma. A kezeletlen szénanátha évek alatt asztmába válthat át. Allergiavizsgálattal kideríthető, mely allergének váltják ki a tüneteket, így célzottan kerülhetők.
Foglaljon időpontot allergológiai kivizsgálásra
Időpontot online foglalhat, vagy hívjon minket a 06 30 365 8000-es számon. E-mail: paciens@lotuszmedical.com
Cím: 1067 Budapest, Teréz körút 21. (Oktogon közelében) · Hétfő–péntek 8:00–20:00, szombat 9:00–16:00 · Várólista nélkül
Az aktuális árakat az Áraink oldalon találja; a laboratóriumi allergiavizsgálatok árairól telefonon tájékoztatjuk.
A cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot. Légszomj vagy fulladás esetén forduljon orvoshoz, súlyos tüneteknél hívja a 112-t.
Források
- Global Initiative for Asthma (GINA): Global Strategy for Asthma Management and Prevention, 2024. https://ginasthma.org/reports/
- World Health Organization: Asthma – Fact sheet. https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/asthma
- NHS: Asthma. https://www.nhs.uk/conditions/asthma/
- Bousquet J. és mtsai: Allergic Rhinitis and its Impact on Asthma (ARIA) guidelines – 2019 update. Clinical and Translational Allergy, 2020;10:23.

