Csontsűrűség eredmény értelmezése: mindent a Dexa vizsgálatról

Szakmailag lektorálta: Dr. Bálint Anita reumatológus, háziorvostan szakorvos · Utoljára frissítve: 2026. október 28.

A csontritkulás sokáig semmilyen tünetet nem okoz, és gyakran csak egy csonttörés hívja fel rá a figyelmet. A csontsűrűség vizsgálat (DEXA) ezért az egyetlen módja annak, hogy időben kiderüljön, mennyire erősek a csontjai.

Ezért fontos 50 éves kor felett, kockázati tényezők esetén rendszeresen eljárni DEXA vizsgálatra. Ebben a cikkben bemutatjuk, kinek és mikor ajánlott, hogyan zajlik, és mit jelentenek a leleten szereplő T-score, Z-score és BMD értékek.

Röviden •    A DEXA (más néven ODM) vizsgálat alacsony sugárdózisú röntgenvizsgálat, amely a csontok ásványianyag-tartalmát méri. Fájdalmatlan, és 10–30 percig tart. •    Az eredmény legfontosabb száma a T-score. Ha −1,0 vagy annál magasabb, a csontsűrűség normális. •    A −1,0 és −2,5 közötti T-score csökkent csontsűrűséget (oszteopéniát), a −2,5 vagy annál alacsonyabb érték csontritkulást jelent. •    A Z-score a saját korosztály átlagához viszonyít. Változókor előtti nőknél, 50 év alatti férfiaknál és gyermekeknél ezt használják. •    A leletet szakorvos értékeli: a kezelésről nem egyetlen szám, hanem a teljes töréskockázat alapján dönt.

 

Tartalom •    Mi az a csontritkulás? •    Mi az a DEXA vizsgálat? •    Mikor ajánlott a DEXA vizsgálat? •    Mikor nem ajánlott a DEXA vizsgálat? •    Hogyan zajlik a csontsűrűség (DEXA) vizsgálat? •    A csontsűrűség eredmény értelmezése •    Milyen problémák feltárására ad lehetőséget a DEXA vizsgálat? •    Mi a teendő, ha a DEXA vizsgálat eredménye eltérést mutat? •    A DEXA vizsgálat mellett elérhető egyéb módszerek a csontsűrűség mérésére •    Gyakran ismételt kérdések a DEXA vizsgálatról

 

Mi az a csontritkulás?

A csontritkulás (oszteoporózis) egy anyagcsere-betegség. A betegség esetén a csontok ásványianyag-tartalma és szerkezete fokozatosan romlik. A csontok emiatt törékennyé válnak, és már kis erőbehatásra, például egy egyszerű elesés következtében is eltörhetnek.

Tudta?

A nemzetközi adatok szerint az 50 év feletti nők mintegy harmadánál, a férfiak nagyjából ötödénél élete során csontritkulás okozta törés következik be. A leggyakrabban a csigolyák, a csípő és a csukló törik.

A csontritkulás tünetei

A csontritkulást gyakran „néma betegségnek” nevezik, mert a csontvesztés fájdalommal nem jár. Az első jel sokszor maga a törés. Figyelmeztető jelek lehetnek:

• kis erőbehatásra bekövetkező csonttörés,
• a testmagasság csökkenése,
• fokozódó hajlott tartás, „púp” kialakulása,
• hirtelen kezdődő, tartós hátfájás, amely csigolyatörésre utalhat.

 

A csontritkulás okai

A csonttömeg 30 éves kor körül éri el a csúcsát, utána lassan csökken. Nőknél a változókor után az ösztrogénhiány miatt a csontvesztés felgyorsul. A kockázatot növelik:

• az életkor és a női nem,
• a korai változókor,
• a családi halmozódás, különösen ha a szülőnek csípőtörése volt,
• az alacsony testsúly,
• a kalcium- és D-vitamin-hiány,
• a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás és a mozgásszegény életmód,
• a tartós szteroidkezelés,
• egyes betegségek, például a rheumatoid arthritis, a cöliákia és más felszívódási zavarok, a pajzsmirigy-túlműködés.

 

A mellékpajzsmirigy túlműködése is csontritkuláshoz vezethet, hiszen felborítja a kalcium anyagcseréjét, és a szükséges kalciumot a csontoktól vonja el. Hasonló hatású, ha a mellékvese működési zavarának hatására nagy mennyiségű kortizol kerül a szervezetbe.

A csontritkulás tüneteiről, kezeléséről és megelőzéséről részletesen itt olvashat: csontritkulás: minden tudnivaló.

Mi az a DEXA vizsgálat?

A DEXA vizsgálat a csontsűrűség mérésének legelterjedtebb módszere. Kétféle energiájú, alacsony dózisú röntgensugárral méri a csontok ásványianyag-tartalmát. Nevezik csontsűrűség-mérésnek, denzitometriának és ODM (oszteodenzitometria) vizsgálatnak is. Ezek mind ugyanazt jelentik.

A vizsgálat során a készülék két különböző energiájú röntgensugarat bocsát át a vizsgált területen. A csont és a lágy részek eltérő mértékben nyelik el a sugarakat, ebből a számítógép kiszámítja a csont ásványianyag-sűrűségét. Leggyakrabban az ágyéki gerincet és a csípőt vizsgálják, mert itt a legveszélyesebbek a csontritkulásos törések.

A sugárterhelés nagyon kicsi, egy mellkasröntgen dózisának töredéke.

Mikor ajánlott a DEXA vizsgálat?

A nemzetközi ajánlások szerint csontsűrűség-mérés javasolt minden 65 év feletti nőnek és 70 év feletti férfinak. Ezen kívül 50 éves kor felett azoknak, akiknek csonttörésük volt, vagy akiknél kockázati tényező áll fenn. Fiatalabb korban csak indokolt esetben, például tartós szteroidkezelés mellett van rá szükség.

Csontsűrűség vizsgálat indokolt lehet:

• kis erőbehatásra bekövetkezett csonttörés után,
• tartós, három hónapnál hosszabb szteroidkezelés mellett,
• korai, 45 éves kor előtti változókor esetén,
• alacsony testsúly vagy jelentős fogyás után,
• ha a testmagasság csökken, vagy a hát hajlottá válik,
• csontvesztéssel járó betegségekben (például rheumatoid arthritis, mellékpajzsmirigy-túlműködés, felszívódási zavarok),
• csontot gyengítő gyógyszerek, például egyes daganatellenes hormonkezelések mellett,
• a csontritkulás kezelésének ellenőrzésére.

 

Mivel a csontritkulás főként a nőknél gyakori, a változókor után a hölgyeknek érdemes orvosukkal megbeszélni. Mikor esedékes az első csontsűrűség-mérés, és milyen gyakran kell megismételni.

Mikor nem ajánlott a DEXA vizsgálat?

A DEXA vizsgálat biztonságos, de bizonyos helyzetekben nem végezhető el, vagy halasztani kell:

• Várandósság alatt nem végezhető el, ezért ha fennáll a terhesség lehetősége, jelezze előre.
• Amennyiben a közelmúltban báriumos vagy más kontrasztanyagos, illetve izotópos vizsgálata volt. Ilyenkor néhány napot várni kell, mert a szervezetben maradt anyag torzíthatja az eredményt. Báriumos vizsgálat után általában 7–10 nap a javasolt várakozás.
• Amikor a vizsgált területen fém implantátum (például csípőprotézis) vagy súlyos gerincdeformitás van. Ez esetben az orvos másik területet, például a másik csípőt vagy az alkart méri.
• A készülék teherbírását meghaladó testsúly esetén a vizsgálat nem végezhető el.

 

Hogyan zajlik a csontsűrűség (DEXA) vizsgálat?

A csontsűrűség vizsgálat során Ön ruhában, háton fekszik a vizsgálóasztalon, miközben a készülék karja lassan elhalad az ágyéki gerinc és a csípő felett. Közben mozdulatlanul kell maradnia. A vizsgálat fájdalmatlan, és 10–30 percig tart.

A vizsgálat után azonnal hazamehet, és folytathatja szokásos tevékenységét. Az eredményt radiológus vagy a vizsgálatot végző szakorvos értékeli, a leletet pedig a beutaló orvossal érdemes megbeszélni.

Előkészületek a vizsgálat előtt

• Ha kalciumtartalmú étrend-kiegészítőt szed, a vizsgálat előtt 24–48 órával hagyja abba.
• Viseljen kényelmes ruhát, amelyen a gerinc és a csípő tájékán nincs fém: cipzár, csat, gomb.
• Ha várandós, vagy fennáll ennek a lehetősége, jelezze, mert ilyenkor a vizsgálat nem végezhető el.
• Ha a közelmúltban kontrasztanyagos vizsgálata volt, szóljon előre.
• Korábbi csontsűrűség-leleteit vigye magával: az orvos a változást is értékeli.

 

A csontsűrűség eredmény értelmezése

A csontsűrűség-lelet legfontosabb száma a T-score (T-érték). Ha −1,0 vagy annál magasabb, a csontsűrűség normális. A −1,0 és −2,5 közötti érték csökkent csontsűrűséget, a −2,5 vagy annál alacsonyabb érték csontritkulást jelez.

A lelet részletes kiértékelése szakorvosi feladat, mert az orvos a számokat az életkorral, a korábbi törésekkel és a kockázati tényezőkkel együtt értékeli. A leleten szereplő fogalmak jelentése azonban könnyen megérthető.

A BMD (bone mineral density) a csont ásványianyag-sűrűségét mutatja g/cm²-ben. Ez a mért nyers érték; a T- és a Z-score ebből számított viszonyszám.

A Z-érték (Z-score) azt mutatja meg, mennyire tér el az Ön csontsűrűsége a saját korosztálya, neme szerinti átlagtól. Változókor előtti nőknél, 50 év alatti férfiaknál és gyermekeknél ezt használják; a −2,0 vagy annál alacsonyabb érték számít az életkorhoz képest alacsonynak.

A T-érték (T-score) ezzel szemben azt mutatja meg, hogy a kapott eredmény mennyire tér el az egészséges, 30 év körüli fiatal felnőttek átlagos csúcscsonttömegétől. Változókor utáni nőknél és 50 év feletti férfiaknál a diagnózis ezen alapul.

A csontsűrűség eredmény értelmezése a WHO sztenderdjei alapján

Csontsűrűség táblázat: a T-score értékek jelentése

T-score	Megítélés	Mit jelent?
−1,0 vagy magasabb	Normális csontsűrűség	A csontsűrűség megfelel az egészséges fiatal felnőttekének.
−1,0 és −2,5 között	Csökkent csontsűrűség (oszteopénia)	A csont ásványianyag-tartalma kisebb az átlagosnál, de ez még nem csontritkulás.
−2,5 vagy alacsonyabb	Csontritkulás (oszteoporózis)	A csontok törékenyebbek, a töréskockázat megnőtt.
−2,5 vagy alacsonyabb, és csonttörés is történt	Súlyos csontritkulás	Kis erőbehatásra bekövetkezett törés igazolja a csontok meggyengülését.

 

A T-score azt mutatja meg, hány szórásnyival tér el az Ön csontsűrűsége az egészséges fiatal felnőttek átlagától. A 0 az átlagot jelenti, a negatív szám az átlagnál alacsonyabb, a pozitív az átlagnál magasabb csontsűrűséget.

Súlyos csontritkulás értékei

Súlyos (előrehaladott) csontritkulásról akkor beszélünk, ha a T-score −2,5 vagy annál alacsonyabb. Ilyenkor a betegnek már volt kis erőbehatásra, például elesés következtében kialakult csonttörése. A −3,0, −3,5 körüli értékek jelentősen megnövekedett töréskockázatot jeleznek. Viszont a súlyosságot nem egyedül a szám, hanem a törések megléte határozza meg.

A csigolya vagy a csípő kis erőbehatásra bekövetkezett törése a T-score értékétől függetlenül csontritkulást jelez.

Hogyan olvassa a leletét?

A leleten több mérési hely szerepel, jellemzően az ágyéki gerinc (L1–L4), a combnyak és a teljes csípő, mindegyiknél külön BMD-, T- és Z-értékkel. A diagnózist a legalacsonyabb T-score alapján állítják fel. Ha például a gerinc T-score értéke −2,7, a combnyaké −1,9, a lelet csontritkulást jelez.

Kontrollvizsgálatnál az orvos nem a T-score-t, hanem a BMD értékét hasonlítja össze a korábbival, ezért érdemes a méréseket ugyanazon a készüléken végeztetni.

Milyen problémák feltárására ad lehetőséget a DEXA vizsgálat?

A DEXA vizsgálat elsősorban a csontritkulás felismerésére szolgál, de ennél több információt is ad.

Csontritkulás és oszteopénia felismerése

A mért T-score alapján egyértelműen besorolható, hogy a csontsűrűség normális, csökkent (oszteopénia) vagy csontritkulásnak felel meg. Ez a kezelési döntések alapja.

A töréskockázat becslése (FRAX)

A FRAX egy kérdőíven alapuló számítás. Ez az életkorból, a nemből, a testmagasságból, a testsúlyból, a korábbi törésekből és más kockázati tényezőkből becsüli meg a következő tíz évben bekövetkező törés valószínűségét. A számításba a DEXA vizsgálattal mért combnyak-csontsűrűség is beépíthető. Így együtt megbízható becslést ad a következő tíz év töréskockázatáról.

A kezelés hatásának követése

Ismételt méréssel ellenőrizhető, hogy a gyógyszeres kezelés vagy az életmódváltás hatására megállt-e a csontvesztés, vagy javult-e a csontsűrűség.

Mi a teendő, ha a DEXA vizsgálat eredménye eltérést mutat?

Amennyiben a DEXA vizsgálat csökkent csontsűrűséget vagy csontritkulást mutat, ne halassza a szakorvosi konzultációt. Forduljon a Lotusz Medical Center reumatológus szakorvosához. A lelet és a kockázati tényezők alapján elkészíti a kezelési tervet.

Mi a teendő oszteopénia esetén?

Az oszteopénia nem betegség, hanem figyelmeztetés: a csontsűrűség alacsonyabb az ideálisnál, de még nem érte el a csontritkulás határát. Ilyenkor többnyire nincs szükség gyógyszerre. A teendő a megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitel, a rendszeres, a csontokat terhelő mozgás, a dohányzás elhagyása és az alkoholfogyasztás mérséklése.

Gyógyszeres kezelés oszteopénia mellett akkor jön szóba, ha a töréskockázat más tényezők miatt magas. Erről az orvos a FRAX-számítás és az egyéni kockázati tényezők alapján dönt.

A csontritkulás kezelése

A csontritkulás-terápia célja a további csontvesztés megállítása és a törések megelőzése. Három alapvető eleme:

• Táplálkozás: megfelelő kalciumbevitel (felnőtteknek általában napi 1000–1200 mg, elsősorban étellel) és D-vitamin-pótlás.
• Mozgás és esésmegelőzés: rendszeres, a csontokat terhelő mozgás (séta, torna, izomerősítés), az otthoni botlásveszélyek megszüntetése.
• Gyógyszeres kezelés: a csontlebontást gátló (például biszfoszfonát, denosumab) vagy a csontépítést serkentő készítmények. Hogy melyikre van szükség, azt a szakorvos a töréskockázat alapján dönti el.

 

A DEXA vizsgálat mellett elérhető egyéb módszerek a csontsűrűség mérésére

A DEXA mellett más módszerek is léteznek, de a diagnózis nemzetközi alapja a DEXA vizsgálat.

Kvantitatív CT (QCT)

CT-vel méri a csont térfogati sűrűségét, főként a gerincen. Pontos, de a sugárterhelése lényegesen nagyobb, ezért ritkábban alkalmazzák.

Kvantitatív ultrahang (QUS)

Többnyire a sarokcsontot vizsgálja, sugárterhelés nélkül. Szűrésre alkalmas lehet, de a csontritkulás diagnózisa nem állítható fel vele: eltérés esetén DEXA vizsgálat szükséges.

A DEXA vizsgálat előnyei

• nagyon alacsony sugárterhelés,
• gyors és fájdalmatlan,
• pontos, jól reprodukálható mérés,
• a WHO diagnosztikai kritériumai erre épülnek,
• a törésveszélyes területeket (gerinc, csípő) közvetlenül méri.

 

Testösszetétel elemzés

A DEXA készülékkel nemcsak a csontsűrűség, hanem a test zsír- és izomtömege, illetve ezek eloszlása is mérhető.

A testösszetétel-mérésről sportolóknak szóló cikkünkben olvashat részletesen: DEXA vizsgálat sportolóknak.

Gyakran ismételt kérdések a DEXA vizsgálatról

Mi a különbség a DEXA és az ODM vizsgálat között?

Nincs különbség: az ODM (oszteodenzitometria) a csontsűrűség-mérés másik neve. Mindkettő ugyanazt a kétféle energiájú röntgensugaras mérést jelenti.

Fájdalmas a csontsűrűség vizsgálat?

Nem. A vizsgálat során csak mozdulatlanul kell feküdni, miközben a készülék karja elhalad Ön felett. Tűszúrás, injekció nincs.

Mekkora a sugárterhelés?

Nagyon kicsi, egy mellkasröntgen dózisának töredéke. Ezért a vizsgálat szükség esetén biztonságosan ismételhető.

Hogyan készüljek fel a vizsgálatra?

Ha kalciumtartalmú étrend-kiegészítőt szed, a vizsgálat előtt 24–48 órával hagyja abba. Viseljen fémmentes, kényelmes ruhát, és vigye magával korábbi leleteit. Étkezni a vizsgálat előtt is szabad.

Hány éves kortól ajánlott a DEXA vizsgálat?

Rutinszerűen 65 év feletti nőknek és 70 év feletti férfiaknak. Kockázati tényezők, például korábbi törés, tartós szteroidkezelés vagy korai változókor esetén már 50 éves kortól, indokolt esetben fiatalabb korban is.

Milyen gyakran kell megismételni a vizsgálatot?

A töréskockázattól függ. Magas kockázatnál általában kétévente, közepesnél 3–5 évente, alacsony kockázatnál ennél is ritkábban. Gyógyszeres kezelés indítása után 1–2 évvel érdemes ellenőrizni a hatást.

Elvégezhető a vizsgálat terhesség alatt?

Nem. Várandósság alatt a DEXA vizsgálat nem végezhető el, ezért ha fennáll a terhesség lehetősége, jelezze előre.

Mennyit kell várni kontrasztanyagos vizsgálat után?

Néhány napot, báriumos vizsgálat után általában 7–10 napot, mert a szervezetben maradt anyag torzíthatja az eredményt. Ha a közelmúltban ilyen vizsgálata volt, jelezze előre.

Milyen T-score értéknél beszélünk csontritkulásról?

−2,5 vagy annál alacsonyabb T-score esetén. A −1,0 és −2,5 közötti érték csökkent csontsűrűséget (oszteopéniát) jelent, a −1,0 vagy annál magasabb érték normális.

Mi a különbség a T-score és a Z-score között?

A T-score az egészséges fiatal felnőttek átlagához, a Z-score a saját korosztály átlagához viszonyít. Változókor utáni nőknél és 50 év feletti férfiaknál a T-score, fiatalabbaknál a Z-score az irányadó.

Mennyi ideig tart a csontsűrűség vizsgálat?

A gerinc és a csípő vizsgálata 10–30 percig tart. A vizsgálat fájdalmatlan, közben mozdulatlanul kell feküdni.

Megvan a csontsűrűség-lelete, de nem tudja, mit jelent? Hozza el leletét a Lotusz Medical Center reumatológiai szakrendelésére: a szakorvos elmagyarázza az eredményt, felméri a töréskockázatát, és szükség esetén kezelést javasol. Rendelőnk Budapesten, az Oktogonnál található (1067 Budapest, Teréz körút 21.). Időpontot online foglalhat, vagy hívjon minket a 06 30 365 8000-es számon.

 

Források

• Bone Health & Osteoporosis Foundation: Bone Density Test, Osteoporosis Screening & T-score Interpretation. org
• MedlinePlus (U.S. National Library of Medicine): Bone Density Scan. gov
• NHS: Bone density scan (DEXA scan). uk
• International Osteoporosis Foundation: Facts and statistics. foundation