Bár a végbélelőesés tünetei gyakran azonnal egyértelművé teszik egy gyakorlott proktológus számára a problémát, azonban tudni kell, hogy nincs két egyforma eset. Ebből kifolyólag a diagnózis felállítását is ajánlott több oldalról megközelíteni.
Különösen annak fényében, hogy a prolapsus gyakran összetéveszthető más végbélbetegségekkel is. Ezért a proktológián általában több vizsgálatra lesz szükség a diagnosztizáláshoz.
Végbélelőesés vagy aranyér?
Még mielőtt azonban rátérünk a diagnosztikai lehetőségekre, nagyon fontos kitérni az aranyérre is. Nagyon sokan azért fordulnak túl későn szakorvoshoz, mert a végbélelőesést összekeverik ezzel a problémával.
Tudni kell, hogy az aranyeres panaszok a legtöbb esetben heves, szúró fájdalommal, gyakori vérzéssel társulnak. Általában kisebb, legfeljebb babszem méretű kidudorodást eredményeznek. Tapintásra kemény és enyhébb stádiumban jól reagálhatnak a kezelésre.
Még vény nélkül kapható készítményekkel is egy-két napon belül érezhető javulás érhető el. Fontos megjegyezni, hogy a végbélelőesésre ezek a kenőcsök, kúpok vagy szájon át szedhető gyógyszerek nem lesznek hatással.
Ezen felül a végbélelőesés gyakran nagyobb duzzanattal jár, teljes kifordulás esetén pedig jelentős kitüremkedés tapasztalható. A tünet ritkábban jár vérzéssel, és lényegesen tompább, és az egész végbelet érintő fájdalmat generál.
Mindkét esetben javasolt proktológus szakorvos felkeresése, aki a megfelelő módszerekkel feltárja az elváltozásokat.
A végbélelőesés diagnosztizálása
A proktológia kezében nagyon sok módszer van arra, hogy a végbélelőesés diagnózisa gyors és fájdalommentes legyen. A leggyakoribb diagnosztikai módszerek a következők:
Anamnézis
Az anamnézis során a proktológus meghallgatja a pácienst. Feltárja a tüneteit, de szükség szerint kérdéseket tesz fel az életmódjára, valamint a táplálkozási- és székletürítési szokásaira vonatkozóan.
Fizikális vizsgálat
A fizikális vizsgálat során a proktológus szemügyre veszi az elváltozást. Óvatosan kitapintja tulajdonságait és ezek függvényében további vizsgálatokra küldi a pácienst.
Defekográfia
A defekográfia lényege, hogy képalkotó módszerek segítségével ellenőrizzék a bélmozgás folyamatát, méghozzá a széklet mozgásával és alakjával egyetemben, ami fontos lehet a prolapsus diagnózisa kapcsán.
Anorectalis manometria
Egy speciális nyomásmérő teszt, amivel lehetőség van megvizsgálni a záróizom működését.Ezenkívül a bélmozgáshoz szükséges idegi reflexeket is vizsgálja, így könnyedén feltárható a végbélben található izmok állapota.
Kolonoszkópia
A kolonoszkópia vagy más néven végbéltükrözés során egy a végbélbe vezetett kamerával lehetőség van közvetlenül szemügyre venni a szerv állapotát. A vizsgálat során tárhatják fel az elváltozás sajátosságait és súlyosságát.
Báriumos beöntés
Báriumos beöntést a bél röntgenvizsgálata miatt kell alkalmazni. Kontrasztanyagként működve jobban átláthatóvá teszi a végbél állapotát és elváltozásait.
MRI
Az MRI egy sokkal fejlettebb képalkotó eljárás. Ennek segítségével alaposabban megismerhető a bélmozgás, a végbél viselkedése, így a végbélelőesés állapota is.
Egyéb vizsgálatok
Amennyiben a proktológusnak a fentiek mellett további vizsgálatokra van szüksége, gyakran irányítja a pácienseket urológiai vagy nőgyógyászati szakellátásra.
A prolapsust ugyanis gyakran kísérik más szervek hasonló elváltozásai – a nőknél például a hólyag vagy a méh előesése különösen gyakori –, és nem zárható ki, hogy azok láncreakciói voltak hatással a végbél elváltozásaira.
Források:
https://my.clevelandclinic.org/health/diseases/14615-rectal-prolapse
https://www.hopkinsmedicine.org/health/conditions-and-diseases/rectal-prolapse
https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/rectal-prolapse/symptoms-causes/syc-20352837