A humán papilloma vírus, rövidebb nevén HPV, a világ egyik legelterjedtebb intim kapcsolati úton terjedő fertőzése. A WHO adatai szerint szinte minden szexuálisan aktív ember élete során legalább egyszer találkozik a vírussal. Legtöbben azonban nem is tudnak róla, mert a fertőzés tünetek nélkül zajlik le és spontán gyógyulhat. A probléma viszont ott kezdődik, ha a szervezet nem képes a vírust legyőzni. Vannak bizonyos HPV-típusok, amik hosszabb távon sejt elváltozásokat okozhatnak. Olyanok, amelyek szűrés nélkül, kezeletlenül, akár daganatos megbetegedést okozhatnak.
A jó hír az, hogy a HPV-fertőzés korán felismerhető és a veszély korán elhárítható. Ezt rendszeres szűréssel tudjuk megfelelően kontrollálni. A HPV-szűrés és tipizálás pontosan azt teszi lehetővé, hogy ne csak azt tudjuk meg jelen van-e a vírus, hanem azt is, hogy milyen típusról van szó. A tipizálás során kiderül, hogy mekkora a vele járó kockázat. Ez az információ megalapozza a kezelési és utánkövetési stratégiát.
Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, mi a HPV-szűrés és tipizálás, miért fontos. Kinek ajánlott, hogyan történik, mit jelent az eredmény, és mikor érdemes felkeresni a Lotusz Medical Center szakorvosait. A szűréseket mind nőgyógyász, mind urológus szakorvos segítségével is elvégezhetjük.
Mi a HPV (human papillomavirus)?
A human papillomavirus egy DNS-vírus, amelyből ma már több mint 200 genotípust ismerünk. Ezek a genotípusok első megközelítésben két nagy csoportba sorolhatóak:
- alacsony kockázatú (low-risk) típus,
- magas kockázatú (high-risk) típus.
Alacsony kockázatú HPV-típusok
Az alacsony kockázatú típusok közül a legismertebbek a HPV 6 és HPV 11. Ezek a típusok főleg nemi szemölcsöt (condyloma acuminatum) okoznak, rákot azonban nem. Daganatos megbetegedést csak rendkívül ritkán idéznek elő. A nemi szemölcs kellemetlenséget okozó, visszatérő elváltozás lehet, de megfelelő körülmények között könnyen kezelhető.
Magas kockázatú HPV-típusok
A magas kockázatú típusok tartalmazzák azokat a genotípusokat, amelyek hosszabb idővel a fertőzés után rákos sejt elváltozásokat okoznak. Kifejezetten ez akkor igaz, ha a szervezet nem szabadul meg tőlük.
A Nemzetközi Rákellenes Ügynökség (IARC) 14 genotípust sorol a magas kockázatú csoportba. Ezek közül a HPV 16 és HPV 18 a legjobban dokumentált karcinogének. A méhnyakrák megbetegedések mintegy 70%-át ez a két vírus okozza. Részletesebb leírást ad a következő táblázat:
| HPV-típus | Kockázati kategória | Leggyakoribb következmény |
| HPV 6, 11 | Alacsony kockázatú | Nemi szemölcs (condyloma) |
| HPV 16 | Magas kockázatú | Méhnyakrák, garatrák, peniszrák |
| HPV 18 | Magas kockázatú | Méhnyakrák, hüvely- végbél- pénisz daganat |
| HPV 31, 33, 45, 52, 58 | Magas kockázatú | Méhnyak elváltozások, rákos folyamatok |
| Egyéb high-risk típusok (35, 39, 51, 56, 59, 66, 68) | Magas kockázatú | Rákot elősegítő anogenitális elváltozások |
Mi a különbség a HPV-szűrés és a HPV-tipizálás között?
Sokak számára ez a két fogalom teljesen összemosódik. Muszály megjegyezni, hogy fontos a különbség megértése, hiszen a két vizsgálat más és más kérdésre ad pontos választ.
HPV-szűrés (HPV-teszt)
A HPV-szűrés arra a kérdésre válaszol, hogy jelen van-e a szervezetben HPV-fertőzés. Az eredmény lehet pozitív vagy negatív. A szűrés PCR-alapú vizsgálattal történik. A vizsgálat során a laborban meghatározzák, hogy a mintában kimutathatóak-e HPV genetikai nyomok (DNS). A szűrés alapvetően azt dönti el, szükséges-e további vizsgálatokat végezni.
HPV-tipizálás (genotipizálás)
A HPV-tipizálás egy lépéssel tovább mutató vizsgálat. Nem csak a fertőzés tényére irányul, hanem arra is, melyik genotípus van jelen a vizsgálat alanyában. Ennek ismerete alapvető fontosságú lehet, mert
- amennyiben magas kockázatú típus mutatható ki, soron kívüli kolposzkópos vagy egyéb vizsgálat válhat szükségessé;
- ha alacsony kockázatú típus van jelen, a kezelési stratégia ismét változik;
- a tipizálás segít annak eldöntésében, például a HPV-oltást megkapott személynél milyen típusú vírus ellen nincs védettség.
Kinek ajánlott a HPV-szűrés?
Az Európai és Magyar Onkológiai Irányelvek, valamint a WHO ajánlásai alapján a következő csoportoknak kiemelt mértékben ajánlott a rendszeres HPV-szűrés.
Nők 25–65 éves kor között
Magyarországon a méhnyakrák szűrővizsgálati program részeként a 25–65 éves nők évente citológiai vizsgálaton esnek át. Az újabb európai irányelvek és a hazai szakmai javaslatok szerint a HPV-szűrés hatékonyan egészíti ki a hagyományos citológiai vizsgálatot. A 30 év feletti nők esetében a HPV-szűrés fokozottan ajánlott, mert ebben az életkorban a tartósan fennálló fertőzés jelezheti a legnagyobb kockázatot.
Kóros citológiai eredményt követően
Amikor a citológiai lelet elváltozást (pl. atrópia, metaplásia, gyulladásos elváltozást) mutat, a HPV szűrés kiegészítő információ lehet a kolposzkópia elvégzése előtt. Egyes esetekben a HPV-negatív, enyhe elváltozásnál az utókövető stratégiát választhatja az orvos. HPV-pozitivitás esetén viszont hamarabb elvégzik a kolposzkópos vizsgálatot.
Férfiaknak
A férfiakban a HPV szűrése kevésbé szabályozott. Viszont a következő esetekben erősen ajánlott.
- nemi szemölcsre utaló tünetek,
- visszatérő garat- vagy garatmirigy-szöveti elváltozások,
- anális HPV-fertőzés gyanúja,
- partnerrel fennálló HPV-fertőzés kapcsán.
HPV-oltottak szűrésnél
A jelenleg elérhető HPV-oltások nem nyújtanak teljes körű védettséget. A kilenc komponensű oltás például 9 genotípust (6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58) fed le. Viszont a fennmaradó high-risk típusok ellen kifejezetten nem véd. Ezért az oltottak esetében is fennáll a rendszeres szűrés szükségessége.
Hogyan történik a HPV-szűrés és tipizálás? A vizsgálat menete lépésről lépésre
A HPV-szűrés és tipizálás folyamata egyszerűbb, mint ahogy azt sokan gondolják. Sem extra előkészületre, sem kórházi ellátásra nincs szükség. A folyamat egyszerű és a következőkből áll.
1. lépés: Konzultáció és anamnézis felvétel
Az orvosi vizsgálat előtt a Lotusz Medical Centerben a szakorvossal rövid konzultációt folytat a páciens. A szakorvos lehet nőgyógyász vagy akár urológus is. Függ attól, hogy női vagy férfi betegről van szó. A beszélgetés folyamán az orvos megállapítja, milyen típusú mintavételre van szükség. Itt figyelembe veszi a beteg korábbi kór előzményeit is. A következő mintavételek lehetségesek: hüvelyváladék, cervikális kenet, anális kenet, vizelet.
2. lépés: Mintavétel
Nőgyógyászati céllal a mintavétel az egészséges sejtek gyűjtését jelenti a méhnyak külső szájadékának felszínéről és a cervikális csatornából. A műveletet speciális spatula és kefe segítségével végzik. Férfiak esetében végzett vizsgálatnál a mintavétel a húgycsőre és a nemi szervek egyéb területére irányulhat. A beavatkozás gyors. Nagyon minimálisan invazív, és ha a páciens megfelelő felkészítése az orvos által megtörténik, akkor az nem okoz komoly fizikai kellemetlenséget.
3. lépés: Labor általi feldolgozás – PCR-vizsgálat
Az orvos által vett minta laborba kerül. Ott PCR (polimeráz-láncreakció) alapú DNS-detekció módszerével vizsgálják. A PCR rendkívül érzékeny módszer. A mintában lévő HPV genomikus DNS-t amplifikálják azaz felerősítik. Amennyiben elér egy bizonyos koncentrációs küszöbértéket, a vizsgálat pozitívnak minősül. A tipizáláshoz a laborban genotípus-specifikus markereket alkalmaznak. Ezen módon azonosítható, melyik genotípusok lehetnek jelen.
4. lépés: Az eredmény kiértékelése
A laboreredményt az orvos értékeli ki a pácienssel. A teljesen egyértelmű ‘pozitív’ vagy ‘negatív’ megállapításon túl az orvos elmagyarázza, milyen genotípus mutathatók ki. Ez mit jelent önmagában, milyen további lépés szükséges. Ez lehet kolposzkópia, további kontroll vizsgálat, esetleg visszarendelés. A lelet önmagában nem jelent diagnózist, csupán szűrővizsgálati eredményt.
Mit jelent a HPV-pozitív eredmény?
A HPV-pozitív lelet viszonylag gyakran fordul elő. Ettől a páciens megijed, rendszerint teljesen feleslegesen. Fontos megérteni, hogy a HPV-pozitivitás önmagában nem diagnosztizál betegséget! Nem jelent életveszélyes diagnózist. Azt jelzi csupán, hogy a vírus jelenlétének a szervezetben való megléte megerősítést nyert. Az, hogy ez milyen következménnyel jár, több tényezőtől is függhet.
Milyen típusú a vírus? Alacsony kockázatú típus (például HPV 6, 11) esetében a kockázat jellemzően nemi szemölcs, nem méhnyakrák.
Milyen a párhuzamos citológiai lelet? Ha a citológia normál, az alacsonyabb azonnali kockázatot jelent.
Milyen az immunrendszer általános állapota? Az erősebb immunrendszer nagyobb valószínűséggel szabadul meg a vírustól.
Mennyi ideig állt fenn a fertőzés? Átmeneti fertőzés kisebb, tartós (2 évnél hosszabb) fertőzés közepes kockázatot jelent.
Nemzetközi tanulmányok szerint a reproduktív korú nők 80%-a életében legalább egyszer fertőződik HPV-vel. A fertőzések többsége azonban 1–2 éven belül spontán eltűnik a szervezetből, vagyis az immunrendszer eliminálja a vírust. A probléma a tartósan fennálló fertőzésnél állhat fenn.
Mi történik HPV 16 vagy 18 pozitivitás esetén?
Amennyiben a tipizálás HPV 16-ot vagy HPV 18-at mutat ki, az orvos általában haladéktalanul kolposzkópos vizsgálatot rendelhet el. Még abban az esetben is, ha a citológiai eredmény rendben van. Ennek oka, hogy ezeknél a genotípusoknál magas a kockázat. Valamint a folyamat korai szakaszában nem feltétlenül jár sejtes elváltozásokkal. Ez citológiailag nem látszódhat. A kolposzkópia során az orvos a méhnyak felszínét nagyított optikai eszközzel vizsgálja, és a gyanúsnak tűnő területek szövettani vizsgálatra elküldhetők.
HPV és méhnyakrák hogyan függ össze?
A méhnyakrák kialakulásában a HPV-fertőzés szinte egyértelmű előzmény. A világon legelterjedtebb nőgyógyászati daganat és egyben hazánkban is a legtöbb elhalálozást okozó nőgyógyászati rák. Az esetek 99%-ában kimutatható HPV-fertőzés. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden HPV-pozitív személy rákos lesz. Csupán azt véleményezi, hogy a fertőzötteknél ez a folyamat megindulhat, amennyiben a fertőzés tartósan fennmarad.
A méhnyak-sejtelváltozások fejlődésében a következő lépcsők ismerhetők el.
HPV-fertőzésnél a vírus bejut a méhnyak hám sejtjeihez. Perzisztencia alakul ki, az immunrendszer nem szabadul meg a vírustól, a fertőzés fennmarad. CIN (cervikális intraepiteliális neoplázia) 1-es, 2-es, majd 3-as fokozatú sejtelváltozás alakul ki. Ez még nem rák, de komoly kockázati állapot. Az invazív karcinóma, ha a CIN3 kezeletlen marad, és idővel invazív méhnyak rákká fejlődhet ki.
A folyamat általában évekig, évtizedekig tart. Emiatt ezért olyan hatékony a rendszeres szűrés. A megfelelő időben felismert CIN2-3 elváltozások kezelhetők, és a rosszindulatú daganatos betegség kialakulása megelőzhető.
HPV-fertőzés terjedése és megelőzése
Hogyan terjed a HPV?
A HPV-fertőzés szinte kizárólag szexuális úton terjed. Viszont azt is tudjuk, hogy nem csupán közösülés esetén. Az egyéb érintkezési úton történő terjedéshez elegendő a bőr-bőr kontaktus is a fertőzött területen. Ez azt jelenti, hogy az óvszer csak korlátozott védelmet nyújt, és nem ad 100%-os biztonságot. A vírus azokra a bőrfelszínekre is rákerülhet, amelyeket az óvszer nem fed be.
Hogyan előzhetjük meg?
- HPV-oltás: A jelenleg elérhető legjobb HPV-vakcina 9 féle magas rizikójú HPV ellen nyújt védettséget.
- Leghatékonyabb, ha a szexuális élet kezdete előtt adja be az orvos (ajánlott kor 9–14 év körül). A 26 éven aluli férfiaknak és nőknek, sőt egyes esetekben 45 éven aluliaknak is ajánlott.
- Óvszer használata: nem nyújt teljes védettséget, de csökkenti a fertőzés veszélyét.
- Rendszeres szűrés: a HPV korai felismerése és a citológiai vizsgálat rendszeressége kulcsfontosságú.
- Immunrendszer erősítése, a dohányzás abbahagyása, kiegyensúlyozott életmód, stressz csökkentése mind segít az immunválasz erősítésében.
HPV-szűrés a Lotusz Medical Centerban – miért válasszon minket?
A Lotusz Medical Center a VI. kerületben, az Oktogon közelében található. Tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető helyen található az orvos központunk. Nőgyógyászati, urológiai és labordiagnosztikai szolgáltatásaink révén széles körű vizsgálatokat biztosítunk pácienseinek.
PCR-alapú HPV-szűrés és genotipizálás történik nálunk. A legmodernebb, érzékeny labor vizsgálati módszereket alkalmazzuk. HPV-szűrés és citológiai vizsgálat egyidejűleg is elvégezhető egyetlen konzultáció idő keretein belül.
Szakvélemény, a lelet értelmezése nőgyógyász és urológus szakorvos közreműködésével történik. Akinél szükséges további vizsgálatokat is elvégzünk helyszínen.
Az eredmény gyors. A laboreredmények rövid határidőn belül elérhetők, szükséges esetben soron kívüli vizsgálat is biztosított.
Diszkréció és komfort van. A vizsgálat bensőséges, intim környezetben teljes titoktartással történik.
Időpontfoglalás lehetséges online felületen, telefonon, és személyes megkeresés útján is.
Amennyiben a Lotusz Medical Centerban HPV-szűrésre vagy tipizálásra szeretne időpontot, szakorvosaink minden kérdéssel készséggel fogadják Önt.
Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) a HPV-szűrésről
Fáj-e a HPV-szűrés?
A mintavétel rövid, általában pár másodpercig tart. Megfelelő felkészítés esetén minimális, enyhe nyomást okozhat. Fájdalom a legtöbb esetben nem jellemző, ha a páciens ellazult. Az esetleges enyhe kellemetlenség pár percen belül elmúlik.
Milyen előkészületek szükségesek a HPV-szűrésre?
Nőgyógyászati mintavétel esetében érdemes a vizsgálatot a menstruációs ciklus középső szakaszában elvégezni. A vizsgálat előtti 24–48 órában kerülendő a hüvelyöblítés, valamint lehetőség szerint a szexuális élet is. Férfiaknál külön előkészület általában nem szükséges.
Mennyi idő alatt áll rendelkezésre az eredmény?
A Lotusz Medical Centerben általában 3–5 munkanapon belül elkészül a HPV-szűrés eredménye. Soron kívüli esetekben gyorsabb labor feldolgozás is igényelhető.
Ha HPV-pozitív vagyok, azt jelenti rákos vagyok?
Nem. A HPV-pozitivitás azt jelenti, hogy a fertőzés jelen van. Ez önmagában nem rák. A rákképződés hosszú folyamat, és a legtöbb esetben az immunrendszer képes megszabadulni a vírustól. A szűrésünk célja pontosan az, hogy a kockázati állapotokat korai stádiumban fedezzük fel, és ha szükséges, időben kezeljük.
HPV-pozitív vagyok, de nincs semmilyen tünetem. Mit tegyek?
Ez a legjellemzőbb szituáció. A HPV fertőzés leggyakrabban teljesen tünetmentes. Következő lépés az, amit az orvosa tanácsol. Minden attól függ, hogy milyen típust mutatnak ki. Normál citológiával párhuzamosan kontroll vizsgálatot rendelhetünk. Kolposzkópiát kérhetünk, vagy néhány hónapon belüli kontroll szűrésre rendelhetjük vissza.
Hány évente kell HPV-szűrésre menni?
Az európai és hazai irányelvek alapján a 30–65 éves nők számára évente ajánlott a HPV-szűrés. Pozitív eredmény vagy elváltozás esetén az utánkövetési időközt az orvos határozhatja meg egyénileg.
Férfiaknak is fontos a HPV-szűrés?
Igen. Férfiakban a HPV nemi szemölcsöt, pénisz rákot, anális rákot és garat rákot is okozhat. Különösen az orális genitális kontaktus egyre nagyobb elterjedésével.
Elvégezhetjük a HPV-szűrést és citológiát egyszerre?
Igen. A kombinált teszt során egyetlen mintavételkor elvégzik mind a HPV-DNS kimutatást (szűrés és tipizálás), mind a citológiai vizsgálatot. Ez a módszer nyújtja a legteljesebb információt, és az Európai Nőgyógyászati Onkológiai Társaság (ESGO) is ajánlott megközelítésként tartja számon.
Összefoglalás – tegyünk a megelőzésért!
A HPV-szűrés és tipizálás olyan preventív vizsgálat, amely egyszerűen, gyorsan elvégezhető, és életre szóló következmények megelőzésében játszhat szerepet. A vírus elterjedtsége miatt szinte mindenkit érinthet lehet. A megfelelő szűrési stratégiával és szükséges esetben kezeléssel a rákos elváltozások kialakulása megelőzhető.
A Lotusz Medical Center tapasztalt szakorvosainak és modern laborunknak segítségével biztonságos, diszkrét környezetben végezheti el a HPV-szűrést.
Ne halassza a megelőzést – foglaljon időpontot még ma!
Időpontfoglalás: lotuszmedical.com | Tel.: 06303658000
A cikket szakmailag ellenőrizték Dr. Balogh Ákos urológus és Dr. Juhász Róbert nőgyógyász a Lotusz Medical Center szakorvosai.
2026. 05. 06.