A végbélsipoly vagy más néven anális fistula a legtöbbször a végbélnél keletkező tályog szövődményeként alakul ki és rendkívül sok kellemetlenséget, fájdalmat okoz a páciensek számára.
Minden esetben alapos diagnózisra és körültekintő kezelésre van szükség ahhoz, hogy az elváltozás meggyógyuljon, illetve ne térhessen vissza.
A legtöbbször a végbélsipolyt a proktológia vagy az urológia tárja fel, a kezeléshez viszont általában sebészeti beavatkozásra van szükség, mert az anális fistula egy összetett rendellenesség, amelynek kezelése és gyógyítása a egyaránt hosszú folyamat.
Hogy mi az a végbélsipoly, milyen tünetei vannak és miként történik a kezelése? Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Mi az a végbélsipoly?
A végbélsipoly rendszerint gyulladásos állapot szövődményeként alakul ki, és néhány kivételtől eltekintve az anális mirigyek fertőzésével kezdődik, ami gyakran vezet végbéltályog megjelenéséhez.
A tályog akár magától, akár sebészi kezelés hatására ürül, szövődményként járatot alakíthat ki a külső bőrfelület irányában, méghozzá a végbélnyílás közelében. Ezt a jelenséget nevezzük sipolynak, ami rengeteg kellemetlen tünetet idézhet elő.
Az anális fistula egy viszonylag gyakori elváltozás – bár meg sem közelíti az aranyeres esetek számát –, érdekessége pedig, hogy a férfiaknál kétszer olyan gyakran fordul elő, mint a nőknél.
A leggyakrabban a 40 év körüli felnőtteknél jegyzik, de társbetegségek hatására akár sokkal korábban is előfordulhat.
Az anális mirigyek fertőzése nem minden esetben jár sipolyképződéssel, de csaknem az esetek felénél ezzel a szövődménnyel kell számolniuk a pácienseknek.
Milyen tünetei vannak a végbélsipolynak?
Bár gyakran keverik össze az aranyeres panaszokkal, valójában azonban a végbélsipolynak sokkal jellegzetesebb, felismerhetőbb tünetei vannak. Ezek a leggyakoribbak:
- a végbélnyílás környékén jelentkező bőrirritáció;
- szinte folyamatos fájdalom, ami normál esetben lüktetéssel jár, ülés, mozgás, székletürítés vagy köhögés hatására viszont éles szúrást okozhat;
- bűzös, gennyes, esetenként véres váladékürülés a végbélnyílás környékéről, ami nem csak székletürítéskor jelentkezik;
- súlyosabb esetekben a végbélsipoly duzzanattal, a környező bőrfelületek pirosságával, aktív gyulladás esetén pedig akár lázzal is járhat;
- néhányan vizeletürítéskor is fokozódó fájdalmat tapasztalhatnak;
- a végbélsipoly ritkán a székletürítés nehézségét egyaránt előidézheti.
A végbélsipoly kialakulásának kockázati tényezői
Amint fentebb már leírtuk, a sipolyt általában olyan fertőzések váltják ki, amelyek az anális mirigyekben kezdődnek, hatásukra pedig tályog alakul ki, ami csőszerű képződményt hoz létre a végbélnyíláshoz közeli bőrfelületen át a külvilág felé.
Hogy milyen kockázati tényezőket ismer az orvostudomány, amelyek elősegítik a fenti folyamatot, azaz anális fistula kialakulásához vezethetnek? Lássuk a rizikófaktorokat:
- a végbél tájékain megjelenő különböző fertőzések;
- korábban magától vagy sebészeti úton kiürített anális tályog;
- a végbél környékét ért sérülés;
- Crohn-betegség vagy más egyéb gyulladásos folyamatokon alapuló bélbetegség;
- végbélrák sebészeti vagy sugárterápiás kezelése;
- szexuális úton terjedő fertőzések;
- divertikulitisz;
- hidradenitis suppurativa;
- egyes megfigyelések szerint a tuberkulózis és a HIV fertőzés is elősegíthetik a kialakulást.
Hogyan diagnosztizálható a végbélsipoly?
A végbélsipoly diagnózisát az esetek többségében proktológus végzi el. Önmagában nem a sipoly kialakulásának a megítélése okoz ebben a tekintetben nagy kihívást, sokkal inkább az úgynevezett sipolyjárat feltárása.
A diagnózis ugyanis ebben az esetben megalapoz a kezelésnek, amihez elengedhetetlen feltárni a járatot, ami különösen sok nehézséget okoz, ha a külső nyílás zárva van.
Mivel ez a folyamat fájdalommal járhat, a diagnosztizálás ilyenkor helyi érzéstelenítésben történik. A végbélsipoly belső forrásának feltárásához ugyanis speciális anoszkóp vagy proktoszkóp használatára van szükség.
Ha a végbélsipoly külső nyílása átjárható, gyakori eljárás a diagnózishoz a hidrogén-peroxidnak a járatba történő fecskendezése, ami a végbélben buborékokat vagy habot képez, így könnyedén lokalizálható a belső forrás.
A legtöbbször képalkotó módszerek alkalmazására is szükség van ahhoz, hogy a végbélsipoly diagnosztizálható legyen. Ilyenkor a következők jöhetnek szóba:
- MRI: a proktológián gyakran alkalmazott non-invazív képalkotó eljárás, amely nagy részletességgel segít feltérképezni a sipolyjárat útvonalát, a kapcsolódó elágazásokat, illetve esetleges kapcsolatukat az izmokkal, a környező szervekkel.
- Endoszkópos ultrahang: az endoszkópos ultrahang az MRI alternatívájaként alkalmazható olyan rendelőkben, ahol csak ez a képalkotó eljárás érhető el. Szintén pontos képet ad a sipoly teljes járatáról.
- Fistulográfia: ez a módszer gyakorlatilag egy kontrasztanyagos röntgenvizsgálat. Részeként kontrasztanyagot fecskendeznek a sipolyjáratba, majd röntgenfelvételt készítenek róla, így az orvos a komplett rendszert szemügyre veheti.
A képalkotó eljárások azért nagyon fontosak a végbélsipoly diagnózisához, mert így megállapítható az elváltozás típusa, ami a kezelés szempontjából döntő fontosságú.
Milyen típusai vannak a végbélsipolynak?
A végbél környékén megjelenő sipolyoknak a következő típusait különböztethetjük meg egymástól:
- Intersfinkterikus végbélsipoly: a sipoly járata ilyenkor áthalad a belső záróizmon és a belső-, valamint a külső záróizom közötti részen tör utat magának.
- Transzfinkteres vébélsipoly: ez a típus a végbél záróizmának mindkét rétegén keresztülhalad.
- Szuprasfinkteres végbélsipoly: a belső záróizmot igen, de a külső záróizmot nem érinti.
- Extrasphincterikus végbélsipoly: ritka típus, amely a záróizmok körül jelenik meg és általában nem anális mirigyből fakadó gyulladás idézi elő.
- Felületi végbélsipoly: ilyen esetben a sipoly járata az anális mirigyek alatt, a bőrfelület közvetlen közelében halad és teljesen kikerüli a záróizmokat.
Hogyan kezelhető a végbélsipoly?
A végbélsipoly kezelése az esetek döntő többségében sebészeti beavatkozást igényel. Előfordulhat ugyan, hogy a sipoly magától meggyógyul, de ilyenkor nagyon magas a visszatérő fertőzések és a tályogok kiújulásának a valószínűsége.
Az enyhébb sipolyoknál előfordulhat, hogy a kezelőorvos a műtét előtt kipróbál alternatív módszereket, de az esetek többségében a sebészeti beavatkozás a legjobb és leghatékonyabb módja annak, hogy a betegség ne tudjon ismételten kiújulni.
A sebészeti kezelés szempontjából meghatározhatunk
- egyszerű
- és komplex végbélsipolyt.
Lássuk, hogy a beavatkozás fényében mit kell tudnunk ezekről!
Egyszerű végbélsipoly kezelése
Egyszerű végbélsipolynak nevezhetjük azokat az elváltozásokat, amelyek kevés mennyiségű izmot érintenek és nincsenek elágazásai.
A kezeléshez ilyenkor fistulotómiára van szükség, ami a legegyszerűbb és leghatékonyabb eljárásmód, hiszen a beavatkozások jelentős része képes tartósan megszüntetni a problémát.
Részeként a sebész megvágja a sipolyjárat végződését, szükség szerint eltávolítja a fertőzött szövetek egy részét. Ezzel biztosítva lesz a nyílás folyamatos ürülése, amivel a járat magától összehúzódik és meggyógyul.
Komplex végbélsipoly kezelése
A komplex végbélsipolyok jelentősebb elváltozásnak tekinthetők, így általában több izmot érintenek, mindemellett pedig elágazásokkal is rendelkeznek, ami nemcsak a műtéti beavatkozást bonyolítja meg.
Az ilyen típusú anális fistulák esetén ugyanis gyakran több műtétre van szükség a sikeres kezelés érdekében.
Népszerű és egyben hatékony módszer a komplex végbélsipoly kezelésére a Seton drenázs alkalmazása. Ilyenkor egy speciális sebészeti cérna kerül a járatba, ami segít hosszabb ideig nyitva tartani a teljes kiürüléshez, illetve a hegesedést, a gyógyulást egyaránt meg tudja támogatni.
Természetesen vannak egyéb olyan eljárások, amelyek bár kisebb hatékonysággal működnek, mégis gyakran szükség van alkalmazásukra. Ilyen például a LIFT műtét, ami önmagában, de a Seton drenázs után is alkalmazható.
Lényege, hogy a sebész úgy zárja le a sipolyjáratot és úgy távolítja el a gyulladt szöveteket, hogy közben nem érinti a záróizmokat.
A komplex és az egyszerű végbélsipolyról is elmondható, hogy a kapcsolódó műtéti beavatkozás minden esetben nagy körültekintést igényel. Ha Ön is szeretné tapasztalt sebészre bízni magát, kattintson a következő linkre: sebészet 5. kerület.
Milyen szövődményei lehetnek a kezeletlen végbélsipolynak?
A végbélsipoly megfelelő kezelése elengedhetetlen ahhoz, hogy ne okozzon további kellemetlenségeket. Hogy milyen szövődményei lehetnek a kezeletlen végbélsipolynak?
- Tartós fertőzés: gyakori, hogy a végbélsipoly tünetei kezelés nélkül is enyhülnek, a fertőzés is alábbhagy, de ez nem tekinthető gyógyulásnak, később újra fellángolhat és még súlyosabb panaszokat idézhet elő, ami már csak komplikáltabb beavatkozással gyógyítható.
- A végbélsipoly terjedése: szintén általános szövődménye a kezeletlen végbélsipolynak, hogy a kapcsolódó járatok még tovább terjednek, újabb elágazásokat alakítanak ki, ami sokkal komplexebb kezelést igényel.
- Daganatos elváltozás: mivel a krónikus gyulladás a daganatos elváltozások egyik legismertebb kockázati tényezője, ezért a kezeletlen, elhúzódó, folyamatosan visszatérő végbélsipoly is megnöveli a kialakulás esélyét.
Gyakori kérdések a végbélsipolyról
Hogyan néz ki a végbélsipoly?
A végbélsipoly általában úgy néz ki, mintha egy kisebb lyuk lenne a bőr felületén – valahol a végbélnyílás környékén –, amely egy hosszabb járatrendszer nyílása. Gyakran ürül belőle véres, gennyes folyadék, emiatt a nyílásnál duzzanat, bőrpír jelentkezhet.
Mennyire kockázatos a végbélsipoly műtét?
A végbélsipoly műtétnek vannak kockázatai, de egy tapasztalt sebész mindig a legoptimálisabb módszert alkalmazza ahhoz, hogy ezek minimalizálhatók legyenek.
Ennek ellenére előfordulhat a fertőzés és a sipoly kiújulása, ritkán pedig székletvisszatartási gondok is tapasztalhatók a műtét után.
Milyen gyorsan gyógyul a végbélsipoly a műtét után?
Az időtartamot mindig meghatározza a végbélsipoly típusa. A műtétek általában ambulánsan zajlanak, azaz a páciens otthon lábadozhat, és a megfelelő étrenddel, sebkezeléssel, valamint ülőfürdő alkalmazásával a végbélsipoly 2 héten belül teljesen meggyógyulhat.
Komplexebb sipolyoknál – amikor több beavatkozásra is szükség lehet – ez az időtartam általában inkább hónapokban mérhető.
Végbélsipoly vagy aranyér?
A végbélsipoly tüneteit gyakran összekeverik az aranyérrel, azonban utóbbinál soha nincs székletürítések közben jelentkező gennyes, véres váladék és vény nélkül kapható készítményekkel legalább a fájdalom mérsékelhető.
Mivel mindkét elváltozás kezelést igényelhet, javasolt minden ilyen jellegű végbélprobléma esetén orvoshoz fordulni.
Végbélsipoly vagy végbélrepedés?
Az aranyér mellett a végbélrepedés is gyakran okoz a sipolyhoz hasonló tüneteket, de előbbi minden esetben egy felületi, jól látható seb a végbélnyíláson, ami általában csak székletürítéskor okoz nagyobb mennyiségű vérzést, illetve jelentősebb fájdalmat.
Ebben az esetben is javasolt mielőbb orvoshoz fordulni, hiszen a végbélrepedésből könnyen tályog, abból pedig sipoly alakulhat ki kezelés hiányában.
