Edit Content

Rólunk

Két évtizedes magánegészségügyi tapasztalattal a hátunk mögött elhatároztuk, hogy tudásunkat felhasználva, olyan orvosi központokat fogunk megvalósítani, ahol az innováció, a tudás a páciensek jólétét és egészségét helyezi fókuszba.

Korszerű és modern egészségügyi eszközparkunk kialakításakor figyelembe vesszük az orvostudomány igényeit, elvárásait.

Orvosaink kiválasztásánál szempont a kiemelkedő szakmai tudás, a megfelelő intézményi háttér, a páciensközpontú hozzáállás. 

Elérhetőségek

Húgyhólyag-gyulladás

A húgyhólyag-gyulladás vagy más néven cisztitisz egy rendkívül kellemetlen urológiai betegség, ami a legtöbbször bakteriális fertőzés hatására alakul ki.

Súlyos kórkép, ami kezelést igényel, ellenkező esetben szövődményekhez vezethet, így például átterjedhet a vesékre, ahol fertőzést, sőt a szerv károsodását is előidézheti.

A modern orvostudomány már nagyon hatékonyan tudja kezelni a húgyhólyag-gyulladást, ennek a feltétele azonban, hogy már az első tünetek megjelenésekor szakorvosi segítséget kérjünk, ezáltal megelőzzük a szövődményeket.

A probléma nagyon sok embert, de főleg a nőket érinti, ezért érdemes tisztában lenni vele, hogy milyen panaszokkal és mikor forduljunk orvoshoz, egyáltalán milyen megelőzési és kezelési lehetőségei vannak a húgyhólyag gyulladásának.

Cikkünkben minden kapcsolódó témát kifejtettünk!

Mi az a húgyhólyag-gyulladás (cisztitisz)?

A cisztitisz a húgyhólyag többnyire bakteriális fertőzés hatására kialakuló fertőzését jelenti.

A legtöbb esetben akkor alakul ki, ha a hüvely, illetve a pénisz, valamint a végbél között elhelyezkedő területről (az úgynevezett perineumból) baktériumok jutnak a húgycsőbe, majd onnan a hólyagba.

A húgyúti fertőzések leggyakoribb típusáról van szó, ami megjelenhet a húgycsőben és a vesékben is.

A statisztikák szerint világszerte éves szinten több mint 8 millió ember fordul urológushoz a húgyhólyag-gyulladás tüneteivel.

A kórkép sokkal gyakoribb a hölgyek körében, így míg a nők 60 százaléka, addig a férfiaknak csak mintegy 10-12 százaléka szenved élete során legalább egyszer ilyen fertőzéstől.

Mi okozza a húgyhólyag-gyulladást?

A húgyhólyag-gyulladás okai alapvetően két nagyobb csoportba sorolhatók, hiszen a kórkép hátterében meghúzódhat bakteriális eredetű fertőzés, illetve olyan kiváltó tényező is, amit nem kórokozó idéz elő.

Bakteriális húgyhólyag-gyulladás

A bakteriális cisztitiszt jellemzően valamilyen baktérium váltja ki, ami a húgycsövön keresztül képes eljutni a hólyagba, ahol ideális környezet áll a rendelkezésére a szaporodáshoz.

Az ilyen jellegű fertőzést az esetek nagy többségében az Escherichia coli (E. coli) baktérium váltja ki.

Nem kórokozó által előidézett húgyhólyag-gyulladás

A húgyhólyag gyulladását egy sor más tényező is képes kiváltani. Ezek közül a leggyakoribbak a következők:

–       Katéter: különösen a hosszan tartó katéter-használat mellett gyakori a kórokozók bejutása a hólyagba.

–       Sugárkezelés: a kismedencei sugárterápia miatt bekövetkező sugárfertőzés hatással lehet a hólyag szöveteire, ami sok esetben gyulladással reagál erre.

–       Kémiai fertőzés: nagyon sok olyan női higiéniai és fogamzásgátló termék, így óvszer és egyéb kiegészítő található, ami különféle kémiai anyagokat, például spermicidet tartalmaz, mely szintén gyulladást okozhat a húgyhólyagban.

–       Gyógyszerek: bizonyos gyógyszerek, így például a kemoterápiás készítmények is hajlamosak gyakori gyulladást előidézni a hólyagban.

–       Krónikus folyamatok: főleg a nőknél gyakori az intersticiális cisztitisz, ami nehezen diagnosztizálható, kialakulásának okai gyakran bizonytalanok, ezért kezelése is nagy kihívást jelent.

–       Anatómiai elváltozások: gyakori, hogy a húgyutak rövidsége és egyéb anatómiai rendellenességei bizonyos pácienseknél gyakoribbá teszik a gyulladás kialakulását.

–       Gyakran váltott szexuális partnerek: a húgyhólyag-gyulladásának oka lehet, ha valaki gyakran váltogatja szexuális partnereit, avagy nem figyel oda a megfelelő intim higiéniára. Valójában ilyenkor is baktérium okozza a fertőzést.

–       Változókor: a megfigyelések szerint a változókorba lépő nőknél sokkal gyakrabban jelentkezik a betegség.

–       Társbetegségek: a cisztitisz sokszor kapcsolódik más társbetegségekhez, mint amilyen a cukorbetegség, a vesekő, a prosztata megnagyobbodás vagy a gerincvelő-sérülés.

A húgyhólyag-gyulladás kockázati tényezői

Vannak emberek, akiknél sokkal gyakrabban vagy nagyobb valószínűséggel alakul ki a húgyhólyag-gyulladás.

Ennek az oka, hogy esetükben fennáll egy olyan kockázati tényező, ami vagy átmeneti vagy kezelhetetlen, de sok esetben a páciensek sem tesznek ellene semmit.

Az ismétlődő cisztitisznél a következő kockázati tényezőkkel számolhatunk:

–       Aktív szexuális élet: a szexuális együttlétek során nagyobb valószínűséggel kerülhetnek baktériumok a húgycsőbe, onnan pedig a hólyagba.

–       Spermicid tartalmú fogamzásgátlók: a spermicidet tartalmazó fogamzásgátlók, így pesszáriumok és óvszerek szintén növelik a gyulladás kialakulásának lehetőségét.

–       Nem: a nőknél anatómiai okokból, konkrétan a rövidebb húgycső miatt sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki a húgyhólyag-gyulladás, hiszen a kórokozók könnyebben eljutnak a hólyagba.

–       Terhesség: a babavárás időszakában bekövetkező hormonális változások szintén megnövelik a betegség kialakulásának esélyét.

–       Vizeletáramlási problémák: a dehidratáltság vagy a különféle húgyúti elzáródások – vesekő, prosztata-megnagyobbodás, húgycsőszűkület – egyaránt a kockázati tényezők közé sorolhatók.

–       Menopauza: a menopauza során olyan hormonális átalakulások zajlanak le a nők szervezetében, amelyek szintén elősegítik a húgyúti fertőzéseket.

–       Antibiotikum kúra: normál esetben az antibiotikum hatására nem alakul ki hólyaggyulladás, de ha valaki nem megfelelően alkalmazza, a normál flóra egyensúlyának felborulása kiválthatja ezt a problémát.

–       Immunrendszert érintő változások: olyan egészségügyi állapotok esetén, amelyek érintik az immunrendszer – például cukorbetegség, HIV-fertőzés vagy rákkezelés – szintén megnövekszik a kórkép megjelenésének valószínűsége.

–       Húgyúti katéterek használata: a húgyúti katéterek különösen hosszabb távon nagyobb gyakorisággal idéznek elő fertőzéseket a hólyagban, sőt a kapcsolódó szövetek károsodása is megfigyelhető ilyenkor.

A húgyhólyag-gyulladás tünetei

A panaszok tekintetében a húgyhólyag-gyulladás nagyon sok átfedést mutat a húgyúti fertőzésekkel. A leggyakoribb tünetek a következők:

–       vizelés közben tapasztalható fájdalom és égő érzés;

–       gyakori és sürgős vizeletürítési inger;

–       zavaros, sötét, kellemetlen szagú vizelet;

–       véres vizelet (hematuria);

–       diszkomfortérzés a medencében és a köldök alatti részeken;

–       hőemelkedés vagy kisebb láz.

Ha a gyulladás már áthaladt a vesébe, azaz szövődményeket okozott, akkor gyakran társul a fentiekhez magasabb láz, hidegrázás, hányás, illetve a vesetájékon jelentkező fájdalom.

Amennyiben Ön is a húgyhólyag-gyulladás tüneteit tapasztalja, a szövődmények elkerülése érdekében forduljon mielőbb orvoshoz: urológia.

Mikor forduljunk orvoshoz a húgyhólyag-gyulladás tüneteivel?

Amennyiben a fenti panaszok közül egyszerre több is megjelenik, és 2-3 nap után sem érezhető enyhülés vagy pozitív változás, a szövődmények elkerülése érdekében javasolt haladéktalanul felkeresni egy urológust.

Ha a panaszok mellé láz, hányinger és hányás, valamint vesetájéki fájdalom társul, nincs idő késlekedni, hiszen ezek a panaszok már azt jelezhetik, hogy a gyulladás megtámadta a veséket is.

A húgyhólyag-gyulladás diagnózisa

A betegség diagnosztizálásának alapja a megfelelő anamnézis, hiszen a páciens által tapasztalt tünetek már önmagában fontosak a kórkép feltárásához, de a megfelelő kezeléshez természetesen további módszerek alkalmazására is szükség van. Ezek a következők:

–       Vizeletvizsgálat: az egyik legfontosabb diagnosztikai eszköz, aminek részeként lehetőség van a vizeletből kimutatni a gyulladást kiváltó kórokozót – vagy kizárni a bakteriális hátteret –, ami a célzott kezelés alapja.

–       Cisztoszkópia: a húgycső- és húgyhólyag tükrözésével lehetőség van felfedni a gyulladásban lévő szerveket, ami a legtöbbször akkor szükséges, ha nem bakteriális eredetű háttérről van szó, esetleg a betegség nem reagál a kezelésre.

–       Képalkotó vizsgálatok: szintén nem bakteriális hátterű gyulladásnál gyakran lehet szükség olyan képalkotó vizsgálatokra, mint az ultrahang, a CT vagy az MRI, amelyek segítenek az anatómiai problémák, esetleg a daganatok kimutatására.

A húgyhólyag-gyulladás kezelése

A húgyhólyag-gyulladást az esetek többségében bakteriális háttér váltja ki, ami azt jelenti, hogy a kezelés leghatékonyabb módja a célzott antibiotikumos kúra. Ehhez azonban elengedhetetlen feltárni, hogy milyen kórokozó idézte elő a fertőzést.

Többféle antibiotikum is alkalmazható a gyulladás kezelésére, és mindegyikről tudni kell, hogy megfelelő készítmény esetén már két-három nap alatt teljes tünetmentesség érhető el, azonban a gyógyszer szedését nem szabad idő előtt abbahagyni.

A nem megfelelően alkalmazott antibiotikumos kúrák ugyanis a gyulladás visszatérését és kiterjedését idézhetik elő.

Ha a betegség mögött nem bakteriális háttér húzódik meg, akkor a kezelési mód mindig a tünetektől és a kiváltó okoktól függ, ami sok esetben más szakág bevonását is igényelheti, mint amilyen a sebészet vagy az onkológia.

A húgyhólyag-gyulladás megelőzése

Mivel a legtöbbször fertőzés áll a háttérben, a húgyhólyag-gyulladása egyike azoknak az urológiai betegségeknek, amelyek nagyon hatékonyan megelőzhetők.

Az alábbi tanácsok betartásával minimálisra csökkenthetjük a cisztitisz kialakulását:

–       Bőséges folyadékfogyasztás: a megfelelő hidratáltság segít abban, hogy a hólyagból könnyebben kiürüljenek a gyulladást kiváltó kórokozók.

–       Gyakori vizeletürítés: a vizelet visszatartása nem szerencsés azoknál, akik hajlamosabbak a hólyag-gyulladásra, így az első ingernél mindig ajánlott üríteni.

–       Megfelelő törlés: jelentéktelennek hangozhat, de különösen a nőknél nagyon fontos, hogy székletürítés után elölről hátrafelé törölve használjuk a toalettpapírt, hiszen ezzel megakadályozhatjuk, hogy a baktériumok a hüvelybe és a húgycsőbe juthassanak.

–       Kádfürdő helyett zuhanyzás: aki hajlamosabb a fertőzésekre, sokkal szerencsésebb, ha kádfürdő helyett inkább a zuhanyzást választja, hiszen ülőfürdő során a baktériumok könnyebben eljutnak a húgycsőbe.

–       Intim törlőkendő használata: ha tehetjük, minden vizelet- és székletürítés után használjunk intim törlőkendőt a nemi szervek körüli részeken, ami különösen hölgyek esetében rendkívül fontos.

–       Intim együttlét után mielőbbi vizeletürítés javasolt: ha másként nem megy, igyunk meg egy nagy pohár vizet, de intim együttlétek után javasolt mielőbb üríteni a vizeletet, hogy a húgycsőből távozni tudjanak a baktériumok.

–       Használjuk a vörösáfonyát: a vörösáfonya az egyik legjobb és leghatásosabb gyógynövény azok számára, akik gyakran szenvednek húgyhólyag-gyulladástól, így már kialakult betegségre és megelőzésre is jó választás.

–       Változtassunk a fogamzásgátlási szokásokon: különösen a spermicides termékek használatakor gyakori a hólyaggyulladás, ezeket tehát érdemes kerülni, a védekezés hiánya esetén pedig áttérni hagyományos óvszerre.

–       Menopauza után használjunk ösztrogént tartalmazó készítményt: a posztmenopauza állapotában a nők hüvelyflórája megváltozik, így gyakrabban telepedhetnek meg olyan baktériumok, amelyek gyulladást okoznak. Ezt megelőzhetjük receptre felírt, ösztrogéntartalmú készítményekkel, amelyek zömmel helyi alkalmazást igényelnek.