A statisztikák szerint az aranyér egy nagyon gyakori elváltozás még az egészséges emberek között is. Mivel kellemetlen helyen található, ezért kevesen beszélnek róla, holott a lakosságnak mintegy 40-50 százaléka rendszeresen szenved tőle valamilyen mértékben.
Ennek az oka részben az elkényelmesedett életmódban keresendő, de a tudósok egyetértenek abban, hogy az aranyeres problémák megjelenésének az alapja az evolúcióhoz, az ember két lábra állásához vezethető vissza.
A végbél körül elhelyezkedő vénás fonatokban ugyanis nem találhatók billentyűk, amelyek meg tudnák akadályozni a visszérjellegű tágulatok kialakulását. Nem véletlen ezért, hogy az aranyér a modern társadalomban egyfajta népbetegséggé nőtte ki magát.
Kellemetlen jellege miatt azonban a legtöbben inkább hallgatnak állapotukról, holott a proktológián még az előrehaladott stádiumban lévő aranyér is hatékonyan kezelhető.
Hogy mitől alakul ki az aranyér, milyen tüneteket okoz és miért fontos mielőbb orvoshoz fordulni vele? Az alábbiakban minden lényeges tudnivalót összegyűjtöttünk!
Mi valójában az aranyér?
Bár a köznyelvben humoros elnevezést kapott, az aranyér akár súlyos probléma is lehet, hiszen egyfajta visszérjellegű értágulatról van szó, ami a végbél környékén futó vénás érhálózat egyes pontjain jelentkezik.
Az aranyér kialakulásáról akkor beszélhetünk, ha a kérdéses pontokon az erek kitágulnak, emiatt a vérkeringés lelassul, a szállított vér pedig lokális pangásnak indul, az erek pedig kidomborodnak az érfalból.
A betegségnek több fokozata ismert, illetve beszélhetünk külső-, valamint belső aranyeres csomókról is. A külső elváltozások többsége általában tapintható és látható, azonban a belső aranyér feltárása, illetve kezelése mindig szakorvosi feladat.
Mitől alakul ki az aranyér?
Az aranyér kialakulása mögött számos tényező megtalálható. Nagyon fontos, hogy bár elsődlegesen a felnőtteket érintő betegségről van szó – különösen az 50 éven felülieket sújtja gyakran –, bizonyos esetekben azonban már gyermekkorban is megjelenhet.
Hogy milyen okok segíthetik elő kialakulását?
- Életmód: az aranyér kialakulása mögött az esetek döntő többségében a helytelen életmód áll, így az egészségtelen táplálkozás, a túl kevés rost- és folyadékfogyasztás, az elhízás, az ülőmunka, valamint a mozgásszegény életmód.
- Fokozott hasűri nyomás: a kiváltó okok között meghúzódhat az életmódból fakadó székrekedés, annak gyakori előfordulása, de a terhesség, a szülés vagy a nehéz súlyok emelése, a kemény fizikai munka szintén előidézheti az elváltozást.
- Örökletes tényezők: vannak emberek, akik úgynevezett kötőszöveti gyengeséggel születnek, ami negatív hatással van a vénafalakra, így elősegíti az aranyér megjelenését.
- A bél nyálkahártyájának irritációja: a túl csípős és fűszeres ételek, a nagy mennyiségű alkohol vagy a narkotikumok fogyasztása gyakran idézi elő a bél nyálkahártyájának irritációját, ami az aranyeres állapot előszobája lehet.
Milyen tünetei vannak az aranyérnek?
Miután az aranyeres csomók a súlyosságuk tekintetében több szinten osztályozhatók, ezért természetesen a kapcsolódó panaszok is változhatnak.
Kezdetben nagyon enyhék a tünetek
Az enyhébb aranyér kezdetben gyakran egyáltalán nem okoz semmilyen kellemetlenséget. Sok esetben csak annyit érez a páciens, hogy a székletürítést követően egy kis dudor jelenik meg a végbélnyílás környékén, ami néhány másodperc alatt magától visszahúzódik.
A vérzés az egyik legjellemzőbb panasz
Nagyon gyakori, hogy a kitágult vénák vérzést okoznak. Ezt a páciens székletürítést követően veheti észre, hiszen ilyenkor az aranyérből friss vércsík kerül a székletre vagy a toalettpapírra.
A legtöbbször a vérzés önmagában nem jár fájdalommal, enyhébb esetben csekély mennyiség ürül, jelentős vérveszteséget vagy vérszegénységet csak előrehaladott állapotban, többnyire már gyulladt formában eredményezhet.
A gyulladt aranyér már nagyon fájdalmas
Az aranyeres panaszok egy újabb szintjét képviseli, amikor a kérdéses elváltozás begyullad, fájdalmas és kemény dudorrá alakul át a végbélnyílásnál. Nagyon kellemetlen, feszítő és szúró fájdalom jelentkezik ilyenkor a végbél tájékán, ami az ülést is megnehezítheti.
A csomó ekkor teljesen megkeményedhet, a székletürítés fájdalmassá, akadályozottá válhat, és miután az aranyér felszíne kidörzsölődhet, akár nagyobb mennyiségű vér ürülésével is járhat.
Az aranyér ilyenkor már jellemzően viszket, váladékozik és miután nehezebben lehet tisztán tartani, ezek a tünetek csak még tovább fokozódhatnak.
Mikor forduljunk orvoshoz az aranyérrel?
Hogy pontosan mikor kell proktológushoz fordulnunk egy aranyeres elváltozással, ahhoz ismernünk kell a betegség kórlefolyását, az egyes stádiumokat, illetve a hozzájuk kapcsolódó sajátosságokat.
Első stádiumú aranyér
Az aranyeres panaszok első fokozata az, amikor csak kisebb megnagyobbodásról, tünetmentes csomókról beszélünk, amelyek néha vérezhetnek kicsit, azonban gyakran nem is tapinthatók, de egy proktológus a megfelelő vizsgálatokkal már ilyenkor fel tudja tárni őket.
Második stádiumú aranyér
A második fokozatban az aranyeres csomók a székletürítést vagy a hasűri nyomás fokozódását követően egy rövid ideig kitüremkednek, ritkán vérezhetnek, de még kezelés nélkül, maguktól visszahúzódnak.
Amennyiben gyakran tapasztaljuk az aranyér kitüremkedését, sokszor akadályozza a székletürítést vagy egyre nehezebben húzódik vissza, akkor már ezekkel a panaszokkal érdemes lehet proktológiára menni.
Harmadik stádiumú aranyér
A harmadik stádiumban az aranyér a székletürítéskor vagy megterhelő sport, esetleg fizikai munkavégzés után tartósan kitüremkedik és nem is húzódik vissza magától, csak külső segítséggel.
Az aranyér gyakran még ebben az állapotban is tünetmentes, de egyre többször járhat gyulladással és erős vérzéssel, ezért a fentiekben ismertetett panaszok tapasztalásakor ajánlott mielőbb proktológus segítségét kérni.
Negyedik stádiumú aranyér
Az aranyér negyedik stádiuma a legsúlyosabb. Ilyenkor a csomók teljesen kitüremkednek, nem nyomhatók vissza, sok esetben kizáródnak, fájdalmassá válnak, erősen véreznek, alaposan megnehezítik a székletürítést.
Általában csak a nagyon elhanyagolt aranyeres panaszok vezetnek a negyedik stádium kialakulásához, ami minden esetben orvosi ellenőrzést, és sok esetben célzott beavatkozást, néha műtétet igényel.
Ha az aranyér begyullad, a benne lévő vér megalvad, ettől pedig fájdalmas, kemény duzzanat, csomó jelenik meg a végbélnyílásban vagy azon kívül.
Milyen szövődményei lehetnek az aranyérnek?
A téma kapcsán nagyon fontos beszélni még az aranyér szövődményeiről is. Ha időben proktológus szakorvos segítségét kérjük, ezeket jó eséllyel elkerülhetjük, de erre célzott kezelés nélkül kevés esélyünk lesz.
Az egyik legsúlyosabb szövődmény a betegség kapcsán az aranyeres krízis, amikor a tágult visszeres csomók a végbél záróizmainak külső felére torlódnak, és a heves fájdalom mellett gyakran lázat is előidézhetnek. Ez az állapot akár sürgős műtéti beavatkozást is igényelhet!
Ezen felül az aranyér miatt könnyedén kialakulhat visszérgyulladás, fertőzés, sőt fekély is a végbél környékén, amelyek nemcsak több kellemetlenséggel járnak, de kezelésük egyaránt nehézkesebb.
Súlyosabb esetekben az aranyér a nagyobb mennyiségű vér ürülése miatt vérszegénységet, de kizáródás esetén trombózist, sőt érelhalást is okozhat.
Hogyan diagnosztizálható az aranyér?
Miután az aranyér egyfajta népbetegséggé vált, ezért nagyon sokan felismerik, ha a kérdéses problémától szenvednek.
Nagyobb baj, hogy a kellemetlen elhelyezkedés miatt sokan nem fordulnak orvoshoz, inkább otthoni módszerekkel, vény nélkül kapható kenőcsökkel és kúpokkal próbálják gyógyítani magukat.
Csakhogy vannak esetek, amikor az aranyér orvosi beavatkozást igényel, vagy a tüneteket más – akár sokkal súlyosabb – elváltozás okozza. Egy gyakorlott proktológus ilyenkor hamar felismerheti a bajt és kellő hátteret nyújthat az aranyér mielőbbi gyógyulásához.
Bár a diagnózis minden esetben az anamnézis felállításával indul, aminek részeként a szakorvos meghallgatja a tüneteket, kérdéseket tesz fel a páciensnek, de ezen felül különféle vizsgálatokra is szükség lesz a pontos diagnózishoz.
A végbéltájék szemrevételezése
Mivel a külső aranyerek, illetve a nagyobb aranyeres panaszok szabad szemmel is jól láthatók, a proktológusnak gyakran elegendő lehet a végbéltájék szemrevételezése, majd ennek függvényében dönt a továbbiakról.
Nagyon fontos lépés, hiszen már itt meg lehet állapítani az aranyér aktuális stádiumát, de könnyen kiderülhet az is, hogy más probléma, például végbélrepedés vagy végbél sipoly, esetleg egy tályog okozza a kellemetlen tüneteket.
A végbéltájék fizikális vizsgálata
Mivel az aranyér a végbél belső, nem látható régióira egyaránt kiterjedhet, ezért a legtöbbször fizikális vizsgálatra is szükség van. Ilyenkor a proktológus egy gumikesztyű és síkosító alkalmazásával kíméletesen feltárja a végbelet az ujja segítségével.
Ezzel ellenőrizhető a végbél állapota, a fájdalom mértéke, a záróizom feszessége, a belső aranyerek kitüremkedése, illetve más kinövések vagy elváltozások helyzete.
Amennyiben a páciens fájdalmai jelentősek, a további diagnosztikai eszközök alkalmazása előtt tüneti kezelésre van szükség.
Végbéltükrözés
Ha egy páciens belső aranyeres panaszoktól szenved, akkor anoscopia alkalmazására lehet szükség. Ez a módszer csak a végbél alsó 4-8 centiméterét tárja fel, ami kevésbé kellemetlen, mint a mélyebbre nyúló rectoscopia.
A tükrözés által pontosan feltárhatók a belső aranyerek, meghatározható a méretük, gyulladásos állapotuk, de vérzési intenzitásuk is.
A legtöbbször a műtéti beavatkozások előtt van szükség ilyen típusú feltárásra, valamint az olyan súlyosabb elváltozások, mint például a vastagbélrák kizárása esetén.
Hogyan kezelhető az aranyér?
Bár nagyon sok vény nélkül kapható készítmény elérhető már az aranyér kezeléséhez, azonban fontos tudni, hogy ha a tünetek egy hét alatt nem mérséklődnek, sőt inkább rosszabbá válnak, feltétlenül keressünk fel egy proktológust.
Minél előbb kapunk szakorvosi segítséget, annál előbb tudunk megszabadulni a kellemetlen tünetektől. Az aranyeres panaszok általában csak a harmadik és negyedik fázisban igényelnek kezelést.
Enyhébb tünetek esetén speciális kúpokkal, kenőcsökkel, székletlágyítókkal, valamint életmódváltással néhány napon belül mérsékelhetők a panaszok, sőt az aranyér teljesen vissza is húzódhat a helyére.
A nagyra nőtt aranyér kezelése
Amennyiben az aranyér már túl nagyra nőtt a felgyülemlett véralvadék miatt, kezelése több odafigyelést igényel. Ilyenkor már helyi érzéstelenítővel, a vénák ürülését elősegítő gyógyszerekkel kell gondoskodni a visszahúzódásról.
A proktológus által felírt gyógyszer 3-4 nap alatt képes jelentősen mérsékelni a tüneteket, de a fájdalom elmúlása után az aranyeres csomók még gyakran hetekig megmaradhatnak, amíg a véralvadék teljesen fel nem szívódik.
Súlyosabb esetekben szkleroterápiára lehet szükség, amikor az aranyeres csomóba közvetlenül olyan anyagot fecskendeznek, amely elzárja a vénát, ezzel elősegítve a felszívódást.
Sebészeti beavatkozások aranyér kezelésére
Természetesen vannak olyan esetek, amikor az aranyér kezelése már csak sebészeti úton valósulhat meg. Jó hír, hogy a beavatkozások többsége már ambuláns módon, járóbetegellátásban elvégezhető, kivéve az olyan eseteket, amikor jelentősebb beavatkozásra van szükség.
Belső aranyerek esetén gyakori a ligatúra alkalmazása, amikor gumigyűrűkkel szorítják el az aranyeret, ezzel előidézve annak elhalását és fájdalmatlan leválását.
A külső aranyereknél gyakoribb az elektrokoaguláció, egy speciális elektromos terápia alkalmazása, amivel a csomók gyakorlatilag elroncsolódással távolíthatók el.
Az utóbbi években egyre több új módszer jelent meg az aranyér hatékony műtéti eltávolítására. Ilyen például az egyre népszerűbb Longo-módszer, amikor a végbél nyálkahártyájának egy darabkája kerül eltávolításra az aranyeres csomókkal együtt.
Még viszonylag ritkán alkalmazzák, de egyre népszerűbb a Doppler-vezérelt aranyérműtét is. Lényege, hogy az aranyérhez kapcsolódó verőér egy speciális érműtétét részeként egyszerűen lekötésre kerül.
Megelőzhető az aranyér?
Dacára annak, hogy az aranyér kialakulásában az örökletesség is szerepet játszik, a kellemetlenség egy kis odafigyeléssel megelőzhető, illetve élhető marad, az egész kulcsa az egészséges életmódban keresendő.
Az alábbi hasznos tanácsokkal például jó eséllyel előzhetők meg az aranyeres panaszok:
- Rendszeres székletürítés beállítása, lehetőleg életritmushoz igazítva, naponta ugyanabban az időpontban.
- Ébredés után egy pohár víz, majd egy bögre meleg tea – esetleg kávé – elfogyasztása, amely beindítja a bélmozgást és könnyebbé teszi a székletürítést.
- Rostban gazdag ételek fogyasztása naponta legalább 2 liter folyadék mellett, amely puha székletet és gyors bélmozgást eredményez.
- Minden olyan étel és ital kerülése, ami székletfogó vagy székletkeményítő hatású, azaz szorulást okozhat.
- A túl sok keményítő, szénhidrát, valamint zsíros- és fűszeres ételek kerülése.
- Speciális gyógytorna alkalmazása, amely serkenti a belek működését, a végbél izmainak megerősítését.
- Az aranyér gyakran összefüggésbe hozható a ritka székletürítéssel, a szorulással, ami rengeteg esetben mentális problémákra vezethető vissza. Végezzünk önreflexiót, és tegyük egyfajta elengedési rituálévá a székletürítést, szükség esetén keressünk fel egy pszichológust.
- A székletürítést követően mindig mossuk meg vagy legalább egy nedves törlőkendővel töröljük át alaposan a végbél környékét.
- Végezzünk rendszeres testmozgást, ami serkenti a bélrendszer működését és megtámogatja a könnyed székletürülést.
