Tályog feltárás és kezelés

A tályog, illetve esetünkben a bőrtályog egy gennyes váladékkal telt duzzanat, amely az irha és a bőr alatti szövet között helyezkedik el.

A test valamennyi pontján megjelenhet, és nemcsak esztétikailag okozhat kellemetlenségeket, de mindemellett egy nagyon fájdalmas elváltozás, amit a legtöbbször bakteriális fertőzés idéz elő, így bizonyos esetekben szövődményeket is generálhat.

Megjelenésekor mielőbbi tályog feltárás indokolt, illetve ezzel párhuzamosan a megfelelő kezelés alkalmazására van szükség, amivel a probléma tartósan orvosolható.

A tályog feltárás és kezelés a sebész feladata, aki a legtöbbször járóbeteg ellátásban tudja elvégezni a diagnózist és a beavatkozást, így a páciens otthon lábadozhat, optimális esetben pedig már másnap visszatérhet dolgozni.

Ha Ön is bőrtályogtól szenved és szeretné szakszerűen kezeltetni az elváltozást, akkor kattintson a következő linkre: sebészet.

Mi az a tályog?

A bőrtályog egy nagyon jellegzetes megjelenésű duzzanat, egy fájdalmas csomó, amit a bőr alatti szövetek és az irha között elhelyezkedő gennygyülem idéz elő.

Egy nagyon gyakori elváltozás, amivel első körben sokan fordulnak bőrgyógyászhoz, azonban a tályog kezelését minden esetben sebész szakorvos végzi.

Kialakulása általában a Staphylococcus aureus baktériumhoz vezethető vissza, vagyis a legtöbbször bakteriális fertőzés áll a háttérben. Emiatt gyakran nem elég a sebészeti úton történő eltávolítás, hanem gyógyszeres kezelésre is szükség lesz.

Hol alakulhat ki tályog?

Tályog a test számos pontján kialakulhat még abban az esetben is, ha csak a bőrtályogokat vizsgáljuk.

A legtöbb esetben a törzs, a végtagok, a hónalj, a nyaki régió és a fej érintett. Ezekben az esetekben szinte kivétel nélkül a Staphylococcus aureus baktérium idézi elő a fertőzést, illetve a bőr alatti gennyes gyülemet.

A perineális tályogok kialakulásáért – amelyek a nemi szervek és a végbél környékén jelennek meg – általában inkább a székletben található patogén baktériumok a felelősek.

A tályog kialakulásának okai

Amint azt már többször is leírtuk a fentiekben, a bőrtályog kialakulásának hátterében többnyire bakteriális fertőzés áll. Adja magát azonban a kérdés, hogy a kórokozók miként tudnak a bőr alá jutni, illetve ott ilyen mértékben túlszaporodni?

A leggyakoribb kiváltó okok a következők:

• A bőrfelületet ért sérülések, különös tekintettel az olyan tárgyak által előidézett traumákra, amelyek kórokozókat tartalmaztak.
• Immunszuppresszió, vagyis egy olyan állapot, amikor az immunrendszer nem tud megfelelően védekezni a baktériumokkal szemben, így azok könnyedén el tudnak szaporodni a szervezetben.
• Végül, de nem utolsó sorban a keringési problémák szintén elősegíthetik a tályogok kialakulásának lehetőségét a bőr alatti régiókban.

Milyen tünetei vannak a tályognak?

A bőrtályog egy már ránézésre is nagyon jól azonosítható elváltozás, ami jellemzően az érintett terület duzzanatával felhívja magára a figyelmet.

A dudor általában 1-3 centiméter átmérővel rendelkezik, de súlyosabb esetekben ennél sokkal nagyobbra is megnőhet.

A tályog legjellemzőbb tünetei a következők:

• bőrpír vagy erőteljesen vörös színű duzzanat;
• fájdalom vagy érzékenység az érintett területen;
• cellulitisz, azaz a bőr és az alatta lévő szövetek gyulladása;
• a fertőzés hatására kialakuló nyirokér- és nyirokcsomó-gyulladás;
• tartós hőemelkedés vagy láz;
• rossz közérzet.

Mikor forduljunk orvoshoz a tályoggal?

Minden egészségügyi elváltozásra, de a fertőzésekre és a gyulladásokra különösen érvényes, hogy minél előbb fordulunk vele orvoshoz, annál gyorsabb a gyógyulás, sőt a szövődmények kialakulásának az esélyei is mérsékelhetők.

Az alábbi esetekben javasolt mielőbb orvosi segítséget kérni, ha bőrtályogra gyanakszunk:

• a duzzanat átmérője már meghaladta az 1 centimétert;
• a méret mellett a kapcsolódó vörös foltok is növekedésnek indultak, esetleg vörös csíkok jelentek meg;
• folyamatos fájdalom jelentkezik;
• a tályog gyulladásának hatására láz alakult ki.

A tályog diagnózisa

A tályog diagnózisa az esetek döntő többségében nem igényel speciális vizsgálatokat. A szakorvosnak elegendő feltárnia az anamnézist és szemügyre vennie a duzzanatot ahhoz, hogy azonnal fel tudja állítani a kapcsolódó kórképet.

Bár az anamnézis különösen fontos, de bizonyos esetekben laborvizsgálatra is szükség lehet, így például vérvételre a gyulladás mértékének vagy kiterjedtségének ellenőrzése érdekében, illetve a bőrtályogban található váladék bakteriológiai vizsgálatára.

Utóbbi azért lényeges, mert a teljes körű diagnózis az eredményes kezelés alapja, és ha kimutatásra kerül, hogy milyen kórokozó idézte elő a fertőzést, illetve a páciens súlyosabb állapotban van, a sebészeti beavatkozást követően gyógyszeres kezelésre lehet szükség.

Az anamnézis és a laborvizsgálat gyakran azért is fontos, mert a bőrtályog összetéveszthető más elváltozásokkal, így például

• a hidradenitis suppurativával, amely a szőrtüszők krónikus gyulladásos betegsége,
• de súlyosabb gyulladás nélkül a lipómával, azaz a gyulladás nélküli zsírcsomókkal is.

A tályog kezelése

A tályogok kapcsán kutatások igazolják, hogy nincs egységes vagy széles körben elfogadott kezelési mód, így a sebészek által alkalmazott módszertanban lehetnek különbségek. Különösen gyakori ez

• az alkalmazott érzéstelenítés;
• valamint a tályog belső tartalmának lecsapolását követő utókezelés kapcsán.

Fontos kiemelni, hogy erős immunrendszerrel rendelkező pácienseknél vagy mérsékelt fertőzésnél a bőrtályog akár magától képes kifakadni és meggyógyulni, ez viszont közel sem jelenti azt, hogy a diagnózis vagy a kezelés halogatható lenne.

A spontán ürülés ugyanis csak azt jelenti, hogy a duzzanat hatására annyira elvékonyodott a legfelső bőrréteg, hogy már nem bírta tovább a belső nyomást, de ettől még a kórokozók és a gyulladt szövetek, és a gennygyülem egy része belül marad.

Ez a tályog ismételt kiújulását, felülfertőzését, továbbterjedését és szövődményesedését idézheti elő.

A tályog kezelése műtéttel

A bőrtályogok kezelésének leghatékonyabb módja az ambuláns sebészeti beavatkozással elvégezhető kisműtét, amely a következő formában történik:

• A bemetszés előtt a kezelőorvos elvégzi a tályog körüli terület megtisztítását és teljes sterilizálását, hogy a seben keresztül ne kerülhessenek további kórokozók a szervezetbe.
• Minden esetben szükség van érzéstelenítésre is a beavatkozáshoz. A legtöbbször helyi érzéstelenítésre kerül sor.
• Ha az érzéstelenítő kifejtette a hatását, a sebész egy steril szike segítségével felnyitja a tályogot. A legtöbbször nincs nagy vágás, de ezt minden esetben a szakorvos dönti el a sikeres beavatkozás függvényében.
• A tályogból a bemetszés hatására rengeteg genny távozik, de teljesen meg kell tisztítani a fertőzött szövetektől. Ezt nagyobb tályogoknál a sebész az ujjával vagy kürettel végzi el.
• Amennyiben a bőrtályogból minden genny kiszivárgott, steril sóoldattal megtörténik a belső felület fertőtlenítése.
• Ha 5 centiméternél nagyobb tályogról van szó, szükség van belső tamponálásra vagy drén elhelyezésére ahhoz, hogy a seb nyitva maradjon, a keletkező genny és vér felszívásával pedig felgyorsítsa a gyógyulási folyamatot. Ezt jellemzően 24-48 óráig kell alkalmazni a sikeres gyógyulás érdekében.
• Ha a tályog 5 centiméternél kisebb, a nyitott heget a sebész steril sebkötözővel zárja el, ami elegendő a szivárgó genny és vér felszívásához.
• A kötéseknek az orvos utasításai alapján – megfelelő időközönként cserélve – több napig a helyükön kell maradnia, majd eltávolításuk után a seb magától, kisebb hegesedéssel gyógyul.

A tályog kezelése gyógyszerrel

A tályog hatékony kezelése gyakran többlépcsős folyamat. Ebből jellemzően csak a sebészi beavatkozás az, ami elengedhetetlen, azonban sok esetben önmagában nem elég.

A műtét során ürülő gennyből ugyanis a kezelőorvosok általában mintát küldenek a laboratóriumba annak érdekében, hogy pontosan azonosítsák a fertőzés mögött álló kórokozót.

Amennyiben a páciens immunrendszere gyenge vagy a tályog által előidézett gyulladás elterjedt a szervezetben, esetleg szokatlanul erős volt, akkor szükség lehet a műtét utáni antibiotikum-kúrára.

Ez nemcsak a gyógyulást tudja megtámogatni, hanem az elváltozás kiújulásának esélyeit is minimálisra csökkenti.

Egyéb gyógyszeres kezelésre a bőrtályog kapcsán nincs szükség, de a súlyosabb eseteknél gyakran írnak fel az orvosok fájdalomcsillapítókat.

Milyen gyorsan gyógyul a tályog a műtét után?

Ez minden esetben függ a páciens állapotától és a tályog súlyosságától is. A mélyen fekvő, erőteljesen gennyező bőrtályogoknál sok esetben csak a kötésnek fenn kell maradnia egy hétig, míg az enyhébb elváltozások ennyi idő alatt már hegesednek.

A gyógyulás tempója függ a sebkezeléstől is, hiszen rendkívül fontos gondoskodni a heg ápolásáról és kíméléséről. Az esetek többségében elmondható, hogy a tályog műtét után 7-9 nappal a legtöbb páciens már gyógyultnak tekinthető.