Edit Content

Rólunk

Két évtizedes magánegészségügyi tapasztalattal a hátunk mögött elhatároztuk, hogy tudásunkat felhasználva, olyan orvosi központokat fogunk megvalósítani, ahol az innováció, a tudás a páciensek jólétét és egészségét helyezi fókuszba.

Korszerű és modern egészségügyi eszközparkunk kialakításakor figyelembe vesszük az orvostudomány igényeit, elvárásait.

Orvosaink kiválasztásánál szempont a kiemelkedő szakmai tudás, a megfelelő intézményi háttér, a páciensközpontú hozzáállás. 

Elérhetőségek

Vér karbamid-nitrogén (BUN) szint jelentése a laborleleten

A vér karbamind-nitrogén mennyisége nagyon fontos paraméter a vérképen olyan esetekben, amikor a vesék állapotának ellenőrzésére van szükség. 

A tesztre gyakran alkalmazzák a BUN rövidítést, amely a vér karbamid-nitrogén angol kifejezésének (blood urea nitrogen) rövidítése. Bizonyos szolgáltatóknál csak ezzel az elnevezéssel található meg, de Magyarországon a teljes név feltüntetése is általános.

A vérben található karbamid-nitrogén mennyiségére számos külső tényező hatással van, így például az életkor és a páciens neme, de amennyiben mértéke kóros magasságokba emelkedik, az a legtöbbször vesekárosodást feltételez.

Hogy mi az a vér karbamid-nitrogén vizsgálat, milyen esetekben fontos szűrni és melyek a normál, illetve emelkedett értékek? Cikkünkben minden fontos tudnivalóra kitértünk a téma kapcsán.

Ha veseproblémáktól szenved vagy szeretné ellenőriztetni BUN szintjét: laborvizsgálat.

Mi az a vér karbamid-nitrogén?

A vér karbamid-nitrogén (BUN) egy nagyon fontos paraméter a vérvizsgálaton, hiszen megmutatja, hogy a páciens vérében mekkora mennyiségű nitrogén található.

Alapvetően a karbamid-nitrogén egy melléktermék, egy salakanyag, ami akkor keletkezik, amikor a máj lebont bizonyos fehérjéket.

Nincs különösebb haszna a testben, de miután a vérbe kerül, mennyisége nagyon lényeges marker lehet, hiszen kiválasztásáról a vesék gondoskodnak.

Kisebb mennyiségben tehát folyamatosan megtalálható a szervezetben, amennyiben azonban kórosan magas szintet ér el, az minden esetben súlyos egészségügyi problémára utal.

A vér karbamid-nitrogén vizsgálatának további elnevezései a BUN, a szérum BUN, a BUN-kreatinin arány és a karbamid-nitrogén teszt.

Hogyan keletkezik vér karbamid-nitrogén a szervezetben?

Hogy jobban megérthessük a BUN szint alakulását, nagyon fontos ismerni a vér karbamid-nitrogén keletkezésének folyamatát. Ennek a lépései a következők:

  • A fehérjék lebontása során a máj ammóniát termel, amiről köztudott, hogy nagy mennyiségű nitrogént tartalmaz.
  • A nitrogén ezt követően olyan elemekkel egyesül, mint a szén, a hidrogén és az oxigén, azaz karbamid keletkezik, ami egy kémiai melléktermék a szervezeten belül.
  • Ez a karbamid-nitrogén aztán a májból a véráramba kerül és eljut a vesékhez.
  • A vesék képesek arra, hogy megszűrjék a karbamidot, ezzel megtisztítva a vért a felesleges salakanyagoktól.
  • Ezek a kiszűrt melléktermékek normál esetben a vizelettel távoznak a szervezetből.

A BUN teszt segítségével tehát kimutatható, hogy mennyi karbamid-nitrogén van a vérben. Ha magasabb a normálisnál, akkor az arra utal, hogy a vesék nem látják el megfelelően a funkciójukat, vagyis a páciensnél valamilyen vesebetegség vagy vesekárosodás áll fenn.

Miért van szükség a vér karbamid-nitrogén (BUN) vizsgálatára?

A vér karbamid-nitrogén szintjének vizsgálatára több okból kifolyólag is szükség lehet. Ezek közül a leggyakoribbak a következők:

  • Vesebetegség vagy vesekárosodás gyanúja merült fel.
  • Már diagnosztizált veseprobléma állapotfelmérésére van szükség.
  • A dialízis vagy egyéb vesebetegségnél alkalmazott kezelések hatékonyságának ellenőrzése.
  • Más vérparaméterek vizsgálatakor a vesekárosodás mellett a májproblémák, a húgyúti elzáródások, a pangásos szívelégtelenség vagy a gyomor-bélrendszeri vérzés diagnózisának megtámogatása.

Tudni kell, hogy a vesekárosodásnak kezdetben nincsenek jellegzetes tünetei, ezért vannak olyan betegségek és állapotok, amelyek rendszeres karbamid-nitrogén vizsgálatot igényelnek. Ezek a következők:

  • Cukorbetegség
  • Magas vérnyomás
  • Szívbetegség
  • Jelentős elhízás, egészségtelen életmód
  • Dohányzás
  • 60 év feletti életkor
  • A vesebetegség genetikai örökölhetőségének esélye

A vesebetegségek feltárásához gyakran más értékek vizsgálatára is szükség van

Amennyiben a BUN teszt alapján a vér karbamid-nitrogén szintje magas, a probléma közelebbi feltárásához más értékek ellenőrzésére is szükség lehet.

Különösen gyakori például, hogy a karbamid-nitrogén mellett a vér kreatinin szintjének mennyiségét is ellenőrizni kell, ami szintén egy olyan salakanyag, amit az egészséges vesék szűrnek ki a szervezetből.

Ha a vérben magas a kreatinin szintje, az megerősítheti a vesekárosodás diagnózisát.

Érdekesség, hogy vérvizsgálattal az is megállapítható, hogy a vesék milyen mértékben működőképesek még. Ehhez az eGFR értékre, avagy a glomeruláris filtrációs rátára van szükség, ami képes megbecsülni a vesefunkció hatékonyságát.

A vér karbamid-nitrogén normál értéke

A normál vér karbamid-nitrogén szintet számos tényező befolyásolhatja, de a határértékek meghatározásakor fontos figyelembe venni a páciens életkorát és nemét is. Ennek fényében a következő értékek mérvadók:

Életkor és nemNormál BUN szint (mg/dl)
Gyermekek (1-17 éves kor között)7 – 20 mg/dl
Felnőtt nők6 – 21 mg/dl
Felnőtt férfiak8 – 24 mg/dl

Amennyiben véreredményünk nem mg/dl, hanem mmol/l mértékegységgel prezentálja a vér karbamid-nitrogén szintjét, akkor a 6-20 mg/dl érték helyett a 2,1-7,1 mmol/l mennyiséget vehetjük alapul, vagyis ebben a sávban beszélhetünk normál BUN szintről.

Lényeges ugyanakkor kiemelni, hogy az értékek intézményenként változhatnak, így mindig vegyük figyelembe a normál eredmény meghatározásakor az adott labor által közölt határértékeket.

A vér karbamid-nitrogén magas értéke

Ha a véreredmény a BUN szint minimális növekedését mutatja, az esetek többségében nem igényel további vizsgálatokat, hiszen számos hétköznapi folyamat kiválthatja az értékek ideiglenes emelkedését.

Amennyiben azonban azt tapasztaljuk, hogy a normál karbamid-nitrogén szint a sokszorosa a megengedettnek, ott már a vese érintettségéről beszélhetünk, aminek feltárásához minden esetben további tesztekre, egyéb paraméterek ellenőrzésére van szükség.

Az enyhe BUN szint növekedés ugyanis normál veseműködés esetén is kialakulhat. A következő tényezők tudják megemelni a vérben a karbamid-nitrogén mennyiségét:

  • Kiszáradás
  • Magas fehérjetartalmú étrend
  • Bizonyos gyógyszerek (például a karbamazepint és a tetraciklint tartalmazó készítmények)
  • Öregedés (idősebb korban a normál értékek kitolódhatnak)
  • A húgyúti rendszer elzáródásai
  • Jelentősebb égési sérülések
  • Folyamatosan fennálló jelentős stresszhatás
  • Szívroham
  • Az emésztőcsatornában kialakult vérzések

Milyen tünetei vannak a magas vér karbamid-nitrogén szintnek?

Általánosságban elmondható, hogy a vér magas karbamid-nitrogén szintje önmagában nem okoz tüneteket. Ha mégis, akkor azok jellemzően a kezdődő vesekárosodáshoz kapcsolódnak.

Általános panaszok ilyen esetekben:

  • Gyakori vagy éppen erősen megritkuló vizelési inger
  • Erőteljes és csillapíthatatlan viszketés
  • Folyamatos fáradtság, alvásproblémák, dekoncentráció
  • A karokat és a lábakat érintő duzzanat
  • Gyakori izomgörcsök

Hogyan csökkenthető a magas vér karbamid-nitrogén szint?

A magas BUN szint kapcsán először is nagyon fontos diagnosztizálni azt a problémát, ami az eltérést kiváltotta. Amennyiben valakinél a veseműködéshez kapcsolódó betegséget diagnosztizálnak, annak gyógyításával mérsékelhető a vér karbamid-nitrogén szint.

Ellenkező esetben, ha a magas értékeket nem vesebetegség idézte elő, a BUN mértéke egyszerű életmódváltással orvosolható. Nagyon fontos, hogy a vesék optimális működése érdekében elegendő folyadékot fogyasszunk. Ez

  • férfiaknál átlagosan 3 litert;
  • nőknél legalább 2,2 litert jelent.

Szintén segíthet a magas vér karbamid-nitrogén szint csökkentésében az alacsony fehérjetartalmú étrend.

Érdemes emiatt beiktatni az étkezések közé a zabot, a rizst, a teljes kiőrlésű tésztákat, sok gyümölcsöt és zöldséget, valamint törekedni az egészséges zsírok fogyasztására.

Milyen ételek kerülendők magas vér karbamid-nitrogén szint esetén?

Ha a BUN szint magas, akkor érdemes elkerülni, de legalábbis korlátozni a magas fehérjetartalommal rendelkező ételek fogyasztását.

Ilyenek például a húsfélék (vörös- és fehérhúsok egyaránt), valamint az olyan tejtermékek, mint a sajt vagy a joghurt.

Egy normál embernek naponta maximum 40-60 gramm fehérjét ajánlott fogyasztania. Ha magasak a BUN értékek, ezt a mennyiséget akár a felére is lehet csökkenteni.

A vér karbamid-nitrogén alacsony értéke

A BUN szint kapcsán általában csak a magasabb értékek jelentenek problémát, az alacsony vér karbamid-nitrogén szint vagy egyáltalán nem jellemző, vagy csak nagyon ritkán tapasztalható.

Amennyiben mégis ezt látjuk a véreredményen, többnyire ártalmatlan okai vannak, amelyek életmódváltással kiküszöbölhetők. Ezek az okok a következők:

  • Túl kevés fehérje az étrendben
  • Alacsony testsúly vagy alultápláltság
  • Túlhidratáltság, azaz túl sok folyadék a szervezetben
  • Nagyon ritkán bizonyos májbetegségek is csökkenthetik a BUN szintet

Hogyan készüljünk fel a vér karbamid-nitrogén (BUN) vizsgálatra?

A vér karbamid-nitrogén szintje vérvétellel ellenőrizhető. Amennyiben valamilyen okból kifolyólag kizárólag ennek az értéknek a vizsgálatára van szükség, a vérvétel nem igényel különösebb előkészületeket.

Tudni kell azonban, hogy a BUN szintet ritkán ellenőrzik önmagában, más paraméterek vizsgálatára is szükség lehet, amelyek megkövetelhetik, hogy a vérvétel előtt 12 órával a páciens ne fogyasszon szilárd ételt és legfeljebb csak tiszta vizet igyon.

Hogyan zajlik a vér karbamid-nitrogén vizsgálat?

Amint azt fentebb már többször is leírtuk, a vérben megtalálható karbamid-nitrogén szint ellenőrzésének alapja a vérvétel.

Részeként a páciens alkari vénájából egy vékony tű segítségével több fiolányi vért vesznek le, majd azt laboratóriumba küldik, hogy megállapítsák a kimutatható értékeket, köztük például a BUN szintjét is.

A vérvétel nem jár fájdalommal, a tűszúráshoz köthető csípést leszámítva a páciens semmilyen kellemetlenséget sem tapasztalhat, néhány óra elteltével pedig a legtöbbször nyoma sem lesz a vizsgálatnak, legfeljebb csak ártalmatlan véraláfutások fordulhatnak elő.