A szexuális úton terjedő betegségekről sokan úgy gondolják, hogy csak azok kaphatják el, akik kicsapongó életmódot folytatnak, valójában azonban minden aktív szexuális életet élő ember megfertőződhet STD-vel.
Az STD kifejezéssel hazánkban is egyre gyakrabban lehet találkozni, azonban nagyon sokan félreértik, hiszen nem egy új vagy eddig ismeretlen fertőzésről van szó, sokkal inkább a szexuális úton terjedő betegségek egyfajta gyűjtőfogalmaként alkalmazzák.
Hogy mit nevezünk STD-nek, milyen betegségek sorolhatók ide és miként lehet szűrni ezeket?
Az alábbiakban mindegyik kérdésre válaszoltunk, miközben nemcsak infektológiai oldalról közelítettük meg a témát, hanem igyekeztünk felhívni a figyelmet a laborvizsgálatok fontosságára is a szűrés és diagnosztika kapcsán.
Ha STD-től szenved és diszkrét kivizsgálásra van szüksége: infektológia Budapesten.
Mi az az STD?
Az STD a Sexually Transmitted Diseases (szexuális úton terjedő betegségek) kifejezés rövidítése. Elterjedése azért olyan gyors a társadalomban, mert kevésbé zavarba ejtő, mint a nemi betegségek használata, ezért az emberek már emiatt is könnyebben beszélnek róla, illetve fordulnak vele orvoshoz.
A mozaikszó segítségével valamennyi szexuális úton terjedő fertőző betegséget egy csoportba lehet sorolni. Tudni kell azonban, hogy az olyan ismert problémák, mint a szifilisz vagy a tripper mellett az STD valamennyi gombás, bakteriális és vírusos fertőzést is lefed, ami szexuális úton terjed.
STD vagy STI?
A kifejezés külföldön már olyan régen megjelent a köztudatban, hogy időközben sok helyen elavulttá is vált. Emiatt gyakran már nem STD, hanem STI néven hivatkoznak rá, de valójában a kettő között jelentéstartalomban nincs különbség.
Az STI a Sexually Transmitted Infections rövidítése, ami magyarul szexuális úton terjedő fertőzéseket jelent. Ez sokkal jobban leírja ezeket a betegségeket, hiszen a gyakran hosszú ideig tünetmentes állapotok mögött a legtöbbször fertőzések állnak.
Milyen tüneteket okoznak az STD-k?
Az egyes STD-k esetében különböző lappangási időkről és tünetekről beszélhetünk. Vannak fertőzések, amelyek a szexuális együttlétet követően már néhány órán belül megjelennek, más esetben viszont csak hetekkel vagy hónapokkal később jelentkeznek.
Egyes STD fertőzések hosszú időn keresztül semmilyen panaszt nem okoznak, azonban veszélyes folyamatokat, szövődményeket idézhetnek elő a szervezeten belül.
Emiatt érdemes rendszeres időközönként vagy bizonyos események után szűrővizsgálatra menni, ahol gyakran elegendő egy egyszerű vérvétel a diagnózis megtámogatásához.
Nagyon sok STD közvetlenül a nemi szerven okoz tüneteket. Általános ilyenkor a viszketés, de a kiütések megjelenése, a sebek, a váladékozás, a hólyagosodás vagy a különféle növedékek szintén a gyakori panaszok közé tartoznak.
Természetesen több olyan szexuális úton terjedő betegség is van, amelyek nem lokálisan, hanem a test más részein okozhatnak kellemetlenségeket – például egész testet érintő bőrkiütéseket – vagy általánosabb fertőzéses panaszokkal járnak.
Ilyen lehet a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, az izom- és ízületi fájdalmak, a sárgaság, a hajhullás, a levertség vagy éppen a fáradékonyság.
Kinek ajánlott részt venni egy STD szűrésen?
A legfontosabb tudnivaló az STD kapcsán, hogy bárki megfertőződhet vele, aki aktív szexuális életet él. Emiatt a rendszeres szűrővizsgálat gyakorlatilag mindenkinek javasolt, aki ebbe a kategóriába tartozik, bizonyos esetekben még azoknak is, akiknek állandó partnerük van.
A következő helyzetekben azonban erősen ajánlott az STD szűrésen való részvétel:
– új párkapcsolat esetén az első óvszer nélküli szexuális együttlét előtt;
– ha óvszer nélküli aktus történt;
– egy ilyen együttlét utáni fertőzéses panaszok megjelenésekor;
– gyermekvállalás előtt (a szűrés a pár mindkét tagjának javasolt);
Nagyon fontos, hogy az STD-k nem csak vaginális együttlétek során terjedhetnek, a fertőzések orális és anális úton egyaránt elkaphatók.
Hogyan történik az STD szűrés?
A tapasztalatok azt mutatják, hogy prevenciós célzattal még mindig nagyon kevesen látogat el STD szűrésre.
A páciensek zöme általában már kialakult panaszokkal érkezik infektológiára, ahol az anamnézis, a fizikai vizsgálatok és a laboratóriumi tesztek egyaránt elengedhetetlenek a diagnózishoz.
Az anamnézis különösen fontos az STD szűrésen
Amivel érdemes tisztában lenni az STD szűrés kapcsán, hogy az anamnézis rendkívül fontos a pontos diagnózishoz. A szakorvos csak ez alapján tudja célirányosan felderíteni a páciens panaszait előidéző betegséget.
Ehhez elengedhetetlen az őszinteség, hiszen fel kell tárni a szexuális szokásokat, így a hüvelyi aktus mellett az anális és az orális együttlétek sajátosságait, az alkalmazott játékszereket, illetve az egyéb fétiseket – legyenek azok bármennyire is különlegesek.
Erre nem azért van szükség, hogy a szakorvos kellemetlen helyzetbe hozza a pácienst, éppen ellenkezőleg: segít meghatározni, hogy honnan és milyen módon történjen a mintavétel.
A nemi betegségek feltárásához márpedig gyakran nem csak a hüvelyről vagy a péniszről kell mintát venni. Ezért a szakorvosnak pontosan fel kell tárnia a látható és a csak a páciens által tapasztalható tüneteket is.
Vérvizsgálat
Általános tévhit az STD szűrés kapcsán, hogy egyszerű vérvizsgálattal diagnosztizálható a fertőzés. Bár vannak olyan betegségek, amikor ez igaz, azonban a fentiekben is említettük már, hogy a test számos pontjáról szükség lehet ilyenkor a mintavételre.
A vérvétel ugyanis az STD-k kapcsán csak akkor hatékony, ha már megindult a szervezetben a fertőzést kiváltó kórokozóval szembeni ellenanyagok termelődése.
Ez gyakran három hétig is eltarthat (például HIV vagy szifilisz esetén), de vannak olyan vírusok, mint a Hepatitis B, amit csak hat héttel a fertőzés után lehet kimutatni vérvizsgálattal.
Tudni kell továbbá, hogy gyakorlatilag csak az említett betegségek azok, amelyek vérvizsgálattal szűrhetők, egy HPV, egy herpesz vagy egy gonorrhoea jelenlétére nem lehet fényt deríteni a vérből.
Laborvizsgálat
A vérvizsgálat mellett az STD szűrés során gyakran megkerülhetetlen a szexuális együttlétben érintett területekről történő váladékminta laboratóriumi elemzése.
Ezek a tesztek is jellemzően csak 7-14 nappal a fertőzés időpontja után hatásosak – tehát egy egyéjszakás kalandot követően ne siessünk rögtön orvoshoz, ha tünetmentesek vagyunk.
A nők esetében a laborvizsgálathoz általában a hüvely és a méhnyak váladékát kell vizsgálni, míg férfiaknál a húgycső váladékát, de esetükben a kevésbé kellemetlen vizeletellenőrzés is elegendő lehet a diagnózishoz.
Az anamnézis során azért fontos feltárni a szexuális szokásokat, mert orális szex után a torokból, anális együttlétet követően pedig a végbélből is mintát kell venni a fertőzés diagnózisához.
A váladékvizsgálathoz első körben elegendő a festett kenet, de a pontos diagnózishoz alaposabb laboratóriumi tesztekre egyaránt szükség van. Tudni kell azonban, hogy ezek átfutási ideje akár 1-2 hét is lehet.
Hogyan kezelhető az STD?
A szexuális úton terjedő betegségek kezelését minden esetben meghatározza a pontos diagnózis. A legtöbb STD ma már nagyon jól kezelhető, a páciensnél teljes gyógyulás érhető el, fertőzőképessége megállítható.
A kezelés mellett fontos hangsúlyozni a megelőzést, hiszen a nemi betegségeket újra és újra el lehet kapni, védőoltás jelenleg csak a HPV és a Hepatitis B ellen létezik, de a prevencióra még visszatérünk a cikkben.
STD kezelése antibiotikummal
Mivel a legtöbb STD mögött bakteriális fertőzés áll, ezért sok esetben speciális antibiotikumok segítenek a gyógyításban. A szifilisz és a gonorrhoea esetében például injekcióval adagolt antibiotikum segítheti elő a gyógyulást.
Tudni kell azonban, hogy míg a gonorrhoea esetén elegendő lehet egy adag a megfelelő készítményből, szifilisznél már komplett kúrára van szükség annak függvényében, hogy a páciens a betegség melyik stádiumában van.
Szintén antibiotikummal kezelhető a chlamydia is, azonban ilyenkor nincs szükség injekciókra, a tabletta formájában bevehető készítmények általában elegendőek.
Valamikor az immunrendszer gondoskodik az STD kezeléséről
Bizonyos vírusfertőzések esetén az STD kezeléséhez elegendő, ha az immunrendszerre bízzuk a munkát. A HPV vírus ellen például nincs gyógyszer, de az egészséges emberek szervezete könnyen fel tudja venni vele a harcot, így a páciens magától gyógyul.
Az orvosi közbenjárás azonban ilyenkor is fontos, hiszen a HPV-fertőzéshez például nemi szemölcsök társulnak, amelyek a megfelelő készítményekkel jól kezelhetők.
Vannak gyógyíthatatlan STD-k
Bár az orvostudomány fejlődésével ez a későbbiekben változhat, azonban vannak olyan STD-k, amelyeket nem lehet gyógyítani, de tüneti kezelésük, szinten tartásuk könnyedén menedzselhető.
Ide sorolható például a nemi herpesz vírusa és a HIV fertőzést kiváltó kórokozó is. Ezeket a vírusokat az immunrendszer nem tudja likvidálni, és nincs ellenük gyógyszer sem, azonban megfelelő terápiával kordában tarthatók, így sem tüneteket, sem szövődményeket nem okoznak.
Mindig kezelni kell a partnereket is
A szexuális úton terjedő betegségek egyik velejárója, hogy minden esetben szükség van a partnerek kezelésére is, hiszen a páciens valakitől elkapta a fertőzést, aki szintén beteg, de előfordulhat, hogy nem tud róla, ezért továbbadhatja másoknak.
Az STD kialakulásakor tehát soha nem beszélhetünk csak egyetlen esetről, és nagyon fontos, hogy a partner vagy partnerek felkutatásra kerüljenek a megfelelő kezelés érdekében.
Hogyan előzhető meg egy STD fertőzés?
Az STD fertőzések kapcsán rendkívül lényeges a prevenció. A megbetegedések úgy kerülhetők el a legkönnyebben, ha monogám párkapcsolatban élünk, amelyben biztos, hogy a másik fél nem fertőzött.
Amennyiben nem sikerült stabil párkapcsolatot kialakítani, a gumióvszer használata vagy az önmegtartóztatás a legfontosabb. Tudni kell, hogy az STD fertőzés nemcsak hüvelyi aktussal terjed, hanem orális vagy anális közösülés útján is, így ezekben az esetekben egyaránt fontos lehet az óvszer.
Bizonyos STD-k esetében léteznek védőoltások, így például a Hepatitis B vagy a HPV ellen ajánlott felvenni ezeket, mert jelentős mértékben csökkentik a fertőzések és az olyan későbbi szövődmények kockázatát, mint például a meddőség kialakulása.
Mivel nagyon sok STD nem okoz tüneteket, ezért megkerülhetetlenül fontosak a rendszeres szűrővizsgálatok, különösen olyan személyeknél, akik gyakran létesítenek szexuális kapcsolatot másokkal védekezés nélkül.