Az emberi szervezetben átlagosan 5-6 liter vér található, ami azon túl, hogy akár testsúlyunk 8 százalékát is kiteheti, mindemellett nagyon fontos szerepet játszik a szervezet normál működésében.
Az érrendszerben áramló vér ugyanis létfontosságú oxigént és egyéb tápanyagokat szállít a szervekhez, miközben gondoskodik a szén-dioxid elszállításáról is a tüdő irányába, de bizonyos hormonok áramoltatásában is kulcsszerepet játszik.
Nem meglepő tehát, hogy a vér összetétele a szervezet legkisebb elváltozásaira is azonnal reagál, így a vérvétel képes megmutatni már kezdeti stádiumban bizonyos elváltozásokat, amelyek normál esetben talán hónapokig vagy évekig tünetmentesek maradtak volna.
Ezért lényeges, hogy évente legalább egy alkalommal elmenjünk egy vérvételre, hogy átfogó képet kaphassunk szervezetünk állapotáról és működéséről. Hogy mégis mit mutat meg a vérvétel és mikor lehet szükség rá? Ebben a cikkben többek között ezekre a kérdésekre válaszolunk!
A vér összetétele
Összetételét tekintve a vérben folyékony és szilárd alapanyagok egyaránt megtalálhatók. Előbbi az úgynevezett vérplazma, ami a vér legalább 60 százalékát adja, és ebben találhatók a különféle véralvadást segítő anyagok, a tápanyagok, illetve a hormonok.
A vér maradék, mintegy 40 százalékát a különféle sejtek biztosítják, így a vérlemezkék mellett a fehér- és vörösvérsejtek egyaránt ide sorolhatók. Jellegzetes vöröses színét is a vörösvérsejtekben megtalálható hemoglobinnak köszönheti.
Amennyiben a vér összetétele megváltozik, az jellemzően valamilyen betegségre utal a szervezeten belül, ezért érdemes rutinszerűen elvégezni évente legalább egyszer egy általános laborvizsgálatot annak érdekében, hogy időben fény derüljön bizonyos problémákra.
Mikor van szükség vérvételre?
A vérvétel történhet egyszerű prevenciós jelleggel, amikor szeretnénk átfogó képet kapni szervezetünk működéséről, a benne zajló folyamatokról, hogy ezzel megelőzzük bizonyos betegségek kialakulását.
Ezen felül a vérvételt az orvos is elrendelheti olyan esetekben, ha meg akarja érteni a páciens tüneteinek a hátterét, azaz megtámogatni a diagnózist. A vér vizsgálata során ugyanis lehetőség van feltárni az egyes szervek működését, a gyulladásos folyamatokat, méghozzá a vér alakos elemeinek és a véralvadási faktoroknak az analízise mellett
A vér vizsgálata minden esetben laboratóriumi keretek között történik, az ott kapott értékek alapján pedig a szakorvos már átfogó képet kap a páciens szervezetének működéséről, az esetleges hiányjelenségekről, méghozzá a feltételezett diagnózis megerősítése vagy megcáfolása mellett.
Itt fontos megjegyezni, hogy a véradás is egyfajta vérvételnek tekinthető, azonban a kettő között alapvető különbségek vannak. A vérvétel ugyanis minden esetben vizsgálati célzattal történik, és fontos kritériumnak tekinthető esetében, hogy a mintavétel éhgyomorra történjen.
A véradás ezzel szemben nem vizsgálat céljából történik, és nagyon fontos, hogy a páciens kiadós étkezést és bőséges folyadékfogyasztást követően jelenjen meg. Nagy különbséget találunk továbbá a levett vér mennyiségét tekintve is, hiszen vérvételnél általában csak 20-30 ml-re van szükség, míg véradáskor általában 450 ml-t vesznek le.
Konkrét példák
Miután a vérvizsgálat képes megmutatni a szervezetben zajló folyamatok jellegét és hátterét, ezért az elmúlt néhány évben különösen fontos szerepet kapott a Covid-19 elleni védekezésben.
A fertőzést kiváltó vírus esetén a szervezetben megjelenő antitestek felismerése, illetve mennyiségének meghatározása ugyanis vérvizsgálattal történik, így könnyedén kideríthető volt, hogy a páciens megfertőződött-e korábban a vírussal, illetve kialakult-e az oltás hatására a megfelelő immunreakció.
A vérvételt a legtöbbször prevenciós célzattal alkalmazzák. Ilyenkor az orvos a páciens kérése vagy tünetei alapján dönt arról, hogy kislabort vagy inkább nagylabort kér.
A kislabort nevezhetjük az általános vérvételnek, aminek részeként pontos képet kapunk a szervezet vérképző rendszeréről, általános működéséről, valamint az anyagcsere- és a méregtelenítési funkciókról egyaránt.
A nagylabor ezeken felül a fehérvérsejtekre is kiterjeszti a vizsgálatot, de a máj- és a vesefunkció, a pajzsmirigy működése, a szénhidrát- és lipid anyagcsere, valamint a testben lévő esetleges gyulladások egyaránt feltárhatók vele.
Az elhangzottakon felül vérvételre lehet szükség például krónikus betegségek vagy szervi problémák feltárásához, allergia diagnózisához, de gyakran alkalmazzák kontrollvizsgálatoknál, illetve abban az esetben, ha a páciensnél daganatos betegség gyanúja merült fel, vagy a kapcsolódó kezelés eredményeinek ellenőrzésére van szükség.
A vérvétel paraméterei
Mint az már a fentiekből is kiderült, a vérvétel során több érték, több paraméter is vizsgálatra kerül. Lássuk, hogy melyek ezek!
Vérplazma
A vérplazma nem más, mint maga a vér a kapcsolódó alakos elemek nélkül. Leginkább az alvadási faktorok ellenőrzése miatt fontos, hogy a vérvétel során ellenőrzésre kerüljön.
Vérszérum
A vérszérum a vér folyékonyságáért felel, valójában pedig a vérplazma alvadási faktorok nélküli típusáról beszélhetünk az elnevezés alatt. Nagyon fontos elem a vizsgálat során, hiszen a szilárd alkotóelemeket, sőt a tápanyagokat egyaránt a vérszérum szállítja a szervekhez.
Emiatt nagyon sok alkotóelem található benne, így különféle hormonok, rengeteg fehérje, szénhidrát, lipid, koleszterin, zsírsav, de többek között kalcium, kálium, nátrium és magnézium is kimutatható belőle.
A legfontosabb paraméter abban az esetben, ha az orvos szeretne pontos képet kapni egy adott szerv működéséről vagy annak állapotáról, hiszen a vérszérumból kiolvasható értékek, illetve elváltozások ilyen esetekben nagyon fontos háttérinformációkat nyújtanak.
Vércsoport
Természetesen a vércsoport meghatározása is vérvétel útján történik. Szokványos, könyökhajlatból vett vér alapján van lehetőség rá laboratóriumi körülmények között, méghozzá az ABO és az Rh antigének kimutatásával.
Véralkotók
A legfőbb véralkotók vizsgálata rendkívül lényeges ahhoz, hogy teljes képet kaphassunk egy beteg állapotáról.
A véralkotók közül a legfontosabbak a fehérvérsejtek. Jelenlétük elengedhetetlen, hiszen az emberi szervezet csak segítségükkel tudja felvenni a harcot a különféle kórokozókkal szemben. Eredetileg a csontvelőből erednek, de nagy mennyiségben kimutathatók a vérből, a szövetekből, a nyirokcsomókból, sőt még a nyálkahártyákból is.
Alapvetően három nagyobb csoportra oszthatók, így megkülönböztetünk granulocitákat, monocitákat és limfocitákat. Normál értékről akkor beszélünk, ha a fehérvérsejtek száma 4 000 és 10 000 között található mikroliterenként. Az ennél alacsonyabb érték fertőzésekre, daganatos elváltozásokra, illetve vérhez kapcsolódó betegségekre utalhat.
A fehérvérsejtek mellett a vörösvérsejtek is fontos elemei a vérnek. A csontvelőben termelődnek, azonban nem rendelkeznek sejtmaggal, így osztódni sem tudnak. Egy átlagos vörösvérsejt a termelődését követő 120. napon pusztul el a lépben.
A férfiak vérében mikroliterenként 4,8 – 5,9 millió vörösvérsejtet találunk, míg a nők esetében a normál érték 4,3 – 5,2 millió közötti. Ha ennél kisebb az érték, akkor anémia alakul ki, aminek a hátterében daganatos betegségek, fertőzések, belső szervi vérzések, de egyszerű hiányállapotok is állhatnak.
Fontos véralkotó elemek továbbá a vérlemezkék is, melyek szintén nem rendelkeznek sejtmaggal és szabadon mozognak az érrendszerben. Általában 5-9 napig élnek a szervezetben, majd a lép, a máj vagy a tüdő segíti lebontásukat.
Legfontosabb feladatuk a véralvadás biztosítása, ezzel egyetemben pedig a sebgyógyulás megtámogatása. Egy felnőtt ember vérében – nemtől függetlenül – 150 és 400 ezer vérlemezke található mikroliterenként.
Ha ez az érték alacsonyabb, akkor vagy túl gyors a vérlemezkék elhalásának sebessége, vagy túl keveset termel belőle a szervezet. Ez jellemzően vérzékenységet okoz, de túl magas érték esetén gyulladásra, illetve daganatos elváltozásra is lehet gyanakodni.
Milyen értékek vizsgálhatók még a vérvétel során?
A fentieken felül a vérvétellel rengeteg más egyéb érték is megvizsgálható. Lássuk ezek közül a legfontosabbakat!
Vércukor
A vércukor szintjének megállapítására akkor van szükség, ha a kezelőorvos cukorbetegségre gyanakszik. Ilyenkor a vérben található cukor mennyiségét szűrik, aminek a normál tartománya éhgyomor esetén 3,6 – 6 mmol/l.
Vérzsír
Különösen az elhízott, egészségtelen életmódot folytató embereknél fontos paraméter a vérzsír. Megmutatja, hogy milyen magas a vér zsírtartalma, azaz mennyi koleszterin, triglicerid és foszfolipid található benne. A normál koleszterinszint értéke 5,2 mmol/l alatti.
Vesefunkció
A vese az egyik legfontosabb kiválasztószervünk, működése pedig szintén ellenőrizhető vérvétellel. A vesefunkció vizsgálatához a kreatinin és a karbamid nitrogén mennyiségének megállapítására van szükség.
Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy mivel utóbbi tétel az izomanyagcsere során termelődik, ezért a páciens testalkata és izomzata is hozzájárul a mennyiséghez. Ha a veseműködés nem optimális, a kreatinin értéke megnövekszik. A vérben lévő normál mennyisége 55 – 103 mikromol / liter.
Májfunkció
A veséhez hasonlóan a máj is fontos kiválasztószervünk, ezért működése könnyedén szűrhető vérvétellel. Ehhez a GOT, a GGT és a GPT értékek ellenőrzésére van szükség. Amennyiben a normál értékek eltérést mutatnak, valamilyen májbetegség kialakulásáról beszélhetünk.
A férfiak esetében a GOT és a GPT értéke 50 U/l, míg nőknél 35 U/l. A GGT ezzel szemben férfiaknál már 60 U/l, míg a nőknél maximum 42 U/l lehet.
Vérsüllyedés
A vérsüllyedés értéke nagyon fontos mérőszám a vérvételnél. A normál érték 20 mm/óra alatti. Ha ennél alacsonyabb, akkor a háttérben valamilyen gyulladásos vagy kóros folyamat zajlik, aminek a felderítésében a többi marker nyújt segítséget.
Hormonszint
A vér segítségével rengeteg hormon vizsgálható, így az esetleges hormonproblémák vagy a hormontermelő szervek betegségei könnyedén feltárhatók. Különösen gyakori, hogy TSH vagy pajzsmirigy esetén alkalmazzák.
Tumor markerek
A különféle tumor markerek ellenőrzésére akkor van szükség, ha daganatos elváltozást keresünk az emberi szervezetben. Az egészséges embereknél ilyen markerek vagy egyáltalán nem találhatók meg, vagy csak nagyon elhanyagolható mennyiségben.
Egyebek
Az elhangzottakon felül egy vérvétellel rengeteg más egyéb fontos érték is kiolvasható. Megállapítható például, hogy mennyi vitamin, ásványi anyag, egyéb ion és nyomelem található a szervezetben, de a véralvadási faktorok koncentrációjáról egyaránt kaphatunk átfogó elemzést.
A legmodernebb vérvizsgálatok különösen fontosak a kismamáknak, hiszen a várandósság alatt már a magzati sejtek is megtalálhatók az anya vérében, azok jól elkülöníthetők egymástól, így genetikai vizsgálatok végezhetők – például a Down szindróma kiszűrése érdekében.
