A reumatológia kapcsán az emberek többsége általában a reumás betegségek, az ízületi gyulladások kezelésére gondol, valójában azonban a szakágon belül számos más kórkép kezelésére is lehetőség nyílik. A degeneratív mozgásszervi betegségektől kezdve, az öröklött rendellenességeken át, az autoimmun folyamatokig bezárólag a reumatológus rengeteg esetben lehet gyógyulásunk, de legalább megfelelő életminőségünket biztosító kezelésünk záloga.
Mivel összetett tudományágról van szó, sokan nem tudják pontosan, hogy mikor van szükségük reumatológusra, ezért aktuális cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Az alábbiakban így nemcsak átfogó képet kaphatunk a reumatológus hatásköréről, de arról is olvashatunk, hogy mivel foglalkozik a reumatológia, és milyen tünetek esetén javasolt a szakág segítségét kérni.
Mivel foglalkozik egy reumatológus?
A reumatológus valójában nem más, mint egy reumatológiai szakképzettséggel rendelkező belgyógyász. A szakterület a mozgásszerveket érintő
- degeneratív;
- gyulladásos
- és autoimmun folyamatokon alapuló betegségek kezelésével foglalkozik.
Vannak kórképek, amelyek élethosszig tartó reumatológiai kezelést igényelnek, mások azonban végérvényesen gyógyíthatók, legfeljebb csak kontrollvizsgálatokra van szükségük a pácienseknek.
A reumatológián kezelik az olyan krónikus gyulladásos állapotokat, amelyek hatást gyakorolnak a kötőszövetekre, a csontokra, az ízületekre, az ínakra vagy a szalagokra.
A reumatológus nemcsak diagnosztizálja, hanem kezeli is a mozgásszervrendszert és a kötőszöveteket érintő állapotokat, ami mindig bonyolultabb háttérrel rendelkezik, mint egy sérülés vagy egy egyszerű degeneratív probléma.
A háttérben ugyanis a fentiekben már említett módon meghúzódhatnak:
- Gyulladások és fertőzések, amelyek hatással vannak a csontokra, az izmokra és az ízületekre.
- Autoimmun betegségek, amelyek részeként a szervezet saját immunrendszere fordul a mozgásszervrendszerhez kapcsolódó szövetek ellen.
- Kötőszöveti betegségek, amelyek a test tartószerkezetét és mozgását biztosító kötőszöveteket érintik.
A leggyakoribb reumatológiai betegségek a következők:
- Rheumatoid arthritis;
- Sokízületi gyulladás;
- Arthritis psoriatica;
- Porckopás;
- Vasculitis;
- Reumás láz;
- Szkleroderma;
- Sjögren-szindróma;
- Köszvény;
- Bursitis;
- Beçhet-betegség;
- Szisztémás lupus erythematosus;
- Bechterew-kór;
- Charcot-Marie-Tooth betegség;
- Myopathia;
- Polimiozitisz;
- Szarkoidózis;
- Szeronegatív spondylarithits.
Prevenciós szűrés a reumatológián
A reumatológia felkeresésére a közhiedelemmel ellentétben nem csak akkor van szükség, ha már kellemetlen tünetektől szenvedünk. A szakág a prevenciós szűrések tekintetében is hasznos hátteret tud nyújtani!
Hogy mikor van szükségünk a reumatológián prevenciós jellegű szűrővizsgálatra?
Leginkább akkor, ha a családban volt már reumás vagy a szakághoz kötődő autoimmun megbetegedés, hiszen ezek a kutatások szerint öröklődhetnek, és a szűrővizsgálatok segíthetnek a korai diagnózisban.
A reumatológiai betegségek korai felismerése nem egyszerű feladat, de vannak olyan tünetek, amelyek árulkodók lehetnek. A következőkre érdemes nagy figyelmet fordítani pozitív családi anamnézis esetén:
- Rendszeres, időről-időre súlyosbodó ízületi fájdalmak, amelyek egy-egy végtagra, de akár az egész testre is koncentrálódhatnak.
- A fájdalmak nemcsak az ízületeket, hanem az izmokat, a bőrt és a vénákat is érinthetik.
- Az ízületek gyakran merevvé és duzzadttá válnak a fájdalom mellett.
- Már korai stádiumban is képesek szisztémás panaszokat előidézni a reumatológiai betegségek, így gyakori például a láz, a fáradtság és a dekoncentráltság.
Mikor forduljunk reumatológushoz?
A reumatológiai betegségek többségéről elmondható, hogy minél előbb kerülnek diagnosztizálásra, annál jobbak a páciens kilátásai és gyógyulási esélyei.
Bár nagyon sok ide kapcsolódó kórkép nem gyógyítható, azonban megfelelő kezeléssel legalább annyira szinten tartható, hogy a páciens életminőségét ne befolyásolja negatívan.
Különösen fontos mielőbb reumatológushoz fordulni abban az esetben, ha a fentiekben kiemelt tünetek (fájdalom, merevség, duzzanatok, láz, fáradtság) hirtelen jelentkeznek vagy napról-napra egyre súlyosabbak.
Szintén fontos tudnivaló még a reumatológiai betegségekről, hogy többségük progresszív, vagyis idővel egyre súlyosabbá válnak, több szövetet érintenek, jelentősebb panaszokat okoznak, sőt egyesek maradandó károsodást is előidéznek.
Emiatt érdemes odafigyelni azokra a panaszokra, amelyek időről-időre visszatérnek, hiszen minden fellángolással súlyosabbá válhat a kórkép.
Hogyan készüljünk fel egy reumatológiai vizsgálatra?
A reumatológiai vizsgálat általában nem igényel különösebb előkészületeket, de felgyorsíthatjuk a diagnózist, ha az első találkozáskor odafigyelünk az alábbiakra:
- Korábbi leletek, zárójelentések: Ha voltunk már korábban reumatológusnál, esetleg panaszainkkal más szakág rendelésén, ahol kaptunk leleteket és zárójelentéseket, azokat minden esetben rendszerezzük és mutassuk be reumatológusunknak.
- Szedett gyógyszerek, étrendkiegészítők: Egy reumatológiai kivizsgálás során – főleg első alkalommal – hasznos lehet tájékoztatni kezelőorvosunkat diagnosztizált betegségeinkről, valamint a szedett gyógyszerekről és étrendkiegészítőkről.
- Tünetnapló: A reumatológiai betegségek feltárásakor nagyon fontos lehet pontosan ismerni a tapasztalt tüneteket, illetve azok sajátosságait, körülményeit. Ehhez érdemes tünetnaplót vezetni, ami szintén sokat segíthet a diagnózis felállításában.
Milyen vizsgálatok várhatnak ránk a reumatológián?
Az anamnézis és a fizikális vizsgálatok mellett a reumatológusnak más vizsgálatokra is szüksége lehet ahhoz, hogy felállíthassa a pontos diagnózist. A leggyakoribbak ezek közül a következők:
- Laborvizsgálat: Nagyon sok reumatológiai betegség már kezdeti stádiumban kimutatható egy egyszerű laborvizsgálat, egy vérvétel segítségével, hiszen bizonyos értékek ilyenkor akár jelentősen is megnövekedhetnek.
- Képalkotó vizsgálatok: Az ízületek állapotának és degeneratív folyamatainak feltárásához nagyon hasznosak a különféle képalkotó vizsgálatok, mint például a röntgen, az ultrahang, a CT vagy az MR.
- Dexa vizsgálat: Szintén hasznos segítség egy reumatológus számára – különösen a csontok állapotának vizsgálatakor – a Dexa vizsgálat, vagy más néven csontsűrűség mérés.
- Szövettani vizsgálat: Előfordulhat, hogy bizonyos reumatológiai elváltozásokat kizárólag szövettani vizsgálattal, azaz biopsziával lehet csak feltárni. Ilyenkor a szöveteket laboratóriumi körülmények között elemzik.
- EMG: Az elektromiográfia az izmok vizsgálatával nyújt hasznos segítséget a diagnózisban, különösen olyan betegségeknél, amelyek izomkárosodást idéznek elő.
Milyen módszerekkel kezelhetők a reumatológiai betegségek?
A reumatológiai betegségek többségéről elmondható, hogy kezelésük gyakran rendkívül összetett, nem ritkán más szakágak bevonására is szükség lehet ahhoz, hogy a páciens állapota ne romoljon tovább és visszakapja vagy megőrizze életminőségét.
A reumatológus minden esetben személyre szabott kezelési tervet alkalmaz, hiszen nincs két egyforma páciens vagy kórkép. A legtöbb esetben a következő kezelési lehetőségek jöhetnek szóba a reumatológiai betegségek esetében:
Gyógyszeres kezelés
A legtöbb reumatológiai kórkép nagyon jól reagál a megfelelő gyógyszeres terápiákra. Különösen hatékonyak például a kortikoszteroidok és az immunszupresszánsok, de léteznek ma már direkt ezekre a betegségekre specializált DMARD-ok is.
Gyakori eset, hogy a reumatológiai panaszok orvoslásához már nem elegendőek a szájon át szedhető készítmények. Ilyenkor ízületi injekciókkal lehet segíteni a páciens állapotán, amelyeket rendszeres időközönként kell alkalmazni a megfelelő hatás elérése érdekében.
Fizikoterápia
A fizikoterápia önmagában csak nagyon enyhe esetekben lehet elegendő a reumatológiai betegségek kezelésére, kiegészítő jelleggel viszont nagyon magas hatásfok érhető el a segítségével.
A fizikoterápiának nagyon sok típusa létezik, valakinek a speciális gyógytorna, másnak a masszázs, a hidroterápia vagy az elektromos idegstimuláció hozhat eredményt. A szakorvos minden esetben a diagnózis fényében írja fel ezeket a kezeléseket.
Műtéti beavatkozás
A súlyosabb reumatológiai betegségek esetén – például egy osteoarthritisnél – előfordulhat, hogy a páciens életminőségét tartósan már csak sebészeti úton lehet biztosítani.
Ilyenkor a reumatológus ortopéd sebészhez irányítja az érintettet, aki a kivizsgálást követően vázolja a sebészeti úton elérhető kezelési lehetőségeket.