Az érelmeszesedés (ateroszklerózis) az érrendszeri megbetegedések egyik típusa. Kialakulásáról akkor beszélhetünk, ha az artériák belső fala elmeszesedik, emiatt megvastagodik és elveszíti rugalmasságát.
Rendkívül veszélyes folyamat, hiszen a meszes lerakódások képesek megakadályozni bizonyos belső szervek és szövetek vérellátását, miközben nagyon súlyos egészségügyi kockázatok merülhetnek fel.
Az érelmeszesedés a test több pontján megjelenhet, így a koszorúérnél, a perifériás- és a nyaki artériánál, de az aortánál is. Súlyos állapot, ami minden esetben kezelést, illetve folyamatos orvosi ellenőrzést igényel.
Hogy mitől alakul ki, milyen tüneteket okoz és miként kezelhető az érelmeszesedés? Szakmai cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Az érelmeszesedés típusai
Az érelmeszesedésnek a probléma elhelyezkedése alapján négy főbb típusát különböztethetjük meg egymástól:
– A szív érelmeszesedése, azaz koszorúér-betegség (CAD), amikor a koszorúérben, a szív artériáiban rakódik le az elzáródást okozó meszes plakk. Gyakori szövődménye a szívinfarktus.
– Nyaki érelmeszesedés, azaz carotis arteria betegség (CAD), ami a legtöbbször az agyat ellátó főbb artériák akadályozott működését jelenti, teljes elzáródás esetén pedig agykárosodást idézhet elő.
– A végtagok érelmeszesedése, azaz perifériás artériás betegség (PAD), amikor a lábakban, a karokban, esetenként a medence környékén szűkülnek be az artériák. Súlyos esetekben amputációra lehet szükség.
– Agyi érelmeszesedés, azaz cerebrovaszkuláris betegség, amikor az agyban futó erek meszesedéséről beszélünk. Ez a jelenség gyakran okoz szélütést.
Az érelmeszesedés okai
Érelmeszesedés kialakulásáról akkor beszélhetünk, ha az oxigént és a tápanyagokat szállító, egyébként rugalmas artériák megkeményednek, megmerevednek.
Erre az érfalak belső felületén lerakódó, zsírból és koleszterinből álló meszes plakkok miatt kerülhet sor, ami először az artériák beszűkülését idézi elő, amely hosszabb távon akadályozhatja a véráramlást, sőt vérrög kialakulásához vezethet.
Az érelmeszedés kialakulásának legfőbb okai a következők:
– egészségtelen életmód;
– túl sok zsíros, cukros és kalóriadús étel fogyasztása;
– jelentős elhízás;
– dohányzás és alkoholfogyasztás;
– a testmozgás hiánya;
– huzamosabb ideig fennálló magas vérnyomás;
– magas koleszterinszint;
– cukorbetegség;
– krónikus vesebetegség;
– metabolikus szindróma;
– öregedés.
Az érelmeszesedés okai közül egyedül az öregedés hatásai ellen tehetjük a legkevesebbet. Az életkorral összefüggő érproblémákat ugyan szinten lehet tartani, romboló folyamataikat le lehet lassítani, de ehhez folyamatos orvosi ellenőrzésre és kezelésre van szükség.
Az érelmeszesedés tünetei
Az enyhe érelmeszesedés az esetek döntő többségében egyáltalán nem okoz panaszokat. Ez különösen veszélyessé teszi a betegséget, hiszen így a legtöbbször már csak előrehaladott állapotban kerülnek orvoshoz az emberek.
Az első tünetek ugyanis akkor jelentkeznek, ha az artéria már annyira beszűkült, hogy nem tudja ellátni a feladatát, azaz nem jut elég vér bizonyos szervekhez vagy szövetekhez. A legsúlyosabb eset, ha a véráramlást egy vérrög blokkolja, ami szívrohamot, szélütést okozhat.
Az érelmeszesedés tünetei mindig attól függenek, hogy melyik testrészt vagy szervet érintik:
– A szív artériáinak érintettsége gyakran jár mellkasi fájdalommal, nyomásérzéssel és nehézlégzéssel. Súlyos esetben ebből alakulhat ki a szívroham.
– Az agyba vezető erek elzáródásakor az általános gyengeség, a karok és a lábak zsibbadása, a beszédzavar, az átmeneti látásvesztés és az arc izmainak elernyedése jelentkezhet. Ezek az átmeneti ischaemiás roham tünetei, ami kezelés nélkül stroke-ot okozhat.
– A karok és a lábak artériáinak meszesedése az érintett végtagok gyakran jelentős fájdalmával, gyengeségével jár, amit alacsonyabb vérnyomás kísérhet az adott testtájékon. Ezt perifériás artériás betegségnek nevezzük.
– A vesék artériáinak problémái a magas vérnyomás mellett gyakran okozhatnak veseelégtelenséget.
Mivel az érelmeszesedés szövődménye a stroke és a szívroham, fontos tisztában lenni az ezeket kísérő általános tünetekkel is, amelyek a fentiek mellett a következők lehetnek:
– zavartság;
– artikulációs problémák, a beszéd érthetetlenné válása;
– szédülés, egyensúlyvesztés, koordinációs zavar;
– erőteljes fejfájás;
– verejtékezés;
– hányinger vagy hányás.
Amennyiben a fenti tünetek halmozottan jelentkeznek, a páciensnek azonnali sürgősségi ellátásra van szüksége.
Ha enyhébb érelmeszesedésre utaló panaszokat tapasztal, alaposabb kivizsgálás javasolt, amiért kattintson a következő linkre: belgyógyászat Budapesten.
Az érelmeszesedés diagnózisa
Az érelmeszesedés diagnózisa különösen összetett folyamat, amit a tünetekhez hasonlóan meghatároz a probléma kialakulásának helye.
A diagnosztizálás minden esetben anamnézissel és fizikális vizsgálatokkal indul, hiszen fontos megismerni a páciens panaszait, kórtörténetét, sőt az érintett artériák sztetoszkópos ellenőrzése és a vérnyomásmérés egyaránt elengedhetetlenek ilyenkor.
Ezek azonban önmagukban még nem rendelkeznek diagnosztikai értékkel. Az érelmeszesedés diagnózisa a következő módszerekkel történhet:
– BKI: a BKI a boka kar index rövidítése. Részeként az orvos megméri a vérnyomást a bokán és a karon, majd az eredményeket – gyakran ultrahang segítségével – összehasonlítja. Segítségével még a tünetmentes érelmeszesedés is feltárható.
– Képalkotó vizsgálatok: a különféle képalkotó vizsgálatok, így a röntgen, a CT, az MRI vagy az ultrahang különösen fontosak az erek állapotának ellenőrzésekor. A szív érintettségekor minden esetben alkalmazzák valamelyiket.
– Agyi angiográfia: szintén képalkotó vizsgálat – általában MRI vagy CT segítségével –, ami az agyi erek állapota kapcsán különösen fontos.
– Koszorúér kalcium vizsgálat: a más néven coronaria calcium scoring vizsgálat során CT-vel ellenőrzik a szívizmot kiszolgáló koszorúerek esetleges elzáródásait és lerakódásait.
– Szívműködést ellenőrző tesztek: a szív működése nagyon sokat elárul az érrendszer állapotáról, így az EKG vagy az echokardiogram hatékony megoldás az érelmeszesedés diagnózisakor.
– Stressz tesztek: a terheléses vizsgálatok tartoznak ebbe a körbe, amikor az imént említett EKG-t vagy echokardiogramot a szív működési intenzitásának fokozásával végzik.
Az érelmeszesedés kezelése
Bár az orvosok kezében ma már számos eszköz van, amivel az érelmeszesedés kezelése könnyedén kivitelezhető, azonban tudni kell, hogy a megelőzés mindennél fontosabb.
Enyhébb stádiumban ezért leginkább a gyógyszeres kezelés biztosíthat megfelelő hátteret, később azonban már csak műtéti beavatkozással lehet javítani a páciens állapotán.
Az érelmeszesedés kezelése gyógyszerekkel
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az érelmeszesedés csak kezdeti formájában kezelhető gyógyszerekkel, és ilyenkor is inkább egyfajta szinten tartás, a súlyosabb problémák megakadályozása zajlik.
A kezeléshez mindig figyelembe kell venni a legfontosabb rizikófaktorokat. Példának okáért a magas koleszterinszint minden esetben normalizálandó, és ehhez ma már nagyon jó készítmények állnak az orvosok rendelkezésére.
Ezen felül jelentős probléma még a betegség kapcsán a magas vérnyomás. Ha valakinek állandóan magas értékeket mutatnak a műszerek, ott gyógyszeres beavatkozásra van szükség, amivel csökkenthető a szövődmények kialakulásának kockázata.
Az érelmeszesedés kezelése életmódváltással
A gyógyszerek mellett mindenképpen beszélnünk kell még az érelmeszesedés kapcsán az életmódváltásról. A magas koleszterinszint és a vérnyomásproblémák ugyanis gyakran már azzal is megszüntethetők, ha a páciens változtat a hétköznapjain.
A megfelelő táplálkozással, a zsíros, cukros ételek kerülésével, a rendszeres testmozgással, a dohányzás elhagyásával és az alkoholfogyasztás mérséklésével például rengeteget tehetünk azért, hogy megakadályozzuk az érelmeszesedés és a kapcsolódó szövődmények kialakulását.
Az érelmeszesedés kezelése műtéti úton
Súlyos esetekben az érelmeszesedés kezelése csak műtéti úton történhet. Ma már többféle módszer áll a páciensek rendelkezésére, de a megfelelő beavatkozásról mindig a kezelőorvosok döntenek. Lássuk a leggyakoribb operációs formákat:
– Angioplasztika: az érplasztika lényege, hogy egy katéteren át felfújható ballont juttatnak a szűkülethez, majd kitágítják azt és egy hálós csővel biztosítják az artériában a probléma ismételt kialakulásának megelőzését.
– Koszorúér bypass műtét: amennyiben az érelmeszesedés a szívhez kapcsolódik, a koszorúér bypass műtét részeként új, egészséges vénát lehet kiépíteni a koszorúér és a szerv között. Ezzel ismét biztosítható a szív megfelelő vérellátása.
– Endarterectomia: az egyik legáltalánosabb sebészeti beavatkozás, amivel eltávolíthatók az artériában lerakódott plakkok. Különösen gyakran alkalmazzák a nyaki artéria szűkületénél, hogy megakadályozzák a stroke kialakulását.
– Trombolitikus terápia (trombolízis): csak részben sorolható a műtéti beavatkozásokhoz, hiszen a beavatkozás lényege, hogy vénán vagy artérián keresztül olyan anyagot juttatnak a vérbe, ami segít a plakkok vagy vérrögök feloldásában.
Az érelmeszesedés megelőzése
A fentiekben már többször felhívtuk rá a figyelmet, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire fontos az érelmeszesedés kapcsán a prevenció.
Ez a kellemetlen és egyben veszélyes betegség ugyanis megelőzhető, de legalábbis a páciensek sokat tehetnek azért, hogy mérsékeljék az artériákban a plakkok lerakódását és felhalmozódását.
A következő szabályok betartásával rengeteget tehetünk az érelmeszesedés megelőzése érdekében:
– A magas vérnyomás szabályozása.
– A magas koleszterinszint szabályozása.
– Az olyan krónikus betegségek szakszerű kezeltetése, mint a cukorbetegség.
– A dohányzás elhagyása és az alkoholbevitel mérséklése.
– Egészséges étrend követése a zsír- és a szénhidrátbevitel csökkentésével.
– Rendszeres testmozgás, ami lehetőség szerint kellő intenzitással társul.
– Rendszeres orvosi kontroll, különösen rizikócsoporthoz tartozás esetén.
Források:
https://en.wikipedia.org/wiki/Arteriosclerosis
https://my.clevelandclinic.org/health/diseases/24870-arteriosclerosis
