Csontritkulásról vagy más néven oszteoporózisról akkor beszélünk, ha a csontok mésztartalma csökkenésnek indul, ami fokozza törékenységüket, ezáltal akár a spontán törések kockázatát is.
Kutatások igazolják, hogy a csontritkulás következtében kialakult csonttörés háromszorosára is növelheti a következő törés kockázatát, így a kezeletlen páciens nagyon könnyen egy ördögi körben találhatja magát.
Sőt, a csontritkulás egy folyamatos destruktív folyamat, ezért aki nem fordít elég figyelmet a diagnózis mellett a megfelelő kezelésre, egyre súlyosabb tünetekkel számolhat majd.
Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a csontritkulás megelőzése, hiszen időben felismerve egy jól kezelhető vagy legalább szinten tartható betegségről beszélhetünk.
Akár prevenciós jelleggel szeretnénk feltárni a betegséget, akár már diagnosztizált csontritkulásról beszélünk, a legjobb módszer: csontsűrűség mérés – Dexa vizsgálat Budapesten.
Mi az a csontritkulás?
Az emberi csontszövetekről tudni kell, hogy folyamatos képződésben és bomlásban vannak. Egy kiegyensúlyozott rendszer, amelynek arányai az életkor előrehaladásával állandóan változnak.
Általánosságban elmondható, hogy a csontszövetek állománya 25-30 éves korig folyamatos gyarapodásban van, majd ezt követően tömegük fogyásnak indul, és éves szinten átlagosan 3-5 százalékos csontvesztés alakul ki.
Egy egészséges szervezetben azonban a csontépítő sejtek gondoskodnak az elveszett csontozat helyreállításáról. Amennyiben viszont a csontokat építő és lebontó sejtek közötti egyensúly felbomlik, egy folyamatos csontvesztés indul el.
Ezt a folyamatot nevezzük csontritkulásnak, amivel kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy idejekorán felismerve kellemetlen tünetek nélkül gyógyítható vagy szinten tartható.
Magyarországon már népbetegség a csontritkulás
Azon túl, hogy az egész világon már több százmillió embert érint, Magyarországon is sajnos népbetegségnek számít a csontritkulás. A statisztikák szerint legalább 700 ezer embert érint kisebb vagy nagyobb mértékben.
A magas számokat részben befolyásolja, hogy az utóbbi évtizedekben rengeteget fejlődtek a diagnosztikai módszerek, ennek köszönhetően már az enyhébb esetek is könnyen és gyorsan feltárhatók.
Tudni kell, hogy a nőknél legalább négyszer nagyobb gyakorisággal alakul ki csontritkulás, mint a férfiaknál. Különösen a menopauza után, az ösztrogénszint csökkenésével indulnak el azok az átalakulások a szervezeten belül, amelyek csontritkulást idéznek elő.
Természetesen a férfiaknál is előfordulhat csontritkulás, de jellemzően csak idősebb korban számolhatnak vele.
Évente mintegy százezer csonttörés írható a csontritkulás számlájára
Hogy mennyire jelentős problémáról beszélünk, azt jól mutatja, hogy csak Magyarországon évente mintegy százezer csonttörés következik be a csontritkulás miatt, 50 éves kor felett pedig minden harmadik nőt érint.
A megelőzés pedig nagyon fontos, hiszen az első csontritkulás által kiváltott csonttörés akár háromszorosára is növelheti egy újabb csontsérülés kockázatát.
Teljesen általános, hogy a csípőtáji törést (például combnyaktörést) elszenvedők mintegy felénél csontritkulás áll a háttérben.
Ez nemcsak a korai elhalálozás kockázatát növelheti meg, hanem csökkenti az időskori önellátás képességét, a tartós fekvés pedig egy sor másik betegséget idézhet elő, így például tüdőembóliát, trombózist vagy tüdőgyulladást.
Milyen kiváltó okai vannak a csontritkulásnak?
Azt már tudjuk, hogy mikor beszélhetünk csontritkulásról, arról viszont még nem beszéltünk, hogy milyen kiváltó okai vannak ennek a betegségnek.
A csontritkulás kapcsán megkülönböztetünk
- elsődleges és
- másodlagos;
- valamint fiatalkori oszteoporózist.
Elsődleges csontritkulás
A csontritkulásos esetek csaknem 80 százaléka elsődleges oszteoporózisnak tekinthető. Két altípusa létezik. Az egyik a posztmenopauzális, ami főként a nőknél okoz problémát nagyobb számban, míg a másik az öregedéssel összefüggő, ami mindkét nemet hasonló arányban érint.
A változókor és az öregedés tehát az elsődleges kiváltó okok, de amennyiben az ivarmirigyek valamilyen okból kifolyólag idő előtt eltávolításra kerülnek, az mindkét nemnél felgyorsíthatja a csontok romlását.
Szerencsére megfelelő kezeléssel és szteroid hormonok pótlásával a csontvesztés ilyenkor megállítható – feltéve, ha a páciens rendszeresen eljárt szűrővizsgálatokra.
Másodlagos csontritkulás
A másodlagos csontritkulás jellemzően valamilyen betegség hatására alakul ki. Alapvetően ritkább, és a leggyakrabban valamilyen hormonális okokra vezethető vissza. Ilyen a nőknél a változókori ösztrogénhiány, a korai menopauza vagy az első menstruációs ciklust követő hormonális változások.
Fiatalkori csontritkulás
A másodlagos csontritkulás egyik fajtája, amely a fiatalabb korosztályt érinti. Minden esetben valamilyen betegség vagy beavatkozás hatására alakul ki. Ilyen például a Turner szindróma, az Anorexia nervosa, a korai változókor vagy a túl magas prolaktin szint.
Szintén fiatalkori csontritkuláshoz vezethet, ha a petefészek idő előtt eltávolításra került vagy a szervezet folyamatos, eltúlzott fizikai megterhelésnek van kitéve.
A csontritkulás kialakulását elősegítő tényezők
Természetesen nagyon sok olyan külső tényezőt is ismer az orvostudomány, amelyek elősegítik a csontritkulás kialakulását. A legfontosabbak a következők:
Örökletes tényezők
A csontritkulás valószínűsége genetikai ágon is öröklődhet, ezért akinek volt a családjában ilyen eset, annak mindig fokozottabban oda kell figyelnie állapotára.
Alkati tényezők
A túl sovány, törékeny testalkatú, általában világosabb bőrű nők csonttömege már fiatalabb koruktól kezdve kisebb, ezért nekik még fontosabb évente ellátogatni szűrővizsgálatra.
Tejfehérje- vagy tejcukor érzékenység
A tej az emberi szervezet egyik legfontosabb kalciumforrása. Ha valaki tejfehérje- vagy tejcukor érzékenységtől szenved, oda kell figyelnie a kalciumpótlásra és a rendszeres csontsűrűség ellenőrzésre is.
Káros szenvedélyek
Kutatások igazolják, hogy a cigaretta, az alkohol és a kávé nagyon sok kalciumot vonnak el a szervezettől, sőt a magas foszfáttartalmú italok – így például a szénsavas üdítők többsége – csonttömeget csökkentő tulajdonságokkal rendelkezik.
D-vitamin-hiány
A D3-vitamin nagyon fontos ahhoz, hogy a kalcium fel tudjon szívódni a szervezetben. Ezért nagy figyelmet kell fordítani ennek természetes és mesterséges pótlására is – különösen a téli szezonban.
Testmozgás hiánya
A rendszeres testmozgást nélkülöző mozgásszegény életmód szintén elősegítheti a csontritkulás kialakulását, mert a csontok így elveszítik természetes edzettségüket.
Betegségek
Természetesen bizonyos betegségek is fokozzák a csontritkulás kockázatát. Ide sorolhatók például a pajzsmirigy-problémától szenvedők, a kortizon-készítményekkel vagy szteroidos gyulladáscsökkentőkkel élők, illetve a kemoterápián átesett páciensek.
Milyen tünetekről ismerhető fel a csontritkulás?
A csontritkulás kapcsán a legfontosabb, hogy megelőzzük a tünetek kialakulását. Ezért különösen veszélyes betegség, hiszen amikor már panaszokat okoz, akkor jellemzően előrehaladott állapotról beszélünk.
Az egyik legjellemzőbb tünet, ami csontritkulásra utalhat, ha valakinek baleset nélkül, kisebb erőhatásra is könnyen törnek a csontjai és rövid időn belül több törést elszenved. Időseknél gyakran egy véletlennek tűnő combnyaktörés hívja fel a figyelmet a csontszövetek károsodására.
Szintén jellemző tünet, ha valakinek hirtelen csökken a testmagassága. A kor előrehaladásával ez is egy természetes folyamat, de ha a csökkenés meghaladja a 4 centimétert, ajánlott részt venni egy csontsűrűség mérésen.
Az elhangzottakon felül gyakoriak a csontvázat ért deformációk, így például a mellkas besüllyedése, de súlyosabb esetekben a csigolyák is összeroppanhatnak, ami olyan állandó fájdalmakkal jár, ami elviselhetetlenné teszi a hétköznapokat.
Hogyan diagnosztizálható a csontritkulás?
Csontsűrűség mérés – Dexa vizsgálat
A csontritkulás legfontosabb diagnosztikai eszköze a csontsűrűség mérés, vagy más néven Dexa vizsgálat. Segítségével lehetőség van a törésnek leginkább kitett részeken – így a combnyakon, a csuklón vagy a csigolyákon – megmérni a csontok tömegét.
A mérés során sugárzásnak vetik alá a csontokat, amelyek minél több sugarat képesek elnyelni, annál ritkább a szerkezetük, vagyis kisebb tömeggel rendelkeznek, a kapott eredményekből pedig kiszámítható a csonttömeg.
Képalkotó diagnosztika
Csontritkulás gyanúja esetén fontos lehet valamilyen képalkotó diagnosztika alkalmazása is. A hagyományos röntgenvizsgálat általában elég ahhoz, hogy a kapott eredményen egy képzett szakember már láthassa a csontritkulás jeleit.
Laborvizsgálat
Főként a másodlagos csontritkulások kizárásakor nagyon fontos lehet egy laborvizsgálat is. A vér- és vizeletmintából ugyanis könnyedén feltárhatók a különféle csontanyagcsere-betegségek.
A beteg állapotát és a kezelés eredményét az osteocalcin szintjének ellenőrzésével lehet felmérni.
A csontritkulás ma már kezelhető, sőt vissza is fordítható
Gyógyszeres kezelés
A modern orvostudománynak köszönhetően már olyan gyógyszeres terápiák érhetők el a csontritkulás kezelésére (tabletták vagy injekciók formájában), amelyek nemcsak az elváltozás szinten tartására alkalmasak, hanem a probléma visszafordítására is.
Ehhez nyilván évekig szükség lehet csontképződést támogató és csontvédő gyógyszerek szedésére, amelyek felügyelet mellett segítenek a gyógyulásban.
Fizikoterápia
A csontritkulás kezelésében nagyon fontos szerepet játszik a mozgásterápia is, hiszen ezzel mérsékelhető a csonttömeg további elvesztése. Ha a testmozgás rendszeres, illetve az életkorhoz igazított, az nemcsak a csontok állapotát, hanem a páciens erőnlétét is javítja.
A mozgásterápia ráadásul csökkenti a fájdalmakat, az esetleges kóros elváltozásokat, javítja a tartást, egyszóval segít abban is, hogy a páciens visszanyerhesse korábbi életminőségét.
Vitaminok és nyomelemek pótlása
Mivel a csontritkulás kialakulásában és kezelésében egyaránt fontos szerepet játszanak a vitaminok és a nyomelemek, ezért elengedhetetlen gondoskodni megfelelő pótlásukról.
Nagyon lényeges például a D-, a B6- és a C-vitamin folyamatos pótlása, amihez csontritkulás esetén kalcium, magnézium és mangán bevitele javasolt. Ezek mennyiségét szakorvosi javaslat alapján érdemes beállítani.
Szintén fontos még odafigyelni a K-vitamin, a folsav és a foszfor pótlására is, hiszen ezek alapvetően meghatározzák a csontok állapotát, hozzájárulnak a csontképző folyamatokhoz.
Megelőzhető a csontritkulás?
Bár nagyon sokan már előrehaladott állapotban tudják meg, hogy csontritkulástól szenvednek, ez a betegség azonban valójában megelőzhető lenne.
Ennek az egyik kulcsa, hogy a nők és a férfiak a menopauza után minden évben ellátogassanak egy Dexa vizsgálatra, ahol a csontsűrűség mérésével könnyedén feltárhatók a kezdődő elváltozások.
Ilyenkor a megfelelő gyógyszerekkel és némi életmódváltással könnyedén megakadályozható, hogy súlyosabb állapotok alakuljanak ki.
Ezen felül nagyon sokat tehetnek az emberek – főleg abban az esetben, ha rizikócsoportba tartoznak – a rendszeres testmozgással, a káros szenvedélyek elhagyásával, valamint a D-vitamin és az egyéb nyomelemek pótlásával.
Amennyiben a szűrővizsgálatok mellett erre odafigyelünk, kimagasló esélyünk lesz arra, hogy megelőzzük a súlyosabb csontritkulásos kórképek kialakulását.
