Hematológia
Rendelési idő
Hematológiai rendelési idő
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
11:00 – 19:00
Péntek
Szombat
Vasárnap
Hematológiai magánrendelés
A hematológia a belgyógyászat egyik szakága, mely a vér, valamint a vérképző szervek és a nyirokrendszer megbetegedéseivel foglalkozik. Olyan betegségek tartoznak ide, mint a véralvadási zavar, a vérszegénység vagy a súlyosabbak közül a leukémia és a limfóma.
A legtöbb esetben egy rutinvérvételt követően, a háziorvostól vagy a belgyógyászatról kerülnek a betegek a hematológiára abban az esetben, ha a vérkép valamilyen eltérést mutatott például a vörös- és fehérvérsejtek vagy a vérlemezkék tekintetében.
A vérkép eltérésein felül rengeteg más egyéb probléma esetén lehet szükség hematológiai vizsgálatra. Ha a fizikális vizsgálatokon például a nyirokcsomók duzzanataira vagy a lép megnagyobbodására derült fény, akkor is ez a szakág szolgálhat magyarázattal a jelenségre.
A hematológia sok esetben segít bizonyos betegségek diagnosztizálásában, és rengeteg esetben mutathat irányt más szakágak számára, így előfordulhat, hogy valakinél egy autoimmun betegségre vagy egy kezelést nem igénylő elváltozásra világít rá.
Milyen tünetekkel forduljunk hematológushoz?
Mint az a fentiekből már kiderült: hematológiára a legtöbbször egy általános háziorvosi vagy belgyógyászati rendelést követően kerülnek a betegek. Ennek ellenére vannak olyan tünetek, amelyek főként halmozott megjelenés esetén gyakran utalhatnak arra, hogy a páciensnek hematológiai vizsgálatra van szüksége. Ezek a tünetek a következők:
- rendellenességek a vérképen;
- vashiány és vérszegénység;
- általános és szűnni nem akaró fáradékonyság, gyengeség, rossz közérzet;
- sápatag, gyakran viszkető, kiszáradt bőr, töredezett hajak és körmök;
- gyakori szédülés, fejfájás, migrén, rosszullét, ájulás vagy ájulásközeli állapot;
- folyamatos álmatlanság, alvásproblémák, nyugtalan alvás;
- megnagyobbodott, de nem fájdalmas nyirokcsomók, valamint lép;
- a koncentrációs képesség tartós csökkenése, figyelemzavar.
A hematológián természetesen nemcsak diagnózist várhat a páciens, hanem a már meglévő betegségek kezelését is. Hogy milyen elváltozások tartoznak ehhez a szakághoz? Lássuk a legyakoribbakat:
Vérszegénység
A vérszegénység egy fokozatosan kialakuló betegség, mely sokáig nem okoz tüneteket. Kialakulásakor a vörösvértestek száma határérték alá csökken, amitől a beteg fáradt, sápadt, nem tud koncentrálni, zúg a füle, mindig kimerült és így tovább.
Véralvadási zavar
Véralvadási zavarról akkor beszélünk, ha a szervezetben túl sok vagy túl kevés termelődik a véralvadásért felelős anyagból, amitől a beteg túlzottan vérzékennyé válhat, vagy éppen ellenkezőleg, vérrögök képződhetnek az érrendszerében.
Trombózis
A trombózis a véralvadási zavar egyik következménye, ami gyakran észrevétlenül jelenik meg a szervezeten belül. Részeként az érrendszerben vérrög keletkezik, ami elzárja a vér útját, és ez bizonyos testrészek esetén akár halált is előidézhet.
Leukémia
A leukémia az egyik legsúlyosabb betegség, amivel a hematológia foglalkozik. Daganatos elváltozás, mely a csontvelőt érinti, és a vérkép alapján a fehérvérsejtszám problémája utalhat rá. Sokáig nem okoz tüneteket, később azonban láz, fogyás, megdagadó nyirokcsomók, csontfájdalmak, valamint a lép és a máj duzzanata jelentkezik.
Limfóma
Szintén egy daganatos megbetegedés, ami a nyirokrendszer sejtjeit támadja, ezért azok növekedésnek indulnak, ami látható és érezhető tüneteket produkál. A korai panaszok között a folyamatosan vissza-visszatérő lázas állapot, a gyakori izzadás, a fáradékonyság, a köhögés és az étvágytalanság, valamint a fogyás találhatók.
Hogyan zajlik egy hematológiai vizsgálat?
A hematológiai vizsgálat első lépése minden esetben a beteg kórtörténetének feltárása. Mivel a páciens általában a belgyógyászatról érkezik, ezért biztosan van a kezében egy laboreredmény, aminek az áttanulmányozása mellett a kezelőorvosnak rengeteg egyéb információra lesz szüksége a betegről.
Szükséges még például feltárni a közeli hozzátartozók hematológiai problémáit, a tünetek sajátosságait, majd csak ezt követően kerülhet sor a fizikai vizsgálatra, aminek részeként a szakorvos jellemzően csak a nyirokcsomók és a lép állapotát ellenőrzi. Ha a nyirokcsomók vagy a lép nagyobbak a normálisnál, akkor a háttérben szinte mindig valamilyen hematológiai betegség húzódik meg, aminek feltárásához speciális vérvételre és további vizsgálatokra lesz szükség.
A vérvétel az egyik legfontosabb eszköz a hematológus kezében, ami megmutatja azokat az eltéréseket is, melyeket a rutinszerű vérvétel gyakran nem mutat ki. Természetesen az elváltozások nem minden esetben jelentenek hematológiai betegséget, így valamilyen fertőzés vagy autoimmun betegség is állhat a háttérben. Ahhoz azonban, hogy erre fény derüljön, szükség van hematológus szakorvos ellenőrzésére, aki ez alapján tovább tudja küldeni a beteget például gasztroenterológiára.
Amennyiben azonban a vérkép eltérései hematológiai betegségekre utalnak, szükség lehet különféle képalkotó eljárások alkalmazására, mint amilyen az ultrahang, a CT vagy az MR vizsgálat.
Súlyosabb esetekben vagy célzottabb eredmények érdekében néha szükség lehet citológiai mintavételre, illetve azok szövettani elemzésére is a csontvelő, valamint a nyirokcsomó kapcsán azért, hogy pontosabb diagnózis születhessen és célzottabb kezelés indulhasson.
