A pajzsmirigy az egyik legfontosabb endokrin szervünk, amely közvetlen hatást gyakorol számos hormonális- és anyagcsere folyamatra, de még a szív működésére is.
Egy különösen érzékeny hormontermelő szerv, amivel kapcsolatban fontos az egyensúly. Akár túl sok-, akár túl kevés hormont juttat a szervezetbe, az minden esetben kellemetlen tüneteket idéz elő, sőt göb, gyulladás és daganat kialakulásával járhat.
A pajzsmirigy betegségek diagnózisával és kezelésével a Lotusz Medical Centernél is elérhető endokrinológia foglalkozik.
Egy nagyon komplex szakág, hiszen a kérdéses szerv elváltozásai gyakran teljesen általános tüneteket produkálnak, így gyakran csak egyszerű hajhullás vagy túlsúly jelzi a problémát.
Hogy milyen tünetek esetén érdemes pajzsmirigy betegségre gondolni? Hogyan lehet diagnosztizálni és kezelni ezt a problémát? Egyáltalán megelőzhető-e a kialakulása? Szakmai cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat!
Hol található a pajzsmirigy?
A pajzsmirigy minden embernél a nyak elülső részén helyezkedik el, méghozzá közvetlenül a légcső körül. A nőknél kisebb, a férfiaknál valamivel nagyobb térfogatú szervről van szó, ami két fontosabb hormon előállításáért felelős, amelyek név szerint a tiroxin és a trijódtironin.
A szerv működését az agyalapi mirigy szabályozza, méghozzá a TSH hormon által. Amennyiben a pajzsmirigy nem dolgozik megfelelően, a szervezetben megnövekszik vagy lecsökken a TSH szintje.
Ezért lehet a pajzsmirigy alul- vagy túlműködését könnyedén feltárni olyan laborvizsgálatokkal, amelyek a TSH szintjét is mérik.
Milyen tünetek utalhatnak pajzsmirigy betegségre?
Amint az már fentebb is elhangzott, a pajzsmirigy betegségére nagyon sokszor csak teljesen általános tünetek utalnak, ezért a kapcsolódó elváltozások gyakran túl későn kerülnek diagnosztizálásra.
Sokszor előfordul, hogy a pajzsmirigy betegség vagy egyáltalán nem okoz panaszokat, vagy csak nagyon későn. Sőt, gyakran a már kialakult daganatos elváltozás vagy göb sem idéz elő tüneteket, csak a tumor által kiváltott nyomásérzés, az ebből fakadó rekedtség, esetleg az áttétes daganat okoz panaszokat.
Ha a pajzsmirigy gyulladt állapotba került, jellemzőek az olyan általános gyulladásos panaszok, mint amilyen a hőemelkedés, a láz, a hidegrázás, a hányinger vagy az étvágytalanság.
A legtöbbször azonban a pajzsmirigy betegségtől szenvedők a rossz közérzetre panaszkodnak, mint elsődleges kellemetlenség.
A pajzsmirigy alulműködésének tünetei
Az egyik legáltalánosabb pajzsmirigy probléma a kérdéses szerv alulműködéséhez köthető. Ilyen esetekben a követkető panaszokkal kell számolnunk:
- száraz, töredezett, fénytelen haj, fokozott hajhullás;
- kiszáradó, sápadt, durva és hideg hatású bőr;
- töredezett, egészségtelennek látszó körmök;
- fáradékonyság, csökkenő koncentrációs képesség;
- az anyagcsere, a mozgás, a beszéd és a gondolkodás lelassulása;
- mélyülő beszédhang;
- aluszékonyság és fáradékonyság, az energiaszint csökkenése;
- a testsúly növekedése;
- székrekedés;
- felpuffadó arc;
- a nemi vágy csökkenése;
- végtagfájdalmak (különösen a kezek tekintetében);
- ödémák megjelenése a testen.
A pajzsmirigy túlműködésének tünetei
Amikor a pajzsmirigy túlműködik, a hormonszint felborulásának köszönhetően szintén nagyon sok kellemetlen tünetet produkál. Ezek a következők:
- állandó hasmenés, felgyorsuló emésztés, ehhez kapcsolódó gyors fogyás;
- a meleg környezettel szembeni intolerancia;
- magas vérnyomás, szívritmuszavar és szapora pulzus;
- álmatlanság és alvászavar;
- fokozott ingerültség.
Hogyan diagnosztizálhatók a pajzsmirigy betegségek?
A pajzsmirigy betegségek diagnózisának két legfontosabb eleme az ultrahang- és a laborvizsgálat, de gyakran szükség van szövettani mintavételre, esetenként izotópos vizsgálatra is.
Laborvizsgálat
A laborvizsgálat minden esetben az egyik legfontosabb eleme a pajzsmirigy diagnosztikájának. A cél ilyenkor a TSH-, valamint az FT3- és FT4- névre hallgató pajzsmirigyhormonok szintjének a feltárása a szervezeten belül.
Ezek az eredmények már elegendőek ahhoz, hogy egy tapasztalt endokrinológus diagnosztizálni tudja a pajzsmirigy problémáját, noha a teljes diagnózishoz a vérvétel általában nem elég.
Fontos itt megjegyezni, hogy miután a pajzsmirigy betegségek gyakran autoimmun eredetűek, ezért sok esetben szükség van a fenti paraméterek mellett laborvizsgálattal ellenőrizni a TPO, a TG, az anti-TPO, az ATG és a TRAK szintjét is a diagnózishoz.
Ultrahangvizsgálat
Az ultrahangvizsgálatra jellemzően akkor van szükség, amikor a laboreredményen valamilyen eltérések tapasztalhatók. Képalkotó módszerként nagyszerű alternatíva ahhoz, hogy ellenőrizhessük a segítségével a pajzsmirigy állapotát.
Az ultrahanggal könnyedén feltárható a szerv alakja, mérete, szerkezete, az esetleges kapcsolódó eltérések jellege, de azok elhelyezkedése és mérete egyaránt.
Ha a pajzsmirigy-szövetek épek, akkor az ultrahang képen egyenletes szerkezetet mutatnak, a két lebeny pedig egymástól jól elkülöníthető a jobb- és a baloldalon, de tisztán kivehetőnek kell lennie a kettőt összekötő isthmusnak is.
Amennyiben a vizsgálat során fájdalmatlan göbökre derült fény, lehetőség van ultrahangos háttérrel tűbiopsziás mintavételre annak érdekében, hogy megállapítható legyen az elváltozás hátterének jellege.
Szövettani vizsgálat
A tűbiopsziás mintavétel azonban nem minden esetben elegendő ahhoz, hogy a pajzsmirigy betegség háttere feltárható legyen. Gyakran szövettan, azaz biopszia szükséges, akár műtéti feltárás mellett is ahhoz, hogy diagnosztizálható legyen a probléma.
Izotópos vizsgálat
Az endokrinológus kezében egy másik diagnosztikai módszer az izotópos vizsgálat, ami elsődlegesen a pajzsmirigy göbök ellenőrzésére szolgál. Szintén egy képalkotó módszer, de az ultrahanggal ellentétben ehhez előbb speciális jelzőanyagot kell a szervezetbe juttatni.
Melyek a leggyakoribb pajzsmirigy betegségek?
Amint azt fentebb már leírtuk, a pajzsmirigy betegségeknek több típusát különböztethetjük meg egymástól. A leggyakoribb elváltozások a következők:
Pajzsmirigy alulműködés (Hypothyreosis)
Nagyon gyakori probléma a kérdéses endokrin szerv kapcsán. Sok esetben panaszmentes, máskor általános tüneteket produkál (például hajhullást, hízást, rekedtséget vagy alacsony pulzust), de akár meddőség és vetélés is felhívhatja rá a figyelmet.
Diagnosztikájához általában elegendő a laborvizsgálat, de egy tapasztalt endokrinológus jellemzően ultrahanggal is ellenőrzi a szerv állapotát. Hormonpótlással ma már jól kezelhető probléma, de mivel autoimmun folyamat, a páciensnek élete végig kontrollvizsgálatokra kell járnia.
Pajzsmirigy túlműködés (Hyperthyreosis)
A legtöbbször szintén tünetmentes elváltozás, ami fogyással, hasmenéssel, rendszertelen szívveréssel, néha szívritmuszavarral jár együtt. Szintén elengedhetetlen a feltárásához a laborvizsgálat, de a megfelelő kezelés kiválasztásához az ultrahang is nélkülözhetetlen.
Szintén jól kezelhető gyógyszeresen, de amennyiben az elváltozás mögött göb húzódik meg, akkor műtétre, valamint izotópos jódkezelésre egyaránt szükség lehet.
Pajzsmirigy göb
A pajzsmirigy göb nem más, mint egy tömör vagy folyadékkal teli csomó a kérdéses szerven. Gyakran teljesen tünetmenetes, és egyáltalán nem befolyásolja a pajzsmirigy működését, máskor azonban nyomással jár és az endokrin szerv alul- vagy túlműködését stimulálja.
Hogy a göb milyen ellátást igényel, az számos tényezőtől függ, de leginkább a méretétől, illetve attól, hogy előidéz-e más egyéb kapcsolódó problémákat. A kialakult göbök követése és rendszeres orvosi ellenőrzése minden esetben elengedhetetlen!
Pajzsmirigy gyulladás (Thyreoiditis)
A pajzsmirigy gyulladása rendelkezhet autoimmun háttérrel, de vírusos és bakteriális fertőzés egyaránt kiválthatja. Bizonyos esetekben következményes immuneredetű, azaz valamilyen állapot váltja ki, mint például a terhesség.
A legtöbbször az antibiotikum alkalmazása jó alternatívát jelenthet a gyógyuláshoz, de gyakran elegendő a tüneti kezelés ahhoz, hogy a páciens panaszai megszűnjenek.
Pajzsmirigy daganat
A pajzsmirigy rosszindulatú daganatos elváltozása nagyon ritkán fordul elő, a statisztikák szerint az összes tumoros betegségnek csak alig egy-két százalékát teszi ki, és általában nagyon jól kezelhető is.
Tisztázni kell, hogy a göbök nem egyenlők a pajzsmirigy daganattal. Ezek többsége ártalmatlan, legfeljebb a szerv működését befolyásolják, és csak nagyon elhanyagolható mennyiségben derül ki velük kapcsolatban a rosszindulatú háttér.
A pajzsmirigy daganat legfeljebb azért lehet veszélyes, mert nem produkál tipikus rákos tüneteket. Rendkívül lassan növekszik, éveken át teljesen felismerhetetlen, és nem befolyásolja a pajzsmirigy működését sem.
Mindig gyanúra ad okot azonban, amikor a göb hirtelen jelenik meg a pajzsmirigyen, ott nagyon gyorsan növekszik, tömör és kemény tapintással rendelkezik, nagyobb mint 3 centiméter, rekedtséget is okoz, mindemellett pedig a nyirokcsomó megnagyobbodása kíséri.
Megelőzhetők a pajzsmirigy betegségek?
A pajzsmirigy betegségekről elmondható, hogy amennyiben kialakulásuk mögött genetikai háttér vagy autoimmun folyamat húzódik meg, akkor megelőzésükre nem sok esély mutatkozik, de így is fontos megtenni mindent annak érdekében, hogy idő előtt feltárhatók legyenek.
Életmód
Kutatások igazolják, hogy a pajzsmirigy betegségek kialakulásához jelentős mértékben hozzájárul az életmód. Figyeljünk oda immunrendszerünk egészségére, kerüljük a stresszes életmódot, táplálkozzunk egészségesen és változatosan, lehetőségeink szerint pedig minél több természetes alapú élelmiszert fogyasszunk.
Érdemes minél többet aludni és rengeteg mozgást beiktatni a hétköznapokba, de a dohányzás szintén káros hatást gyakorolhat a pajzsmirigy állapotára, elősegíti például a szerv alulműködését.
Lényeges odafigyelni mindemellett a napi jódbevitelre, ami felnőttkorban átlagosan 150 µg, de terhességnél vagy a szervezet túlterhelésénél akár 200 µg is lehet. A jódozott vagy tengeri só, a halételek és a tenger gyümölcseinek fogyasztása például segíthet a szervezet jódszintjének stabilizálásában.
Laborvizsgálat
A prevenciós jellegű laborvizsgálat képes olyan értékeket kimutatni a vérből, amelyek segíthetnek idő előtt feltárni a pajzsmirigy kezdődő elváltozásait, ezáltal megakadályozni a súlyosabb állapotok kialakulását.
Önvizsgálat
Bár hatékonysága megkérdőjelezhető, azonban a pajzsmirigy önvizsgálata is előnyös lehet bizonyos esetekben. Segítségével például már korai stádiumban észlelhetők a kezdődő elváltozások.
Ha ezt mielőbbi endokrinológiai szakvizsgálat követi, a páciensnek jó esélyei vannak arra, hogy megakadályozza a súlyosabb kórképek megjelenését.
