A vér vizsgálata az egyik legjobb módszer arra, hogy az orvosok precíz képet kaphassanak a páciens egészségi állapotáról és szerveinek működéséről. A különböző csomagajánlatok közül pedig a nagyrutin laborvizsgálat nyújtja a legátfogóbb eredményeket.
Emiatt érdemes évente legalább egyszer elvégeztetni, mert olyan paramétereket is megvizsgál, amelyeket egy hagyományos vérvétel nem érint. Sőt, direkt nőkre és férfiakra szabott változata lehetővé teszi a specifikus értékek ellenőrzését is.
A Lotusz Medical Center laborvizsgálati csomagjai között is megtalálható nagyrutin szűrés például a teljes vérkép mellett képes prezentálni a máj- és a vesefunkciót, a koleszterin- és vércukor szintjét, de még bizonyos tumormarkerek esetleges jelenlétét is.
Egy olyan prevenciós csomagról van tehát szó, amely átfogó eredményekkel szolgál a test egészére nézve, éves ismétlésével pedig időben, már panaszmentes állapotban felismerhetők a kezelést igénylő elváltozások.
Lássuk ezért most a legfontosabb tudnivalókat a nagyrutin laborvizsgálati csomagról!
Mikor ajánlott a nagyrutin laborvizsgálat?
Amint azt már a bevezetőben leírtuk, a nagyrutin laborvizsgálat elsődlegesen egy prevenciós jellegű szűrőcsomag, ezért éves rendszerességgel ajánlott elvégeztetni azért, hogy egy súlyos, de még csak kezdődő, ezért például tünetmentes elváltozás időben felismerhető, illetve kezelhető legyen.
Megelőző szándékkal 18 éves kor felett legalább kétévente, 40-50 éves kor felett pedig már éves rendszerességgel ajánlott elvégeztetni férfiaknak és nőknek egyaránt.
A nagyrutin laborvizsgálat természetesen általánosabb panaszok (gyakori fejfájás, rossz közérzet, állandó fáradékonyság) esetén is jó döntés.
Amennyiben orvosi kivizsgáláskor vagy más okból kifolyólag egy átfogó és részletes vérképre van szükségünk, a nagyrutin azért előnyös, mert útmutatást adhat ahhoz, hogy milyen további vizsgálatokra és egyéb szűrésekre van még szüksége a páciensnek.
Ezért javasolt ez a szűrés olyan esetekben is, amikor a konkrét tünetek ellenére az orvos bizonytalan abban, hogy milyen szakágakhoz irányítsa a pácienst. A nagyrutin értékei ugyanis segítenek pontosítani a panaszok hátterét.
Hogyan készüljünk fel a nagyrutin laborvizsgálatra?
A nagyrutin laborvizsgálat minden esetben éhgyomri mintavételt igényel, ami azt jelenti, hogy jellemzően a reggeli vagy délelőtti órákban történik. Az optimális eredmények elérése érdekében elengedhetetlen, hogy a páciens a vizsgálat előtt odafigyeljen étkezésére.
Fontos például, hogy előző este már könnyed vacsorát fogyasszon, kerülje a túlzottan zsíros és cukros ételeket, az alkoholos italokat, sőt a cigaretta mellőzése is javasolt, mert a káros anyagok befolyásolhatnak bizonyos értékeket.
Mintegy 6-8 órával a vérvétel előtt már semmilyen szilárd étel fogyasztása sem javasolt, és a folyadékfogyasztásra is oda kell figyelni. A tiszta, szénsavmentes ásványvíz megengedett – közvetlenül vérvétel előtt is akár –, de minden mást ajánlott elkerülni.
Érdemes odafigyelni továbbá a gyógyszerszedésre. Amennyiben olyan gyógyszert szedünk, amit ráérünk bevenni a vérvétel után, azt mindenképpen toljuk el. Ha erre nincs lehetőségünk, a bevett készítményről mindig tájékoztassuk kezelőorvosunkat.
Mivel a nagyrutin laborvizsgálat nemcsak vér-, hanem vizeletminta elemzést is magában foglal, ezért fontos előre beszerezni egy tiszta, steril edényt, amibe fel tudjuk fogni a reggeli első vizeletet.
Mennyi a nagyrutin laborvizsgálat ára?
Mivel a nagyrutin laborvizsgálati csomag sokkal komplexebb és több paramétert is érint, mint a kisrutin vizsgálat, ezért ehhez eredendően magasabb árkategória tartozik.
Fontos tudni továbbá, hogy a legtöbbször némi eltérés tapasztalható a férfiak és a nők számára összeállított nagyrutin laborvizsgálat ára kapcsán, mert a nemspecifikus paraméterek elemzése más módszert kíván.
Nézze meg aktuális árlistánkat, ha kíváncsi arra, hogy mennyibe kerülnek most a laborvizsgálatok Budapesten.
Milyen paraméterek ellenőrizhetők a nagyrutin laborvizsgálattal?
Hogy melyek azok a paraméterek, amelyek a nagyrutin segítségével felülviszgálhatók? Az alábbiakban sorra vettük a legfontosabb tételeket:
Vérképző rendszer
Vérkép
A vérkép az egyik legfontosabb és legátfogóbb paraméter a nagyrutin laborvizsgálaton belül, amely a vérképző rendszer működéséről, így a vörös- és fehérvérsejtekről, valamint a vérlemezkékről, azok számáról és működéséről ad konkrét tájékoztatást.
Lényeges elem, mert a vérkép alapján a kezelőorvos számos betegségre tud következtetni, így a vérszegénység vagy a vérképző szervek betegsége mellett a véralvadási zavarokra, de akár még a különféle gyulladásos folyamatokra is.
Tumormarkerek
Hogy a nagyrutin laborvizsgálattal milyen tumormarkerek ellenőrizhetők, azt alapvetően befolyásolja a nemiség kérdése. Ez a szűrővizsgálat ugyanis nőkön és férfiakon is ugyanolyan paraméterekkel végezhető el, de a tumormarkerek tekintetében eltérést mutat.
Női tumormarkerek
A női nagyrutin laborvizsgálat egyik sajátossága, hogy a vérből kimutatják a CA-125 szintjét, ami a petefészekrák egyik legfontosabb paramétere, vagyis segít a kérdéses nőgyógyászati daganattípus korai felismerésében.
Férfi tumormarkerek
A férfiakon elvégzett nagyrutin laborvizsgálat a PSA értékre koncentrál, ami a prosztata specifikus antigénje, és segítségével már nagyon korai stádiumban feltárható a kérdéses szerv rákmegelőző állapota is.
Májfunkció
A májfunkció több paraméterrel is ellenőrizhető a nagyrutin laborvizsgálaton. Lássuk a legfontosabbakat:
GOT
A GOT, vagy teljes nevén glutamát-oxálacetát aminotranszferáz egy olyan enzim, ami az aminosavak anyagcseréjéhez szükséges. Alapesetben csak kis mennyiségben található meg a vérben, de ha májproblémák merültek fel, akkor értéke akár jelentősen megnövekedhet.
GPT
A GPT-érték (ami a glutamát-piruvát aminotranszferáz rövidítése) egy a májsejtekben termelődő enzim. Egészséges embereknél kis mennyiségben van jelen a vérben, de ha májkárosodás lépett fel, akkor mértéke látványosan megnövekszik.
GGT
A glutamát-piruvát aminotranszferázt a máj mellett a vesék és a hasnyálmirigy is termeli. Amennyiben a máj és az epeutak vizsgálatára van szükség, a GGT az egyik legmegbízhatóbb paraméternek tekinthető.
Bilirubin
A bilirubin a vörösvérsejtek bomlásterméke, ami általában a lépben, a májban és a nyirokcsomók egy részében keletkezik. Ha a szintje megnövekszik a vérben, akkor a vörösvértestek lebomlásának fokozódása, bizonyos májbetegségek, illetve epe-elfolyási akadály állhat a háttérben.
Alkalikus foszfatáz
Ez a speciális enzim a fehérjék lebontását segíti az emberi szervezetben. A legtöbbször a máj állapotáról és bizonyos csontbetegségekről adhat információt. Ha értéke túl magas, az csontritkulást, vérszegénységet, alultápláltságot, illetve pajzsmirigy alulműködést jelezhet előre.
Vesefunkció
A vesefunkciók a vér- és a vizeletminta által egyaránt ellenőrizhetők a nagyrutin laborvizsgálaton belül, mégpedig a következő paraméterekkel:
Karbamid
A karbamid szintje a vérmintából állapítható meg. Az aminosavak lebontási termékéről van szó, aminek magas értéke elégtelen veseműködésre utal.
Kreatinin
Az izmok egyik lebomlási terméke, ami azért fontos a vesefunkciók ellenőrzése során, mert ez az anyag a vesén keresztül távozik a szervezetből. Ha tehát a véreredmény emelkedett értéket mutat, az minden esetben veseműködési zavarra enged következtetni.
Teljes vizeletvizsgálat üledékkel
A vizeletvizsgálat kapcsán a legfontosabb értékek a vesefunkciók kapcsán olvashatók ki. A vizeletminta ellenőrzésével kimutathatók a különféle fertőzések, az anyagcsere rendellenességek, de még a vesebetegség felismerése is megkönnyíthető vele.
Gyulladásos folyamatok
CRP
A CRP egy speciális fehérje, amely a májsejtekben termelődik olyan esetekben, ha a szervezeten belül valamilyen gyulladás alakult ki. A legtöbbször bakteriális és gombás fertőzések idézik elő, de más is állhat a háttérben.
Sajnos a CRP csak a gyulladás mértékét tudja prezentálni, azt viszont nem, hogy a szervezeten belül hol található ez az elváltozás, így a diagnózis felállításához további vizsgálatok elvégzése javasolt.
Pajzsmirigy funkció
TSH
A thyreoidea stimuláló hormon a pajzsmirigy működésének serkentése érdekében termelődik a szervezeten belül, egészen pontosan az agyalapi mirigyben. Ha értéke túl magas, akkor pajzsmirigy alulműködéséről, ha túl alacsony, akkor a szerv túlműködéséről beszélhetünk.
Zsír- és szénhidrát anyagcsere
A zsír- és szénhidrát anyagcsere nagyon fontos eleme a nagyrutin laborvizsgálatnak, hiszen több olyan paramétert is mér, amelyek probléma esetén súlyosabb betegségek kiváltói lehetnek.
Triglicerid
A triglicerid az emberi szervezet energiaellátását végzi. Jellemzően a táplálkozáskor bevitt zsírok elemeiként kerülnek a testünkbe, és normál esetben csak kis mennyiség található belőlük a vérben, de a túl magas szénhidrátbevitel emelkedett triglicerid szintet eredményezhet, ami a szív- és érrendszeri betegségek előszobája.
Koleszterin
A koleszterint a máj is nagy mennyiségben termeli, de táplálkozással is rengeteg kerülhet az emberi szervezetbe – gyakran feleslegesen. A máj által termelt koleszterin az epe előállításához szükséges, azaz nélkülözhetetlen eleme az emésztésnek.
Az egészségtelen mértékű koleszterinszint hozzájárul a szív- és érrendszeri problémák kialakulásához. Fontos megkülönböztetni azonban a koleszterin két típusát.
LDL koleszterin
A nagyrutin laborvizsgálat külön megmutatja az LDL koleszterin szintjét, ami valójában a rossz koleszterint jelöli. Ez a típus képes lerakódni az érfalak belsejében, ezzel növelve az érelmeszesedés és a szívinfarktus kockázatát. Emelkedett értéke mindig odafigyelést, életmódváltást igényel.
HDL koleszterin
Ezt a típust nevezik jó vagy védelmező koleszterinnek. Képes arra, hogy az érfalakban lerakódott koleszterint visszaszállítsa a májba, amivel megakadályozható az érfalakon belüli lerakódás. A paraméternél inkább az alacsony értékek kerülése a cél, de a túl sok HDL koleszterin sem ideális.
Vércukor
A vércukor szintje a nagyrutin laborvizsgálat kapcsán megmutatja, hogy mennyi glükóz található a vérben. Ha az érték túl magas, a páciensnél felmerül a cukorbetegség gyanúja, ami további vizsgálatokat indokol.
