A horkolást az emberek többsége hajlamos természetes jelenségnek tekinteni, ami közvetett módon nemcsak az érintett személynek, hanem gyakran a közeli családtagoknak is sok-sok kellemetlenséget tud okozni.
A horkolás ugyanis egy súlyos alvászavar, ami a közhiedelemmel ellentétben nem csak azért jelent gondot, mert zavarja az éjszakai nyugalmat és alvásminőséget.
Kialakulásának hátterében akár súlyos fül-orr-gégészeti elváltozások is meghúzódhatnak – hiszen a horkolás mindig légúti szűkületet jelez –, tartós fennállása pedig szövődményeket, komolyabb egészségügyi problémákat idézhet elő.
Emiatt különösen fontos, hogy ne vegyük félvállról a horkolást, látogassunk el mielőbb fül-orr-gégészeti szakrendelésre és ismerjük meg a kapcsolódó tudnivalókat, amihez szakmai cikkünk nagy segítséget jelenthet.
Mitől horkolunk?
Bizonyára mindenki hallott már emberi horkolást, azt viszont csak nagyon kevesen tudják, hogy mi áll ennek a különös jelenségnek a hátterében, ami jellemzően az éjszakai órákban, elalvás után jelentkezik.
Horkolásról akkor beszélünk, amikor a légutakban áramló levegő kisebb-nagyobb akadályokba ütközik. Magát a hangot a felső légutak lágy szöveteinek (a szájpadnak, a nyelvcsapnak vagy a garatíveknek) a rezgése generálja. Hátterében jellemzően valamilyen légúti szűkület áll.
Különösen gyakori például, hogy a horkolást a garatban vagy az orrüregben jelentkező részleges elzáródás idézi elő, ami lehet állandósult vagy ideiglenes állapot – például egy megfázás esetén.
Bármelyik eset is álljon fenn, a légút bizonyos mértékű szűkülete miatt a levegő áramlása zavarossá válik, ami horkolásban nyilvánul meg.
A közhiedelemmel ellentétben nemcsak zavaró jelenség, hanem egyfajta stresszes állapotot is előidéz a szervezeten belül, aminek hatására az alvásminőség drasztikusan romolhat, mely hosszabb távon súlyosabb szövődmények kialakulásához vezethet.
Mik lehetnek a horkolás okai?
Azt már a fentiekben kifejtettük, hogy a horkolást minden esetben légúti szűkület idézi elő. Hogy mitől alakulnak ki ezek a szűkületek, amelyek akadályozzák a levegő áramlását?
A horkolás fül-orr-gégészeti okai
A horkolásnak a legtöbbször fül-orr-gégészeti okai vannak. Az orrüreg és a garat szűkületét így kiválthatja például orrpolip, orrsövényferdülés, de akár az orrkagylók és az orrmandulák megnagyobbodása is. Sőt, az allergia és annak tünetei egyaránt ide sorolhatók.
Allergia hatására ugyanis gyakran meg tud duzzadni a nyálkahártya – pontosan úgy, mint megfázásnál –, ami akadályozhatja a szabad orrlégzést. A fül-orr-gégész feladata tehát horkolás esetén az orrlégzés biztosítása a megfelelő módszerekkel.
Az orrüregi szűkületről tudni kell továbbá, hogy mivel a légzés akadályozott, ezért a páciens a száján keresztül veszi a levegőt, ami kiszárítja a garat nyálkahártyáját. Ez irritációt, majd duzzanatot generál, ezáltal tartós problémává teszi a horkolást.
A horkolás anatómiai okai
Bár gyakran jelentős az átfedés a horkolás anatómiai és fül-orr-gégészeti okai között, mégis érdemes megemlíteni külön, hiszen valamikor a túl alacsony vagy túl vastag szájpadlás már önmagában elég, hogy valaki horkoljon.
A megfigyelések szerint a túlsúlyos embereknél gyakoribb a horkolás, mert esetükben a vastagabb nyak mellett olyan extra szövetek jelenhetnek meg a garatrészen, amelyek kiválthatják ezt a jelenséget.
Ezen felül olyan anatómiai tényezők vezethetnek még horkoláshoz, mint a megnagyobbodott vagy megnyúlt nyelvcsap vagy a nyelvgyök hátraesése, amelyek szintén akadályozzák a légáramlást.
A horkolás egyéb okai
A horkolásnak természetesen számos egyéb oka is lehet, amelyek jellemzően csak átmeneti jelleggel keserítik meg a páciens életét. Ilyen például, ha valaki felsőlégúti fertőzéstől szenved vagy jelentős mennyiségű alkoholt fogyasztott, amelyek előidézik ezt a jelenséget.
Előbbi a nyálkahártya duzzanata miatt, az alkohol pedig a torokizmok ellazításából kifolyólag, hiszen ezáltal csökken a légutak záródásával szembeni természetes védekezőképesség.
Ezen felül a horkolást kiválthatja a nem megfelelő fekvőhelyzet – különösen a hanyatt fekvő pozíció előnytelen ebből a szempontból –, de az alváshiányos állapot is meg tudja növelni a kérdéses probléma kialakulásának valószínűségét.
Milyen tünetei vannak a horkolásnak?
Bár a horkolás már önmagában egy tünet, de amennyiben a páciens egyedül alszik éjszaka, nagy valószínűséggel nem tűnik fel neki, hogy horkol, így nem is tud időben orvoshoz fordulni problémájával.
Emiatt fontos beszélni a horkolást kísérő tünetekről, amelyek a következők lehetnek:
- ébredéskor tapasztalt fej- és torokfájás, kiszáradt száj érzése;
- állandó nappali álmosság és koncentrációs zavarok;
- nyugtalannak, illetve ébernek érzett alvás;
- gyakori ébredés éjszaka, amit fulladás vagy zihálás kísér;
- éjszaka érzett mellkasi fájdalom.
Milyen szövődményeket idézhet elő a horkolás?
A horkolást a legtöbben csak egy bosszantó jelenségnek tekintik, valójában azonban nagyon súlyos szövődményeket idézhet elő – akár már rövidebb távon is.
Hatására ugyanis romlik a szervezet oxigénellátottsága, ami egyfajta stresszhelyzethez vezet, így éjszaka is aktiválódik a szimpatikus idegrendszer, amitől teljesen általánossá válnak az ébredések.
Az emberek gyakran észre sem veszik, hogy felébredtek a horkolás miatt, legfeljebb annyit érzékelnek, hogy folyamatosan álmosak, kialvatlanok, nincs elegendő energiájuk ahhoz, ami korábban nem okozott nekik gondot.
Amennyiben a horkolás éveken keresztül fennáll, azaz krónikussá válik, az alábbi enyhébb és súlyosabb szövődményeket idézheti elő:
Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar
A figyelemhiányos hiperativitási zavar vagy más néven ADHD sokak szerint egy veleszületett rendellenesség az embereknél, valójában azonban a horkolás, a rossz alvás felerősítheti a kapcsolódó hajlamot, ami balesetekhez és rengeteg kellemetlenséghez vezethet.
Koncentrációs nehézségek
Az ADHD mellett sokkal gyakoribb, hogy a krónikus horkolás már néhány nap után koncentrációs nehézségeket idéz elő. A páciens folyamatosan fáradtnak, kialvatlannak és dekoncentráltnak érzi magát, gyakrabban hibázik a munkában, többször szenved balesetet.
Alvási apnoé
A horkolás nagyon gyakran hozható összefüggésbe az obstruktív alvási apnoéval, ami egy súlyosabb alvászavar. Tévedés lenne ugyanakkor azt állítani, hogy mindenki, aki horkol, ettől a problémától is szenved.
Alvási apnoéról akkor beszélhetünk, ha alvás közbe a légzés gyakran teljesen vagy részlegesen leáll, aminek hatására a páciens éjszaka hangos horkantással és kapkodó levegővétellel többször felébredhet.
Az oxigénhiányos állapot jelentős mértékben rontja az alvásminőséget, sőt bizonyos szív- és érrendszeri problémák előszobájának tekinthető.
Szív- és érrendszeri betegségek
Több kutatásnak is sikerült bebizonyítania, hogy a krónikus horkolás párhuzamba állítható több szív- és érrendszeri betegség kialakulásával is, így megnöveli a magas vérnyomás, sőt a szívinfarktus kialakulásának a kockázatát.
Ezen felül a horkolás miatt jelentősen romolhat az agy vérellátása, aminek hatására könnyebben alakulhat ki stroke, de bizonyos mentális betegségek valószínűsége egyaránt megnövekedhet.
Miként diagnosztizálható a horkolás?
Bár más szakágak bevonására is gyakran szükség van, azonban a horkolás diagnosztizálásában, illetve a háttérben meghúzódó okok feltárásában óriási szerepe van egy jól képzett fül-orr-gégésznek.
A horkolás ugyanis a legtöbbször a szakághoz kapcsolódó probléma, ezért felmerülése esetén mindig fül-orr-gégészeti vizsgálattal indul a feltárás.
Ellenőrizni kell ilyenkor az orr-, a garat- és az algarat működését, anatómiai felépítését, hiszen a fentiekben már kiemeltük, hogy milyen sok szájüregi elváltozás idézhet elő horkolást.
A fizikális szemre vételezés mellett a fül-orr-gégész kérhet képalkotó vizsgálatot is a légutak alaposabb feltárásához.
Amennyiben a fül-orr-gégészeti vizsgálat nem hozott eredményt, belgyógyászati, kardiológiai, sőt neurológiai kivizsgálásra is szükség lehet, hiszen a horkolást hormonális zavarok, cukorbetegség, de akár a garat beidegzési zavara egyaránt előidézheti.
A súlyosabb esetek diagnózisát mindig alvás specialista segítségével kell elvégezni, hiszen vannak olyan helyzetek, amikor csak a poliszomnográfia – egy speciális alvásvizsgálat – tudja megválaszolni a horkoláshoz kapcsolódó kérdéseket.
Hogyan kezelhető a horkolás?
A horkolás kezelésére ma már számos módszer elérhető. A leggyakoribb lehetőségek közé a következők sorolhatók:
Életmódváltás
Szerencsésnek mondhatják magukat, akik csak azért horkolnak rendszeresen, mert nem megfelelő életmódot folytatnak. Esetükben némi változtatás elegendő ahhoz, hogy megszabaduljanak a horkolás kellemetlen hatásaitól.
Ilyen például a testsúly mérséklése – akár jelentős mértékben –, az alkohol és a dohányzás elhagyása, valamint az alváspozíciók tudatos megválasztása, hiszen a háton alvás kerülésével vagy a speciális párnákkal lehetőség van a horkolás megelőzésére.
Fül-orr-gégészeti kezelés gyógyszerrel
Mint azt fentebb többször is kiemeltük már, a horkolás hátterében gyakran fül-orr-gégészeti problémák húzódnak meg. Ezek közül néhányat lehetőség van gyógyszerekkel akár tartósan is orvosolni.
Azért fontos a célzott fül-orr-gégészeti vizsgálat, hogy a szakorvos pontosan fel tudja tárni a horkolás mögött álló tényezőket. A diagnózis mellett szájon át szedhető gyógyszerekkel vagy speciális orrsprayk segítségével megszüntethetők a problémát kiváltó okok.
A legfrissebb kutatások szerint ráadásul már vannak olyan kísérleti gyógyszerek, amelyek annyira hatékonyan tudják kezelni az alvási apnoét, hogy légzést segítő gépekre sem lesz szükség a horkolással párhuzamba állítható betegség gyógyításához.
Fül-orr-gégészeti kezelés műtéttel
Mivel a horkolást nagyon sok olyan fül-orr-gégészeti probléma is előidézheti, amelyek fizikai akadályként diagnosztizálhatók, ezért előfordulhat, hogy műtéti beavatkozásra van szükség a szűkületek és egyéb elváltozások eltávolítása érdekében.
Lehetőség van például nyelvcsap plasztikára, amikor a megnyúlt vagy túlburjánzott nyelvcsap felesleges részeit metszi le a kezelőorvos, de gyakori megoldás a maxillomandibuláris előretolás is, amikor a felső- és az alsó állkapcsok korrekciójával teszik szabaddá a légutakat.
Ha a horkolást az orrkagylók megnövekedése idézte elő, akkor a kérdéses szervek műtéti úton történő kisebbítésére lehet szükség, ami ma már járóbeteg-ellátásban is elvégezhető, és nagyon gyors megoldást jelent a probléma megszüntetésére.
A horkolás eszközös kezelése
Miután a horkolás világszerte egyre több ember mindennapjait nehezíti meg, ezért ma már számos eszköz elérhető, amelyek hatékonyan biztosítják a páciens nyugodt, horkolásmentes alvását.
A legegyszerűbb alternatívák azok az orális készülékek, amelyek az állkapocs, a nyelv vagy a szájpadlás helyzetét szabályozzák annak érdekében, hogy alvás közben a légutak nyitva maradjanak, és a levegő szabadon áramolhasson.
Komplikáltabb, de nagyon hatásos módszer a CPAP is. Ebben az esetben a páciensnek egy speciális maszkot kell viselnie alvás közben, ami egy géphez csatlakozva folyamatosan levegőt áramoltat a légutakhoz, és ezzel biztosítja a horkolás megszűnését.
Utóbbit jellemzően már akkor alkalmazzák, ha a horkoláshoz alvási apnoé tartozik. Bár nagyon hatékony és megbízható módszer, sokan nem tudják használni, mert a maszktól, illetve a gép alapzajától képtelenek aludni.
