Belgyógyászat
Rendelési idő
Belgyógyászati rendelési idő
Hétfő
Kedd
Szerda
9:00 – 13:00
Csütörtök
Péntek
Szombat
Vasárnap
Belgyógyászati magánrendelés
A belgyógyászat az orvostudomány egyik legkomplexebb szakága, mely óriási területet fed le az általános orvosi gyakorlaton belül – legyen szó megelőzésről, feltárásról, gyógyításról és rehabilitációról egyaránt. Nem véletlen, hogy a múltban a belgyógyászatból több specializált szakág is kivált. Ennek következtében jött létre például a gasztroenterológia, a diabetológia, az endokrinológia, a pulmonológia, a hematológia vagy éppen a kardiológia, melyek ma már célzott formában gondoskodnak a betegek gyógyításáról.
A belgyógyászati szakrendelésen tehát a belső szervek akut- vagy krónikus problémáival jelentkezhetnek a páciensek, legyen szó kardiológiai panaszokról, gyakori fejfájásról, hasi fájdalmakról, vagy éppen a pajzsmirigyhez köthető panaszokról. Egy belgyógyász szakorvos ezért a páciens gondos kivizsgálását követően több szakág összehangolásával segít abban, hogy a beteg problémája mielőbb feltárásra kerülhessen, illetve a megfelelő kezelések mielőbb megkezdődhessenek.
Milyen tünetekkel forduljunk belgyógyászhoz?
A betegek többsége általános belgyógyászati vizsgálatot követően kerül diabetológiára, méghozzá kialakuló- vagy már kialakult cukorbetegség esetén.
Minden esetben diabéteszes állapotra engednek következtetni az olyan tünetek, mint
- a folyamatos és szűnni nem akaró szomjúság,
- a gyakori vizeletürítés,
- az érezhetően édeskés szagú vizelet,
- a fáradékonyság és kimerültség,
- a látászavarok,
- de a folyamatosan kiújuló gombás fertőzések is.
Akár prediabéteszes állapotról, akár már kialakult cukorbetegségről van szó, a problémáinkkal minden esetben a diabetológián foglalkoznak majd.
Szintén ilyen szakrendelésre van szükségünk abban az esetben is, ha általános szűrővizsgálaton vennénk részt, ami 45-50 év felett évente legalább egy alkalommal ajánlott az embereknek.
Különösen javasolt – akár féléves rendszerességgel is – a szűrés azoknak a személyeknek kortól és nemtől függetlenül, akik 25-nél nagyobb testtömeg-index értékkel rendelkeznek, ezen felül magas a vérnyomásuk és a vérzsír szintjük is.
Hogyan zajlik egy belgyógyászati vizsgálat?
A diebetológiai vizsgálat első lépéseként a szakorvos alaposan feltárja a páciens kórelőzményét, különös figyelmet szentelve az életmódra, azon belül is az étkezési szokásokra, valamint a testmozgásra.
Az anamnézis során fontos lehet ismerni minden korábbi vagy meglévő betegséget, az esetleges beavatkozásokat, de a beteg aktuális állapota – például a terhesség ténye –, valamint a szedett gyógyszerek típusa és mennyisége egyaránt lényegesek a diagnózis és a kezelési lehetőségek kapcsán.
A kórelőzmény ismeretében egy általános fizikális vizsgálatra is sor kerülhet, melyet a betegség feltárása, valamint a kezelési lehetőségek érdekében mindig valamilyen célzott teszt követ, mint amilyen az OGTT vagy az ATT.
A vérvétel az egyik legfontosabb vizsgálati módszer a belgyógyász kezében
Természetesen a belgyógyász minden esetben speciális laboreredményeket kér, aminek részeként a vese, a máj vagy a komplett vérképző rendszer állapotáról, az anyagcsere működéséről, de még a szervezet ionháztartásáról is pontos információkat szerezhet. Amennyiben a speciális véreredmények valami szervi problémára vagy betegségre utalnak, általában vagy további specifikus laborvizsgálatok elvégzésére van szükség, vagy képalkotó módszerek alkalmazására ahhoz, hogy megszülessen a pontos diagnózis.
Teljesen általános, hogy allergia- vagy ételintolerancia vizsgálatra is csak vérvételt követően küldi a belgyógyász a beteget, hiszen az olyan problémák, mint például a laktóz- vagy a gluténérzékenység mindig a célzott laborvizsgálatokkal és tesztekkel tárható fel a legkönnyebben.