A malária a legismertebb trópusi betegségek egyike. Egy szúnyogok által terjesztett fertőzés, ami még napjainkban is számos áldozatot követel azokban az országokban, ahol trópusi éghajlat uralkodik és az egészségügyi rendszer minden tekintetben fejletlen.
A WHO adatai szerint a Föld népességének közel fele olyan területen él, ahol elkapható a malária, de miután egyre többen utaznak trópusi országokba, ezért ez a betegség már nem nevezhető csak bizonyos országok vagy régiók problémájának.
Éppen ellenkezőleg, a maláriás megbetegedések száma évről-évre stagnál vagy növekszik. Szerencsére a modern orvostudomány a megfelelő gyógyszerekkel már könnyedén tudja gyógyítani a fertőzést, de még így is több millióan esnek áldozatul világszerte.
Ezért olyan fontos a malária kapcsán a megelőzés, a tünetek korai felismerése. Ha Ön trópusi országba készül, és felkészülne az utazásra vagy hazatérvén kellemetlenségeket tapasztal magán, a Lotusz Medical Center infektológusai akár a malária kezelésében is segítenek: trópusi betegségek magánrendelés.
Mi az a malária?
A malária egy nagyon súlyos fertőző betegség, amely a feltételezések szerint egyidős az emberiséggel. A latin név jelentése (mal aria felosztásban) annyit tesz, hogy „rossz levegő”, mert évszázadokkal ezelőtt a mocsarak büdös levegőjéhez kötötték a fertőzést.
A tudomány azonban bebizonyította, hogy nem a trópusi mocsarak és lápvidékek kigőzölése idézi elő a maláriát, hanem az ilyen közegben élő rovarok, egészen pontosan a nőstény Anopheles szúnyog.
Ez a szúnyogfajta ugyanis emberről-emberre képes szállítani csípésével a Plasmodium egysejtűt, amely az immunrendszer állapotától függetlenül kiváltja a fertőzést, és a lappangási időt követően súlyos tüneteket idéz elő.
A malária előfordulása
Bár a globális felmelegedés hatására a jövőben akár változhat a helyzet, egyelőre azonban egyáltalán nem jellemző Magyarországon, hogy a szúnyogok maláriát terjesztenek.
Ettől függetlenül azonban évről-évre egyre több magyar utazik olyan helyre, ahol megcsíphetik a kórokozót terjesztő rovarok, azaz elkaphatják a betegséget, behurcolhatják az országba és akár kisebb járványokat is előidézhetnek ezzel.
A trópusi országokban még mindig 200-250 millióra tehető azoknak a száma, akik elkapják a maláriát. A legtöbb fertőzést Afrikában regisztrálják, főként az egyenlítő környékén, de Dél-Amerikában, sőt Kelet-Ázsia déli részén, Indiában, Indonéziában vagy Pápua-Új Guineában is gyakori.
Európában éves szinten átlagosan nagyjából 10 ezer maláriás eset fordul elő, ezek közül néhány száz Magyarországon. A legtöbbször azok az utazók kapják el, akik egzotikus országba látogattak.
A maláriát kiváltó paraziták típusai
Általánosságban az embernél négy parazita okozhat maláriát:
- Plasmodium vivax,
- Plasmodium ovale,
- Plasmodium falciparum és
- Plasmodium malariae.
Miután a kórokozók bekerültek a szervezetbe, rögtön a májba kerülnek, majd ott elszaporodnak, és a lappangási időt követően elhagyják a májat, hogy megtámadják a vörösvérsejteket.
A négy parazitatípus közül a Plasmodium falciparum idézi elő a legsúlyosabb állapotokat, hiszen a kórokozók a vörösvérsejtek sokkal nagyobb százalékát fertőzik meg, ennek hatására pedig rengeteg vörösvértest esik szét a szervezetben.
Nem meglepő ennek fényében, hogy ez a kórokozó tudja kiváltani a legtöbb szövődményt is!
A malária tünetei
Hogy a malária milyen tüneteket okoz, illetve a betegség mennyire súlyos lefolyású, azt jelentős mértékben meghatározza, hogy melyik típusú Plasmodium került a szervezetbe. Általánosságban azonban az alábbi panaszok valamennyi maláriafertőzés esetén jellemzők:
- magas, gyakran akár 40-41 Celsius fokos láz, amit hidegrázás, kimerültség, nagyon súlyos izomfájdalmak, erős izzadás és dehidratáció kísér;
- a lázas állapot gyakran rohamszerűen jelentkezik, így előfordulhat, hogy a teljes láztalanság után a testhőmérséklet ciklikusan, nagyjából 48-72 óránként újra és újra magasra szökik (innen eredeztethető a malária régies elnevezése, a váltóláz);
- a panaszokat gyakran kísérik súlyosabb hasi fájdalmak, valamint hányinger és hányás;
- a malária egyik legsúlyosabb tünete, hogy a máj és a lép a fertőzés hatására megduzzad, így a vértestek szétesnek, vérszegénység alakul ki sápadtsággal és a szem kifehéredő ínhártyájával;
- a méreganyagok felhalmozódásának következtében a maláriás betegek vizelete erősen sötét színűvé válik;
- elhúzódó fertőzésnél a malária szervi károsodásokat okozhat, sőt akár még idegrendszeri szövődményeket is előidézhet.
A malária lappangási ideje
A legtöbb trópusi betegséghez hasonlóan a maláriának is van lappangási ideje, ami kórokozótól függően jelentős eltérést mutathat. Vannak fertőzések, amelyek már 6 nap után tüneteket produkálnak, mások azonban csak 35-40 nappal később okozzák az első panaszokat.
A malária regionális sajátosságai
Ha maláriagyanú merül fel, a kezeléshez mindenképpen figyelembe kell venni a betegség regionális sajátosságait, hiszen közel sem mindegy, hogy a világ melyik részén fertőződött meg a páciens.
Az egyes Plasmodiumok ugyanis eltérnek egymástól, és nemcsak a tüneteik között lehet különbség, hanem a gyógyszerekre adott reakcióik is eltérhetnek, tehát a trópusi betegségek kezelésekor mindig ismerni kell, hogy a világ melyik tájegységén fertőződhetett meg a páciens.
A pontos kórokozó feltárása a mikrobiológiai vizsgálat miatt gyakran meghúzódhat, így az infektológus a gyakorlati tapasztalatok alapján, illetve a panaszokra építkezve előbb elkezdheti a kezelést, majd később módosíthat vagy finomíthat a terápián.
A malária tünetei a kórokozók függvényében
Bár az általános panaszok minden kórokozónál megjelennek, azonban az egyes típusok függvényében jelentős eltérést mutathatnak.
A Plasmodium vivax és ovale fertőzésnél például hirtelen rohamokkal indulnak a malária tünetei, erős láz, verejtékezés, hidegrázás jelentkezik, sőt a láz folyamatosan visszatérővé, szabálytalanná válik: így például néhány óráig jelentkezik, majd utána teljesen megszűnik.
A páciens általában 48 óráig tünetmentes, jól érzi magát, majd ismét elölről kezdődnek a kellemetlenségek. Hasonlóak a panaszok a Plasmodium malariae esetén is, de a 48 óra helyett ott inkább 72 órás ismétlődés jellemző.
A legsajátosabb a kórokozók közül a Plasmodium falciparum. Itt nem hirtelen, hanem folyamatosan emelkedő lázzal és hidegrázással indul a fertőzés, ami 40-41 Celsius fok után hirtelen magától visszaesik, de a roham teljes időtartama akár 20-36 óráig is elhúzódhat.
Sokkal jobban megviseli a beteg szervezetet, mint a többi kórokozó, hiszen a rohamok közti 36-72 órás szünetekben is nagyon rossz a fertőzött személy közérzete, általános a hőemelkedés, így agyműködési zavarok jelentkezhetnek.
A falciparum kórokozó főleg csecsemőknél és terhes nőknél fordul elő nagyobb valószínűséggel. Hozzá köthető a legsúlyosabb szövődmény, az úgynevezett feketevíz-láz is, amikor a szervezet vörösvérsejtjeinek nagyobb százaléka fertőzött, mint egészséges.
A malária diagnózisa
A legtöbb trópusi betegséghez hasonlóan ma már a malária is könnyen diagnosztizálható abban az esetben, ha egy kellően felkészült infektológus foglalkozik a pácienssel.
Mivel általános tüneteket produkál, a malária gyanúja jellemzően csak akkor merül fel, ha visszatérő hidegrázás és lázrohamok jelentkeznek, és a páciens olyan régióban járt korábban, ahol jellemzőek a maláriás megbetegedések.
A panaszok ismerete mellett az infektológus legfontosabb diagnosztikai eszköze a laborvizsgálat. Segítségével kimutathatók a paraziták, sőt a mikrobiológiai analízis még a kórokozó pontos fajtáját is képes megállapítani.
A diagnózist olyan sajátosságok támogathatják meg, minthogy mindegyik maláriatípus csökkenti a szervezet vércukorszintjét, de bizonyos típusai a vérlemezkék számát, valamint a laktát-dehidrogenáz enzim- és haptoglobin szintjét is mérsékelni tudják.
A diagnózishoz a vérvételen kívül ritkán van szükség más módszerekre, de súlyosabb esetekben, szövődményeknél vagy feltételezett szervi károsodásnál ultrahangos vizsgálat, illetve más szakágak bevonása egyaránt indokolt lehet.
A malária kezelése
Amennyiben olyan trópusi közegben nyaraltunk, ahol előfordulhatnak maláriás fertőzések, és a hazaérkezés után azonnal vagy néhány héttel később influenzaszerű tüneteket produkálunk, akkor elengedhetetlen mielőbb szakorvoshoz fordulni.
A trópusi betegségek gyógyítására szakosodott infektológusok számára az anamnézis és a tünetek a legfontosabbak a diagnózishoz, de amíg a páciens nem kap orvosi segítséget, nem jön meg a laboreredmény, maláriagyanú esetén ajánlott pirimetamint és szulfadoxint szedni.
A malária kezelése minden esetben attól függ, hogy milyen típusú kórokozó váltotta ki a fertőzést, illetve azt melyik országban vagy földrészen kaphatta el a páciens.
Az orvostudomány ugyanis több olyan parazitáról tud, amelyek rezisztenssé váltak bizonyos gyógyszerekkel szemben.
A Plasmodium malariae például ellenáll a klorokvin-kúrának, így a heves rohamok csillapításának érdekében a páciensnek kinint kell kapnia, vagy intravénás formában kinidint.
Szerencsére a malária legtöbb típusa még nem rezisztens a klorokvinnal, így a fertőzötteket jellemzően ezzel gyógyítják, méghozzá primakvin társaságában.
A vényköteles gyógyszerek segítenek a paraziták elpusztításában, de tüneti kezelésre (láz- és fájdalomcsillapítás) is szükség lehet, amire a vény nélküli készítmények egyaránt ideálisak.
A malária megelőzése
Mivel a malária nagyon súlyos kórképeket, illetve szövődményeket is kiválthat, ezért elengedhetetlen odafigyelni a megelőzésre, amire a Lotusz Medical Center trópusi betegségekkel foglalkozó szakága kiemelt figyelmet fordít.
A malária megelőzése gyógyszerrel
A prevenció már az utazás tervezésével elkezdődik. Amennyiben olyan régióba készülünk, ahol előfordulhat maláriafertőzés, erősen javasolt célzott gyógyszerek szedése, amelyek segítenek meggátolni a kórokozó elszaporodását.
Ezeket a készítményeket minden esetben az infektológus utasításai szerint kell alkalmazni az utazás előtt, közben és után is a megadott intervallumon belül. A megfelelő készítmény kiválasztásában mindig kérjük trópusi medicinában járatos szakember segítségét!
Természetesen a megfelelő gyógyszerek szedése mellett is előfordulhat a maláriafertőzés, de sokkal kisebb eséllyel, illetve a várható lefolyás, valamint a szövődmények is lényegesen gyengébbek lesznek.
A malária megelőzése fizikai védelemmel
Amennyiben trópusi országba utazunk, nagyon fontos fizikai védelemmel is gondoskodni a malária megelőzéséről. Nyilvánvalóan a szúnyogcsípés elkerülése nagyon nehéz, de amennyiben a test felszínét elfedő ruházatot viselünk, akkor mérsékelhetjük ennek az esélyét.
Szintén fontos lehet a szúnyogriasztó szerek alkalmazása, amelyek a maláriát terjesztő rovarokat is távol tartják. Alváskor érdemes továbbá szúnyoghálóval kiegészített ágyban tölteni az éjszakákat, amivel szintén minimálisra mérsékelhetjük a szúnyogcsípést.
A malária megelőzése védőoltással
A malária ellen jelenleg nem létezik olyan hatékony védőoltás, amely tömegesen előállítható, de ez az állapot a közeli jövőben változhat. Az Oxfordi Egyetem ugyanis a WHO közbenjárásával kifejlesztett egy olyan vakcinát, ami olcsó, alkalmas a tömeggyártásra és még hatékony is.
Mivel a malária nem olyan, mint egy hagyományos vírusfertőzés, ezért sokkal nehezebb ellene hatásos védőoltást kifejleszteni, de a tudomány fejlődésével sikerült jó eredményeket elérni, így néhány éven belül már talán egy egyszerű védőoltással is megelőzhető lesz a fertőzés.
Terhesség alatt kerülendő a trópusi utazás
A megfigyelések szerint a malária fokozottan veszélyes a terhes nőkre. Számukra egyáltalán nem ajánlott olyan régióba látogatni, ahol maláriás fertőzés léphet fel.
Amennyiben mégis szükséges, a malária elleni gyógyszer elengedhetetlen, hiszen kevésbé veszélyes a magzatra, mint a fertőzés, de a hatékony atovaquon/proguanil tartalmú tabletták szedését például nem ajánlják terhes nőknek, sőt a mefloquint is legfeljebb az első trimeszter után.
Ezért érdemes inkább a terhes kismamáknak kerülni a trópusi régiók felkeresését!