Bár a végbélelőesés tünetei gyakran azonnal egyértelművé teszik egy gyakorlott proktológus számára a problémát, azonban tudni kell, hogy nincs két egyforma eset, emiatt pedig a diagnózis felállítását is ajánlott több oldalról megközelíteni.
Különösen annak fényében, hogy a prolapsus gyakran összetéveszthető más végbélbetegségekkel is, ezért a proktológián általában több vizsgálatra lesz szükség a diagnosztizáláshoz.
Végbélelőesés vagy aranyér?
Még mielőtt azonban rátérünk a diagnosztikai lehetőségekre, nagyon fontos kitérni az aranyérre is, hiszen sokan azért fordulnak túl későn szakorvoshoz, mert a végbélelőesést összekeverik ezzel a problémával.
Tudni kell, hogy az aranyeres panaszok a legtöbb esetben heves, szúró fájdalommal, gyakori vérzéssel társulnak, és általában kisebb, legfeljebb babszem méretű kidudorodást eredményeznek, ami tapintásra kemény és enyhébb stádiumban jól reagál a kezelésre.
Még vény nélkül kapható készítményekkel is egy-két napon belül érezhető javulás érhető el, azonban a végbélelőesésre ezek a kenőcsök, kúpok vagy szájon át szedhető gyógyszerek nem lesznek hatással.
Ezen felül a végbélelőesés gyakran nagyobb duzzanattal jár, teljes kifordulás esetén pedig jelentős kitüremkedés tapasztalható, ami ritkábban jár vérzéssel, és lényegesen tompább, az egész végbelet érintő fájdalmat generál.
Mindkét esetben javasolt proktológus felkeresése, aki a megfelelő módszerekkel feltárja az elváltozásokat.
A végbélelőesés diagnosztizálása
A proktológia kezében nagyon sok módszer van arra, hogy a végbélelőesés diagnózisa gyors és fájdalommentes legyen. A leggyakoribb diagnosztikai módszerek a következők:
Anamnézis
Az anamnézis során a proktológus meghallgatja a pácienst, feltárja a tüneteit, de szükség szerint kérdéseket tesz fel az életmódjára, valamint a táplálkozási- és székletürítési szokásaira vonatkozóan.
Fizikális vizsgálat
A fizikális vizsgálat során a proktológus szemügyre veszi az elváltozást, óvatosan kitapintja tulajdonságait és ezek függvényében további vizsgálatokra küldi a pácienst.
Defekográfia
A defekográfia lényege, hogy képalkotó módszerek segítségével ellenőrizzék a bélmozgás folyamatát, méghozzá a széklet mozgásával és alakjával egyetemben, ami fontos lehet a prolapsus diagnózisa kapcsán.
Anorectalis manometria
Egy speciális nyomásmérő teszt, amivel lehetőség van megvizsgálni a záróizom működését, valamint a bélmozgáshoz szükséges idegi reflexeket, így könnyedén feltárható a végbélben található izmok állapota.
Kolonoszkópia
A kolonoszkópia vagy más néven végbéltükrözés során egy a végbélbe vezetett kamerával lehetőség van közvetlenül szemügyre venni a szerv állapotát, illetve az elváltozás sajátosságait és súlyosságát.
Báriumos beöntés
Báriumos beöntést a bél röntgenvizsgálata miatt kell alkalmazni. Kontrasztanyagként működve jobban átláthatóvá teszi a végbél állapotát és elváltozásait.
MRI
Az MRI egy sokkal fejlettebb képalkotó eljárás, aminek segítségével alaposabban megismerhető a bélmozgás, a végbél viselkedése, így a végbélelőesés állapota is.
Egyéb vizsgálatok
Amennyiben a proktológusnak a fentiek mellett további vizsgálatokra van szüksége, gyakran irányítja a pácienseket urológiai vagy nőgyógyászati szakellátásra.
A prolapsust ugyanis gyakran kísérik más szervek hasonló elváltozásai – a nőknél például a hólyag vagy a méh előesése különösen gyakori –, és nem zárható ki, hogy azok láncreakciói voltak hatással a végbél elváltozásaira.
Források:
https://my.clevelandclinic.org/health/diseases/14615-rectal-prolapse
https://www.hopkinsmedicine.org/health/conditions-and-diseases/rectal-prolapse
https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/rectal-prolapse/symptoms-causes/syc-20352837
