A tél végi időszakban különösen gyakoriak a fül-orr-gégészeti problémák, köztük az akut és krónikus sinusitis, otitis media, torokgyulladás, valamint az újonnan megjelenő légúti fertőzések, mint a Kínában terjedő humán metapneumovírus (HMPV). Dr. Makó Ádám fül-orr-gégész szakorvos iránymutatásával áttekintjük a legjellemzőbb téli megbetegedéseket, beleértve a COVID-19-et és egyéb felsőlégúti fertőzéseket, valamint azok megelőzési és kezelési lehetőségeit.
Immunerősítés vírusos időszakban
Az immunrendszer erősítése kulcsfontosságú a vírusos időszakokban, különösen a téli hónapokban. A kiegyensúlyozott táplálkozás, rendszeres testmozgás és megfelelő pihenés mellett célzott vitaminpótlással is támogathatjuk szervezetünk védekező képességét.
- C-vitamin: Napi 1000-2000 mg bevitele segítheti a megfázás időtartamának lerövidülését és a tünetek enyhítését.
- D-vitamin: Fontos szerepet játszik az immunsejtek működésében, különösen a téli hónapokban ajánlott a pótlása.
- Cink: Támogatja a fehérvérsejtek működését és az antitestek képződését.
- Probiotikumok: A bélflóra egészségének támogatásával erősítik az immunrendszert.
Emellett érdemes fogyasztani immunerősítő gyógyteákat (pl. bíbor kasvirág, csipkebogyó, zsálya) és antioxidánsokban gazdag gyümölcsöket, zöldségeket. A megfelelő folyadékbevitel és a stressz csökkentése szintén hozzájárul az immunrendszer optimális működéséhez.
Téli időjárás hatása az orrmelléküregekre
A téli időjárás jelentősen befolyásolja az orrmelléküregek egészségét és működését. A hideg, száraz levegő irritálhatja és kiszáríthatja az orrnyálkahártyát, ami csökkenti annak természetes védekező képességét. Ez kedvező környezetet teremt a baktériumok és vírusok elszaporodásához, növelve az orrmelléküreg-gyulladás kialakulásának kockázatát.
A fűtött beltéri levegő szintén hozzájárul a nyálkahártya kiszáradásához, ami tovább ronthatja a helyzetet. A hirtelen hőmérséklet-változások, például a hideg kültérből a meleg beltérbe való belépéskor, szintén megterhelhetik az orrnyálkahártyát. A megfelelő páratartalom fenntartása otthon, a rendszeres orröblítés sós oldattal, valamint az orrnyálkahártya hidratálása segíthet megelőzni a téli időjárás okozta problémákat. Fontos, hogy ha a tünetek egy hétnél tovább tartanak vagy súlyosbodnak, érdemes fül-orr-gégész szakorvoshoz fordulni.
COVID-19 helyzet 2025-ben
A COVID-19 járvány 2025-re jelentősen átalakult, de továbbra is jelen van a globális egészségügyi helyzetben. Az új variánsok megjelenése és a lakosság immunitásának változása határozza meg a járvány alakulását. A vírus endemikussá vált, ami azt jelenti, hogy folyamatosan jelen van a populációban, de általában alacsonyabb szintű fertőzöttséggel és súlyossággal.
Az Egyesült Királyságban 2025 elején a COVID-19 aktivitás stabil maradt, és alapszintű aktivitási szinten mozgott. A kórházi pozitivitási arány 2,5% körül alakult, míg a kórházi felvételek aránya 100 000 főre vetítve 1,15 volt. Ez azt mutatja, hogy bár a vírus továbbra is jelen van, a súlyos esetek száma jelentősen csökkent a korábbi évekhez képest.
Magyarországon 2025 januárjában több kórház is kénytelen volt látogatási korlátozásokat és kötelező maszkviselést bevezetni a COVID-19 fertőzések számának emelkedése miatt. Ez arra utal, hogy a vírus továbbra is képes lokális járványokat okozni, különösen a téli hónapokban.
A vakcinák és a természetes fertőzések által kialakult immunitás jelentősen csökkentette a súlyos megbetegedések és halálozások számát. Az Egyesült Királyságban 2025 elejére a 65 év felettiek 59,3%-a, míg a 65 év alatti kockázati csoportba tartozók 23,6%-a kapott COVID-19 elleni oltást. Ez az átoltottság hozzájárul a vírus terjedésének korlátozásához és a súlyos esetek számának csökkentéséhez.
A COVID-19 elleni védekezésben továbbra is fontos szerepet játszik a rendszeres kézmosás, a zsúfolt helyeken való maszkviselés és a tünetek esetén az önkéntes izoláció. A vírus szezonális mintázatot mutat, a téli hónapokban gyakoribb fellángolásokkal.
Fontos megjegyezni, hogy 2025-re a COVID-19 mellett más légúti vírusok, mint például az influenza és a humán metapneumovírus (HMPV) is jelentős egészségügyi kihívást jelentenek. Ez arra utal, hogy a légúti megbetegedések elleni átfogó stratégiákra van szükség, nem csak a COVID-19-re fókuszálva.
Összességében elmondható, hogy 2025-ben a COVID-19 továbbra is része a mindennapi életünknek, de a társadalom és az egészségügyi rendszerek alkalmazkodtak a jelenlétéhez. A folyamatos megfigyelés, a rugalmas válaszlépések és az oltási programok fenntartása kulcsfontosságú a vírus hatásainak minimalizálásában.
Humán Metapneumovírus tünetei és kezelése
A humán metapneumovírus (HMPV) egy légúti vírus, amely elsősorban a gyermekeket, időseket és legyengült immunrendszerű egyéneket érinti. Bár a HMPV nem új kórokozó – 2001-ben fedezték fel – az utóbbi időben fokozott figyelmet kapott a Kínában tapasztalt esetszám-növekedés miatt.
A HMPV tünetei általában enyhék és hasonlóak a megfázáshoz vagy influenzához:
- Köhögés
- Láz
- Orrfolyás vagy orrdugulás
- Torokfájás
- Nehéz légzés vagy légszomj
- Ritkább esetekben kiütés
Súlyosabb esetekben a HMPV okozhat bronchiolitist, hörghurut, tüdőgyulladást, valamint asztma vagy COPD fellángolását. Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb egészséges felnőttnél a tünetek enyhék maradnak és a betegség magától elmúlik.
A HMPV-fertőzés kezelése elsősorban tüneti, mivel nincs specifikus vírusellenes gyógyszer ellene. A kezelés főbb elemei:
- Bő folyadékfogyasztás a kiszáradás megelőzésére
- Pihenés
- Vény nélkül kapható láz- és fájdalomcsillapítók (pl. paracetamol, ibuprofen) a tünetek enyhítésére
- Orrdugulás esetén orrnyálkahártya-lohasztó spray használata
- Súlyosabb zihálás és köhögés esetén esetleg inhalátor alkalmazása
- Súlyos esetekben, különösen kórházi körülmények között, oxigénterápiára is szükség lehet.
A HMPV diagnosztizálása általában a tünetek alapján történik, de laboratóriumi vizsgálattal, például RT-PCR teszttel pontosan kimutatható a vírus jelenléte. Ilyen tesztre főleg a magas kockázatú betegeknél lehet szükség.
Bár nincs vakcina a HMPV ellen, a fertőzés megelőzhető a megfelelő higiéniai szabályok betartásával:
- Gyakori és alapos kézmosás
- Zsebkendőbe vagy könyökhajlatba tüsszentés, köhögés
- Betegek kerülése
- Szükség esetén maszkviselés
- Arc, szem, orr és száj érintésének kerülése
Fontos, hogy amennyiben a tünetek súlyosbodnak, különösen ha légszomj vagy tartós láz jelentkezik, mindenképpen forduljunk orvoshoz. A HMPV-fertőzés általában néhány nap alatt magától elmúlik, de a köhögés akár hetekig is elhúzódhat.
Humán Metapneumovírus fertőzés gyermekeknél
A humán metapneumovírus (HMPV) fertőzés különösen gyakori és jelentős kockázatot jelent a gyermekek körében. A legtöbb gyermek 5 éves kora előtt átesik HMPV fertőzésen, és a becslések szerint a gyerekek légúti megbetegedéseinek 10-12%-át okozza ez a vírus.
A gyermekeknél jelentkező HMPV fertőzés tünetei általában enyhék, de 5-16%-uknál alsó légúti fertőzés, például tüdőgyulladás alakulhat ki. A legveszélyeztetettebb csoport az 1 év alatti csecsemők, akiknél súlyos bronchiolitis is kialakulhat, ami akár életveszélyes is lehet. A fertőzött gyermekeknél előfordulhat láz, köhögés, orrfolyás, légzési nehézség, és ritkább esetekben kiütések is megjelenhetnek. Fontos figyelni az etethetőség romlására is, különösen az 1 év alatti babáknál. A tünetek általában 2-5 napig tartanak, de súlyosabb esetekben a gyógyulás tovább is elhúzódhat.
Krónikus sinusitis téli súlyosbodása
A krónikus sinusitis, vagy más néven idült orrmelléküreg-gyulladás, gyakran súlyosbodik a téli hónapokban. Ez a betegség az európai lakosság mintegy 11 százalékát érinti, és 12 hétnél hosszabb ideig is elhúzódhat. A hideg, nedves téli időjárás és a beltéri fűtött, száraz levegő együttesen irritálhatják a légúti nyálkahártyákat, elősegítve a gyulladás fokozódását.
A krónikus sinusitis téli súlyosbodásának jellemző tünetei:
- Tartós orrdugulás
- Fokozott, sűrű, sárgás vagy zöldes váladékozás
- Arcfájdalom, különösen az orrmelléküreg területén
- Fejfájás, amely gyakran súlyosbodik előrehajláskor
- Szaglás csökkenése vagy elvesztése
- Általános rossz közérzet
A tünetek súlyosbodásának hátterében több tényező állhat:
- Csökkent immunvédekezés: A téli hónapokban az immunrendszer gyakran gyengébb, ami kedvez a bakteriális felülfertőződésnek.
- Száraz levegő: A fűtött beltéri levegő kiszáríthatja a nyálkahártyákat, csökkentve azok védekező képességét.
- Légúti fertőzések: A téli időszakban gyakoribb vírusos megbetegedések ronthatják a krónikus sinusitis állapotát.
- Allergiás tényezők: A beltérben töltött több idő miatt fokozódhat az allergéneknek való kitettség.
A krónikus sinusitis téli súlyosbodásának kezelése és megelőzése:
- Rendszeres orröblítés sós oldattal: Segít a váladék eltávolításában és a nyálkahártya hidratálásában.
- Párásítás: A beltéri levegő párásítása enyhítheti a tüneteket.
- Kortikoszteroid tartalmú orrspray: Csökkentheti a gyulladást és a duzzanatot.
- Antibiotikumok: Bakteriális felülfertőződés esetén az orvos antibiotikumot írhat fel.
- Immunerősítés: C-vitamin, D-vitamin és cink pótlása segíthet az immunrendszer támogatásában.
- Rendszeres orvosi kontroll: Krónikus sinusitis esetén fontos a rendszeres fül-orr-gégészeti ellenőrzés, különösen a téli időszakban.
Fontos megjegyezni, hogy a krónikus sinusitis kezelése mindig személyre szabott kell, hogy legyen. Ha a tünetek egy hétnél tovább tartanak vagy súlyosbodnak, mindenképpen érdemes fül-orr-gégész szakorvoshoz fordulni. A megfelelő kezeléssel és odafigyeléssel a krónikus sinusitis téli súlyosbodása megelőzhető vagy jelentősen enyhíthető, javítva ezzel az érintettek életminőségét a hideg hónapokban is.
Fülkürthurut okai és rizikófaktorai
A fülkürthurut kialakulásának leggyakoribb oka a felsőlégúti fertőzések, különösen a nátha és megfázás során jelentkező nyálkahártya-duzzanat, amely akadályozza a fülkürt normál működését. Emellett számos egyéb tényező is hozzájárulhat a betegség kialakulásához:
- Anatómiai eltérések: Orrsövényferdülés, orrpolipok vagy megnagyobbodott orrmandula
- Allergiás reakciók: Az orrgaratban kialakuló gyulladás a fülkürt nyálkahártyájának duzzanatát okozza
- Reflux betegség: A gyomorsav visszaáramlása irritálhatja a garatot és a fülkürt környezetét
- Hirtelen nyomásváltozások: Repülés vagy búvárkodás során
- Immunhiányos állapotok és krónikus betegségek (pl. cukorbetegség)
Rizikófaktorok közé tartozik a fiatal életkor (6 hónapos és 2 éves kor között), a cumisüvegből való táplálás, a közösségbe járás, valamint a környezeti tényezők, mint a dohányfüst vagy légszennyezés.
Fülkürthurut kialakulása és megelőzése
A fülkürthurut (tubotympanalis catarrhus) a fülkürt és a középfül nyálkahártyájának gyulladásos állapota, amely gyakran jelentkezik a téli időszakban felső légúti fertőzések szövődményeként. A betegség kialakulásának fő oka a fülkürt orrgarati nyílását körülvevő nyálkahártya duzzanata, amely akadályozza a fülkürt normál működését.
A fülkürthurut leggyakoribb kiváltó okai:
- Nátha és megfázás: A nyálkahártya duzzanata gátolja a fülkürt átjárhatóságát.
- Allergiás reakciók: Az orrgaratban kialakuló gyulladás a fülkürt nyálkahártyájának duzzanatát okozza.
- Anatómiai eltérések: Orrsövényferdülés, orrpolipok vagy megnagyobbodott orrmandula akadályozhatják a fülkürt működését.
- Reflux: A gyomorsav visszaáramlása irritálhatja a garatot és a fülkürt környezetét.
- Hirtelen nyomásváltozások: Repülés vagy búvárkodás során a nyomáskülönbség zavarhatja a fülkürt működését.
A fülkürthurut kialakulásának folyamata:
- A fülkürt elzáródása miatt a dobüregben vákuum alakul ki.
- Ez vérbőséget okoz a középfül nyálkahártyájában.
- A nyálkahártya megduzzad és fokozott váladéktermelés indul meg.
- A dobüregben felgyülemlő váladék nyomja a dobhártyát, ami fájdalmat és halláscsökkenést okozhat.
A fülkürthurut megelőzése érdekében a következő lépéseket tehetjük:
- Immunrendszer erősítése: Rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás és bőséges folyadékbevitel segíthet.
- Vitaminpótlás: Az őszi-téli időszakban ajánlott a vitaminok, különösen a C- és D-vitamin pótlása.
- Megfelelő orrfújási technika: Nátha esetén fontos a helyes orrfújás és az orr rendszeres tisztítása sóoldatos spray-vel.
- Allergiák kezelése: Az allergiás tünetek megfelelő kezelése csökkentheti a fülkürthurut kialakulásának esélyét.
- Védőoltások: A pneumococcus és a haemophilus influenzae elleni védőoltások csökkenthetik a fülkürthurut kockázatát, különösen gyermekeknél.
- Higiéniai szokások: Rendszeres kézmosás és a megosztott tárgyak használatának kerülése segíthet a fertőzések megelőzésében.
- Dohányzás mellőzése: A dohányfüst irritálhatja a légutakat és növelheti a fülkürthurut kialakulásának esélyét.
Fontos megjegyezni, hogy gyermekeknél gyakrabban alakul ki fülkürthurut, mivel az ő fülkürtjük rövidebb és vízszintesebb, mint a felnőtteké. Amennyiben a fülkürthurut tünetei jelentkeznek – például füldugulás, fülzúgás vagy halláscsökkenés – érdemes mielőbb orvoshoz fordulni a megfelelő kezelés érdekében. A korai felismerés és kezelés segíthet megelőzni a súlyosabb szövődmények, például a középfülgyulladás kialakulását.
Diagnosztikai módszerek és tesztek
A fül-orr-gégészeti betegségek diagnosztizálása során több különböző vizsgálati módszert alkalmaznak a szakorvosok. A fizikális vizsgálat során az orvos vizuálisan ellenőrzi a fül, orr és torok állapotát, valamint megvizsgálja a nyaki nyirokcsomókat és mandulákat. Az endoszkópos vizsgálat lehetővé teszi az orr, torok és gége részletes vizsgálatát egy vékony, hajlékony csővel.
A hallás vizsgálatára audiometriát és tympanometriát alkalmaznak. Az audiometria során különböző frekvenciájú hangokat hallgat a páciens, míg a tympanometria a dobhártya és középfül funkcióját ellenőrzi. Képalkotó vizsgálatok, mint a CT vagy MRI, részletes képet adnak az arcüregekről és az orrmelléküregekről. Légúti fertőzések, például a humán metapneumovírus (HMPV) esetén RT-PCR tesztet végezhetnek a vírus kimutatására. Krónikus sinusitis gyanúja esetén nasalis és arcüreg mintavétel is szükséges lehet a kórokozó azonosításához.
