Sokízületi gyulladásról akkor beszélhetünk, ha egyszerre legalább öt vagy több ízületnél krónikus gyulladásra utaló folyamatok figyelhetők meg. Egy fájdalmas, komplex és nehezen kezelhető reumatológiai betegség, ami pontos diagnózissal ma már jól kezelhető.
A polyarthritis néven is ismert kórkép – a görög poly (sok) és arthron (ízület) szavakból összeállítva – nagyon erőteljes fájdalmakkal, merevséggel, duzzanattal jár és a test több ízületénél megjelenhet.
Kialakulásának számos oka lehet, így valakinél autoimmun betegségek, másoknál fertőzések állnak a háttérben, de bármelyikről is legyen szó, a megfelelő diagnózis, a háttér feltárása elengedhetetlen a kezeléshez, illetve legalább a panaszok mérsékléséhez.
Hogy milyen tüneteket okoz, és miként diagnosztizálható, illetve kezelhető a sokízületi gyulladás? Szakmai cikkünkben ezeket a kérdéseket is megválaszoltuk.
Amennyiben Ön is sokízületi gyulladástól szenved, vizsgáltassa ki magát mielőbb, hogy megszabadulhasson kellemetlen panaszaitól: reumatológia 5. kerület.
Mit nevezünk sokízületi gyulladásnak?
A sokízületi gyulladás nem az ízületi gyulladások egyik specifikus altípusa, hanem egy diagnózis, ami akkor állítható fel, ha ötnél több ízületben kimutatható ez a kórkép.
Az ízületeknek nem kell összefüggeniük egymással, előfordulhat, hogy egyszerre jelentkezik az ujjakon, a térdben és a csípőnél, de gyakran érintett testrész még a boka, a lábfej, a csukló, a nyak és a derék.
Különösen fájdalmas és kellemetlen betegség, hiszen sokízületi gyulladás esetén a szervezet több pontján egyszerre jelentkezik, ami akár súlyos mozgáskorlátozottságot is eredményezhet.
A sokízületi gyulladás kizárólag az ízületeket érinti, vagyis azokat a területeket, ahol a csontok egymással összekapcsolódnak, találkoznak és mozognak.
Nagyon gyakori, hogy a gyulladás hatására ezek az ízületek sérülnek, lebomlanak, amivel párhuzamosan a fájdalom és a merevség egyaránt fokozódik.
A megjelenés szempontjából két nagyobb típusát különböztethetjük meg egymástól:
- aszimmetrikus, amikor a gyulladás csak az egyik oldalon érinti az ízületeket;
- szimmetrikus, amikor a test mindkét oldalán ugyanazok az ízületek gyulladnak be.
Ezen felül megkülönböztethetünk még:
- gyulladásos polyarthritist, amikor az érintett ízületek begyulladnak, elszíneződnek és erősen megduzzadnak, a kiváltó ok pedig gyakran valamilyen fertőzés vagy autoimmun betegség;
- valamint nem gyulladásos polyarthritist, amikor a problémát a kopás idézi elő, vagyis az ízületeket kipárnázó porcos felület lebomlása.
Kinél alakulhat ki sokízületi gyulladás?
Különösen idősebb korban a sokízületi gyulladás egy nagyon gyakori probléma, a becslések szerint a 65 éven felüli férfiak csaknem felénél, míg a 65 éven felüli nők mintegy kétharmadánál diagnosztizálható.
Sajnos nagyon nehéz pontosabb számokat közölni, mert sokan nem fordulnak reumatológushoz ezzel a betegséggel, inkább együtt élnek a fájdalmakkal, amelyek hol kevésbé, hol jobban meg tudják keseríteni az emberek mindennapjait.
A polyarthritis természetesen fiatalabb korban is előfordulhat. Különösen gyakori a nők körében, a sportolóknál, az elhízottaknál, a mozgásszegény életmódot folytatóknál, valamint az autoimmun betegségtől szenvedőknél.
Ebből következik, hogy a probléma gyakorlatilag bárkit érinthet kortól és nemtől függetlenül, a legfontosabb azonban, hogy időben felismerjük a tüneteket és mielőbb reumatológushoz forduljunk.
Mi okozhat sokízületi gyulladást?
Amint azt már a fentiekben is írtuk, a sokízületi gyulladás kialakulásának számos kiváltó oka lehet. Amennyiben nem gyulladás áll a háttérben, akkor egyszerű kopásos eredetű problémáról beszélhetünk, egyéb esetben a következő kórképek állhatnak a háttérben:
- Terjedő ízületi gyulladás: Akinél egyszerű ízületi gyulladást diagnosztizáltak, ott gyakran fordulhat elő terjedés, különösen olyan esetekben, mint a reuma, a köszvény, a porckopás, a CPPD vagy a fiatalkori idiopátiás ízületi gyulladás.
- Autoimmun betegség: Nagyon sok autoimmun betegség képes megtámadni az ízületeket, így például a reuma, a lupus, a szakoidózis és a szkleroderma is ide sorolhatók.
- Fertőzések: Bizonyos vírusos és bakteriális eredetű betegségek is kiválthatják a sokízületi gyulladást, így sok esetben megfigyelik például reumás láz, Lyme-kór, mononukleózis, HIV-fertőzés, vírusos hepatitis vagy Whipple-betegség szövődményeként.
Milyen tüneteket okoz a sokízületi gyulladás?
A sokízületi gyulladás legfőbb tünete az érintett ízületekben jelentkező, gyakran csillapíthatatlan, intenzív fájdalom, amihez a következő panaszok társulhatnak:
- az ízületet érintő merevség, mozgászavar, mozgáskorlátozottság;
- duzzanatok;
- a duzzanatokhoz kapcsolódó melegségérzés;
- elszíneződések (gyakran bepirosodik, vagy kékül a gyulladás környezete);
- az érintett végtagok gyengesége;
- súlyosabb sokízületi gyulladásnál gyakori a hőemelkedés is;
- a ritkább tünetek között megfigyelhető gyakori izzadás, étvágytalanság és fogyás.
Hogyan diagnosztizálható a sokízületi gyulladás?
A sokízületi gyulladás diagnózisát reumatológus szakorvos végzi. Tudni kell azonban, hogy mielőtt a reumatológiai betegséget azonosítják, a differenciáldiagnózis részeként szükség lehet más szakágak bevonására is.
A diagnózis célja ugyanis nem az ízületi gyulladás tényének felállítása, hiszen az hamar egyértelműsíthető, sokkal inkább az, hogy mi váltotta ki a szervezetből ezt az állapotot, hiszen ez alapvetően meghatározhatja a kezelést.
Reumatológiai oldalról azonban a következőképpen történik a sokízületi gyulladás feltárása:
Anamnézis
Az anamnézis minden esetben a diagnosztika legelső lépése. A szakorvos ilyenkor türelmesen meghallgatja a páciens panaszait, hiszen a tünetek jellege, a fájdalom elhelyezkedése hamar egyértelműsítheti a kórképet.
Természetesen a reumatológus kérdéseket is feltesz a páciensnek, így például szóba kerülhetnek korábbi ízületi gyulladások, és az esetleges társbetegségek, amelyek akár a sokízületi gyulladás kiváltó okai is lehetnek.
Fizikai vizsgálat
A fizikai vizsgálat során a reumatológus szemügyre veszi a fájdalmas ízületeket, az esetleges látható elváltozásokat, miközben arra kérheti a pácienst, hogy mozgassa a problémás ízületeket, ezzel ellenőrizve azok merevségét, mozgáskorlátozottságát.
Képalkotó vizsgálatok
A képalkotó vizsgálatok rendkívül lényegesek ahhoz, hogy egy sokízületi gyulladás jellege beazonosítható legyen. Ebből a célból a legtöbbször elegendő a röntgen, de alaposabb ellenőrzés során az ultrahang vagy az MRI is szóba kerülhet.
Amennyiben a képalkotás során kopások és egyebek láthatók, az könnyen beazonosíthatja a gyulladások hátterét, sőt segíthet a páciens állapotának felmérésében is.
Aspirációs citológia
Ritka eset, de amennyiben a gyulladáshoz duzzanatok is társulnak, aspirációs citológia, azaz szövettani mintavétel is indokolt lehet. Ilyenkor a szakorvos egy vékony tű segítségével mintát vesz az ízületi folyadékból, amelynek összetételét laboratóriumban elemzik.
Ennek az eredménye gyakran fontos lehet előrehaladott állapotban, illetve célzott kezelés mellett.
Laborvizsgálat
Ha fertőzések állhatnak a háttérben, a kezelés előtt fontos elvégezni egy laborvizsgálatot is, amivel könnyedén ellenőrizhető a vérkép, illetve több olyan paraméter, amely megtámogatja a diagnózist.
Hogyan kezelhető a sokízületi gyulladás?
A kezelés szempontjából a sokízületi gyulladás kapcsán fontos megválaszolni, hogy mi okozta a problémát, milyen típusú gyulladásról van szó és milyen súlyosak a páciens tünetei.
Az esetek többségében az alábbi módszerek valamelyikével – gyakran kombinálásával – ma már nagyon jó eredmények érhetők el:
- Gyógyszeres kezelés: A modern orvostudomány nagyon sok olyan reumaellenes készítményt és vény nélkül is kapható NSAID-t ismer, amelyek hatékonyan tudják mérsékelni a gyulladást, ezáltal pedig a fájdalmat.
- Fizikoterápia: A fizikoterápia – leginkább a nyújtógyakorlatok miatt – nagyon hatékony a sokízületi gyulladás során jelentkező merevség mérséklésében, miközben képes erősíteni az ízületek környékén található izmokat.
- Injekciós kezelés: Különösen a súlyosabb esetekben alkalmazhatók olyan injekciós kezelések, amelyek segítenek gyorsan és tartósan mérsékelni a problémákat.
- Arthroplasztika: A súlyos deformációval járó sokízületi gyulladásnál gyakran alkalmazzák az arthroplasztikát, amely sebészi úton segít az ízületek helyreállításában, ezáltal a funkciók visszanyerésében, a fájdalom csökkentésében.
Mi történhet, ha nem kezelik a sokízületi gyulladást?
Amennyiben a sokízületi gyulladást nem kezelik megfelelően, az szövődmények kialakulásához vezethet, hiszen a gyulladások más testrészekre is át tudnak terjedni. A leggyakrabban a következőket érintheti a probléma:
- Tüdő: az ízületi gyulladások a tüdőszövetekben is gyulladást, hegesedést idézhetnek elő, ami gyakori légszomjhoz, krónikus köhögéshez vezet.
- Szem: gyakori szövődmény a szemek érintettségekor a szemszárazság, illetve a szemfehérje gyulladása.
- Bőr: a gyulladás szövődményeként a bőrön gyakran alakulhatnak ki kellemetlen, viszkető kiütések, sőt abnormális szövetcsomók is.
- Szív: a legveszélyesebb, ha a sokízületi gyulladás átterjed a szívre, ahol szívizomgyulladást, szívrohamot, szélütést is előidézhet.
