Az orrpolip nem más, mint az orrban vagy az orrüregben található nyálkahártya jellemzően fájdalommentes kinövése. Egyfajta jóindulatú daganatos elváltozásról van szó, amely akár csoportosan is jelentkezhet.
A kisebb orrpolipok sokszor nem okoznak tüneteket, azonban méretnövekedés vagy nagyobb számban történő megjelenés esetén már elzárhatják az orrnyílást, ami légzési nehézségeket, szaglásvesztést, sőt fertőzéseket is előidézhet.
Kortól és nemtől függetlenül bármikor kialakulhatnak, de a leginkább a fiatal és középkorú felnőtteknél jellemzőek, sőt a statisztikák szerint a férfiaknál kétszer olyan gyakori a megjelenésük. Általában mindkét orrjáratot érintik.
Hogy milyen tünetek utalhatnak orrpolip megjelenésére, mikor kell fül-orr-gégészhez fordulni az elváltozással és miként kezelhető? Szakmai cikkünkben minden kérdést megválaszoltunk!
Mi az az orrpolip?
Az orrpolip jellemzően egy könnycsepp alakú képződmény, amely az orr, illetve az orrüreg nyálkahártyájának sejtburjánzásával jön létre. Tudni kell, hogy nem rosszindulatú daganattípus, azonban így is rengeteg kellemetlenséget okozhat – különösen kezelés nélkül.
Diagnózisa minden esetben fül-orr-gégész szakorvos feladata. Az elváltozás általában mindkét orrjáratban megfigyelhető, de vannak esetek, amikor csak az egyik oldal érintett.
Különösen gyakori jelenség a felnőtt lakosság körében, azonban rengetegen nem is tudják, hogy orrpoliptól szenvednek, mert a kisebb méret gyakran nem okoz panaszokat,
Mitől alakul ki az orrpolip?
Az orrpolip kialakulása elsődlegesen az orr nyálkahártyáját érintő krónikus, elhúzódó vagy gyakori gyulladáshoz vezethető vissza. Sok esetben nem tisztázhatók a kiváltó okok, de a hajlamosító tényezők közül kiemelkedik
- a krónikus arcüreggyulladás;
- az allergia (különösen a szénanátha);
- az asztma;
- és a különféle légúti fertőzések.
Kutatások igazolják, hogy az orrpolip kialakulására való hajlamot alapvetően befolyásolja a genetikai háttér, hiszen vannak olyan génmutációk, amelyek hatást gyakorolhatnak arra, miként reagál az orr nyálkahártyája a gyulladásokra.
Ezen felül orrpolip kialakulására hajlamosíthat még a cisztás fibrózis, az aszpirin érzékenység, a D-vitamin hiány, bizonyos fogászati fertőzések, valamint a nem szteroid gyulladáscsökkentő készítmények túlzott alkalmazása is.
Milyen tünetei vannak az orrpolipnak?
Az orrpolip tünetei jellemzően méretük függvényében változnak. A kisebb elváltozások gyakran egyáltalán nem okoznak jelentős panaszokat, sok esetben teljesen észrevétlenek maradnak.
A kinövések azonban könnyedén növekedésnek indulhatnak, és a nagyobb orrpolipok már halmozott kellemetlenségeket idézhetnek elő. Ezek a következők:
- tartós orrdugulás;
- állandó orrfolyás;
- a légzésnehézségből fakadó gyakori fejfájás;
- íz- és szaglásvesztés;
- állandó orr- és arcüregi nyomásérzés;
- gyakori orrvérzés;
- garatfali csorgás;
- horkolás;
- esetenként fogfájás.
Itt fontos kiemelni, hogy a nagyobb méretű orrpolipok még szövődmények nélkül is okozhatnak súlyosabb panaszokat, mint például
- asztmás rohamokat;
- alvási apnoét vagy általános alvászavart;
- folyamatos nehézlégzést;
- ismétlődő arcüreggyulladást;
Amennyiben Ön is orrpolip tüneteit tapasztalja, ne halogassa a kivizsgálást, kattintson a következő linkre: fül-orr-gégészet 5. kerület.
Milyen szövődményeket okozhat az orrpolip?
A kezeletlen, súlyos orrpolip gyakran okoz szövődményeket, azonban fontos kiemelni, hogy ezek ritkák, hiszen a páciens más okból – például krónikus arcüreggyulladás miatt – előbb kerül fül-orr-gégészhez, ahol fény derül a problémára.
Ellenkező esetben a következő szövődményeket tudja kiváltani az orrpolip:
- Tályogképződés: A tályogok fertőzések hatására alakulnak ki, és azért különösen veszélyesek, mert átterjedhetnek az agyra és a szemüregre is.
- Csontvelőgyulladás: Ritka szövődmény, de az orrpoliphoz kapcsolódó gyulladások előidézhetnek csontvelőgyulladást, illetve csontvesztést.
- Meningitis: Szintén a ritkább szövődmények sorát erősíti, de a kezeletlen orrpolip hatására meningitis, azaz agyhártyagyulladás alakulhat ki.
Hogyan diagnosztizálható az orrpolip?
Az orrpolip diagnózisa egy képzett fül-orr-gégész számára rutinfeladatnak minősül. Nem is annyira a feltárás okoz nehézséget, mint inkább a pontos kórkép feltárása, ami a megfelelő kezelés alapjának tekinthető.
A diagnózishoz rendszerint a következő módszereket alkalmazzák a szakorvosok:
- Fizikai vizsgálat (endoszkóp): A fizikai vizsgálat mindig az első az orrpolip diagnosztizálásakor. Részeként egy endoszkóp segítségével feltárják az orrüreget, amivel könnyedén megvizsgálhatók az ott kialakult polipok.
- Képalkotó vizsgálatok: Az endoszkópos vizsgálat sok esetben nem elegendő a pontos feltáráshoz, így képalkotásra is szükség lehet. Gyakori ilyen esetekben a CT és az MR alkalmazása, amelyekkel feltárható a polipok mérete és elhelyezkedése.
- Allergiavizsgálat: Mivel az orrpolipok sok esetben az allergia hatására jelentkező folyamatos gyulladások hatására alakulnak ki, ezért szükség lehet allergiavizsgálatra. A legtöbbször elegendő a Prick teszt alkalmazása, de más bőrtesztek is szóba jöhetnek.
- Laborvizsgálat: Allergiák és immunrendszeri problémák feltárásához gyakran szükség lehet az orrpolip diagnosztizálásához laborvizsgálat elvégzésére is.
- Cisztás fibrózis vizsgálata: Amennyiben a gyanú szerint cisztás fibrózis okozza az orrpolipot, annak vizsgálatára is szükség van egy egyszerű verejtékteszt segítségével, hiszen ilyenkor az alapprobléma gyógyítására van szükség ahhoz, hogy az orrpolip tartósan kezelhető legyen.
Hogyan kezelhető az orrpolip?
Az orrpolip kezelésének az alapja minden esetben a pontos diagnózis. Ennek fényében a fül-orr-gégész választhat
- gyógyszeres kezelés
- és műtéti beavatkozás közül.
Az orrpolip gyógyszeres kezelése
Amennyiben az orrpolip nem idéz elő súlyos állapotokat, azaz nem igényel azonnali beavatkozást, az esetek többségében a kezelés mindig gyógyszerekkel indul. Ehhez a következő készítményeket írhatja fel a fül-orr-gégész:
- Szteroidos orrspray: A szteroiddal dúsított orrsprayk különösen enyhébb esetekben segítenek az orrpolipok méretének csökkentésében, valamint a tünetek mérséklésében egyaránt.
- Szájon át szedhető szteroidok: Bizonyos esetekben az orrpolipok nem reagálnak a lokális kezelésre. Ilyenkor szájon át szedhető szteroidok alkalmazására van szükség, de valamikor orrsprayvel kombinálva alkalmazzák a készítményeket.
- Szteroidos injekció: A legsúlyosabb orrpolipok esetén – gyakran műtét előtti állapotokban – az életminőség javítása érdekében előfordulhat, hogy szteroidos injekcióval próbálják meg mérsékelni az elváltozások méretét és tüneteit.
- Biológiai gyógyszerek: A biológiai gyógyszerek olyan készítmények, amelyek kizárólag bizonyos sejtekre vagy fehérjékre hatnak, ezáltal képesek csökkenteni a duzzanatot és az irritációt. A legtöbbször olyan esetekben alkalmazzák, ha kezelés után az orrpolipok újra és újra visszatérnek.
- Egyéb gyógyszerek: Vannak esetek, amikor a betegséggel járó duzzanatok és gyulladások kezelésére egyéb készítményeket kell alkalmazni, így például antihisztaminokat vagy éppen antibiotikumokat.
Az orrpolip műtéti kezelése
Amennyiben a gyógyszeres kezelés nem hoz eredményt, esetleg olyan súlyos állapotban diagnosztizálják az orrpolipot, hogy azonnali beavatkozásra van szükség, akkor a műtét elkerülhetetlen.
Az orrpolip műtét minden esetben minimálisan invazív eljárás, amit jellemzően endoszkóp segítségével végeznek el. Többféle típusa ismert, a megfelelő beavatkozás kiválasztása pedig minden esetben a fül-orr-gégész feladatkörébe tartozik.
A lehetséges műtéti eljárások a következők:
- Polipectomiás műtét: Lényege, hogy az orvos egy speciális sebészeti lasszóval megragadja és egyszerűen kivágja a polipot.
- Funkcionális endoszkópos sinus műtét (FESS): Részeként a sebész endoszkóp és egyéb kis műszerek segítségével távolítja el a polipokat, illetve szükség szerint a sérült szöveteket és csontokat, amelyek elzárják az orrjáratot.
Megelőzhető az orrpolip?
Az orrpolip megelőzésének több módja is van, ha tisztában vagyunk vele, hogy melyek a kialakuláshoz kapcsolódó kockázati tényezők.
A következő hasznos tanácsok betartásával sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük az orrpolip megjelenését vagy kezelés utáni kiújulását:
- Kezeltessük az asztmát és az allergiát: Mivel az asztma és az allergia nagyon gyakran áll az orrpolip kialakulása mögött, ha megfelelően kezeltetjük ezeket a betegségeket, akkor azzal megakadályozhatjuk a kinövéseket.
- Orröblítő rendszeres használata: Az orrüregek gyakori átmosása – például sósvizes orrsrpay segítségével – nagyon hasznos ahhoz, hogy az allergének és egyéb gyulladást kiváltó anyagok távozzanak, amivel sokat tehetünk a polipok megjelenése ellen.
- Az orr irritációját kiváltó hatások kerülése: Az orr nyálkahártyája különösen érzékeny például a füstre, a vegyi anyagok kipárolgására és a porra. Ha megakadályozzuk, hogy ezekkel érintkezzünk, azzal rengeteget tehetünk az orrpolipok kialakulása ellen.
- Párásítsuk a levegőt: A túl száraz levegő alaposan kikezdheti az orr nyálkahártyáját, ezért főleg a téli időszakban gondoskodjunk párásító berendezések alkalmazásáról, hogy mérsékeljük ezt a hatást.
