Az orrmandula megnagyobbodás egy főleg gyermekeket érintő fül-orr-gégészeti betegség. A legtöbbször fertőzés hatására alakulhat ki, de más okok is meghúzódhatnak a háttérben, sőt nem ritka, hogy az orrmandulák már a születéskor nagyobbak a kelleténél.
Mivel az immunrendszer részei és segítenek a fertőzések leküzdésében, ezért eltávolításukra csak akkor van szükség, ha már több kellemetlenséget idéznek elő, mint amennyi hasznot hoznak.
Sok esetben az orrmandula megnagyobbodás nem okoz tüneteket vagy csak enyhébb panaszokkal jár, krónikus fennállás esetén azonban elengedhetetlen a rendszeres kontrollvizsgálat és a megfelelő kezelések alkalmazása.
Ha szeretne mindent megtudni erről a betegségről, szakmai cikkünkben összegyűjtöttük a legalapvetőbb tudnivalókat.
Amennyiben gyermeke orrmandula megnagyobbodás miatt kezelésre szorul, kattintson a következő linkre: fül-orr-gégészet.
Mi az az orrmandula?
Az orrmandula a garat felső részén párban elhelyezkedő szivacsszerű szerv, amely az immunrendszer fontos eleme.
Legfőbb funkciója, hogy segítsen a szervezetbe kerülő kórokozók, így főként a vírusok és a baktériumok azonosításában, illetve leküzdésében.
Normál működés esetén egy nagyon hasznos szerv, de fertőződésük vagy megnagyobbodásuk esetén rengeteg kellemetlenséget okozhatnak, ami kezelést, súlyosabb állapotban műtétet igényelhet.
Az orrmandula megnagyobbodás okai
Az óvodás- és serdülőkori gyermekeknél nagyon gyakori jelenség az orrmandula megnagyobbodás. A legtöbbször a következő okok idézik elő:
- Vírusos vagy bakteriális eredetű fertőzés, ami gyakran idéz elő olyan kísérő panaszokat, mint a torokfájás, a nátha vagy a láz.
- Allergia, ami lehet szezonális (például pollen által előidézett) vagy folyamatosan fennálló (mint amilyen például az állatszőr vagy poratka érzékenység).
- Az orrmandulát irritáló anyagoknak (füstöknek, gázoknak) való gyakori vagy folyamatos kitettség.
- Savas reflux, ami szintén irritálhatja, gyulladásra, megnagyobbodásra késztetheti az orrmandulát.
Tudni kell, hogy bár az orrmandula megnagyobbodás nagyon kellemetlen tünetekkel járhat, ha viszont a kiváltó ok megszűnik, a szerv visszanyeri eredeti méretét.
Krónikus gyulladásoknál vagy fertőzéseknél azonban ez az állapot elhúzódhat, ami célzott kezelést igényel.
Az orrmandula megnagyobbodás tünetei
Az orrmandula megnagyobbodásának nagyon jellemző tünetei vannak, amelyek a kiváltó ok függvényében enyhébbek és súlyosabbak is lehetnek.
Amennyiben az alábbi panaszokat tapasztaljuk gyermekünknél, ajánlott mielőbb fül-orr-gégészeti kivizsgálásra vinni:
- a mandulák látható duzzanata és vörössége;
- fehér foltok vagy sárga lepedék a mandulákon;
- torokfájás és fájdalmas, nehézkes nyelés;
- akadályozott légzés, nehézlégzés, hortyogás – különösen alvás közben;
- hőemelkedés vagy lázas állapot;
- fejfájás és koncentrációs zavarok;
- rossz lehelet;
- szájlégzés;
- köhögés.
Az orrmandula megnagyobbodás szövődményei
Ha az orrmandula mérete megnövekedett, hatására számos kellemetlen szövődmény alakulhat ki, amelyek akár újabb tünetekként is jelentkezhetnek.
Ezek minden esetben megelőzhetők, ha a gyermeket időben elvisszük fül-orr-gégészeti kivizsgálásra, majd a megfelelő diagnózist követően célzott kezelésben részesül.
Az orrmandula megnagyobbodás leggyakoribb szövődményei a következők:
- A légzészavarok hatására állandósuló szájlégzés, alvási apnoé kialakulása
- Fertőzéses háttér esetén a kórokozók a környező szöveteket is megtámadhatják.
- A mandula mögötti területeken nehezen kezelhető gennyes gyülem keletkezhet.
- A megnagyobbodott mandulák fizikai elváltozásokat is okozhatnak, így negatívan befolyásolhatják a szájpadlás és a fogak helyzetét.
- A középfület és a torok hátsó részét összekötő Eustach-cső elzáródásával az orrmandula miatt krónikus fülfertőzések, sőt akár halláskárosodás is kialakulhat.
- A nyelési nehézségek és a folyamatos torokfájdalom miatt a gyerekek gyakran kevesebbet esznek, ami a súlygyarapodás elmaradásához, hiánybetegségek kialakulásához vezethet.
Az orrmandula megnagyobbodás diagnózisa
Az orrmandula megnagyobbodás diagnózisa alig néhány perc egy gyakorlott fül-orr-gégész számára, ami jellemzően nem jár fájdalommal.
Anamnézis
A kórkép feltárásához nagyon fontos az anamnézis. Az orvosnak ugyanis tudnia kell, hogy milyen panaszai vannak a gyermeknek, miket tapasztalnak a szülők, de az elmúlt hónapok torokgyulladásos betegségeinek száma is fontos lehet a diagnózishoz.
Az orvos a gyermekhez és a szülőkhöz egyaránt intézhet kérdéseket, amelyek kiegészíthetik a fizikai vizsgálat során látottakat.
Fizikai vizsgálat
A vizsgálathoz a gyermeknek nagyra kell nyitnia a száját, az orvos pedig egy nyelvlapoc segítségével lelapítja a nyelvét, hogy szemügyre tudja venni a mandulák állapotát.
Ez némi kellemetlenséggel járhat, de ha a szülők felkészítik a kis pácienst és gyermekbarát fül-orr-gégészt választanak, akkor nem lehet probléma.
Az orvos ellenőrzi a mandulák méretét és jellemzőit, majd kívülről megvizsgálja az állkapcsot és a nyaki nyirokcsomókat is.
Laborvizsgálat
Lepedékes mandulák esetén a fül-orr-gégész mintát vehet a kérdéses szervről annak érdekében, hogy laboratóriumi keretek között feltárják a betegség mögött meghúzódó kórokozókat. Ez sok esetben a célzott kezelés alapja.
Alvásvizsgálat
Ha az orrmandula megnagyobbodás negatívan befolyásolja a gyermek éjszakai pihenését, azaz alvási apnoé gyanúja merül fel, akkor az orvos alvásvizsgálatot is kérhet.
Ehhez a gyermeknek – természetesen szülővel együtt – be kell feküdnie egy olyan klinikára, ahol speciális műszerekkel egész éjszaka figyelni tudják az alvását, és ehhez kapcsolódóan mellkasröntgent készíthetnek, illetve megmérhetik a vér oxigénszintjét.
Az orrmandula megnagyobbodás kezelése
Ha a gyermek orrmandulája nagyobb a kelleténél, az viszont nem okoz súlyos tüneteket, akkor nincs szükség kezelésre, legfeljebb folyamatos kontrollvizsgálatokra.
A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy a gyermekek növekedésével párhuzamosan a mandulák mérete folyamatosan csökken.
Enyhébb esetekben elég a gyógyszeres kezelés
Amennyiben az orrmandula méretnövekedése enyhe tüneteket okoz, a konzervatív gyógyszeres kezelés elegendő lehet ahhoz, hogy a gyermek panaszai megszűnjenek és teljes életet élhessen.
Ma már nagyon hatékony orrsprayk és orrcseppek írhatók fel, amelyek rendszeres használat mellett csökkenthetik az orrmandula méretét, sőt segíthetnek az újabb fertőzések kialakulásának elkerülésében is.
Allergia által kiváltott orrmandula magnagyobbodás esetén szájon át vagy orrspray formájában adagolható antihisztaminokkal lehet mérsékelni a probléma által kiváltott panaszokat.
Természetesen akut probléma esetén, például egy mandulagyulladás által kiváltott megnagyobbodásnál a célzott antibiotikumos kezelés is szóba jöhet, amennyiben a gyermek állapota ezt megköveteli.
Súlyosabb esetekben az orrmandula eltávolítása a megoldás
A mandulaműtét (adenotomia) csak és kizárólag a legsúlyosabb esetekben javasolt gyakorlat, amikor a kérdéses szerv sokkal több problémát okoz, mint amennyit segít.
Akkor van rá szükség, ha
- a gyermeknél feltűnően gyakori, évente akár 3-5 alkalommal is jelentkezik súlyos mandulagyulladás;
- a gyulladások nem reagálnak az antibiotikumos kezelésre;
- a mandula mögötti gennyképződést nem lehet sem gyógyszerrel, sem elvezetéssel kezelni.
A műtétet ma már járóbeteg-ellátásban végzik, méghozzá általános érzéstelenítéssel, a szájüregen keresztül, tehát a beavatkozásnak semmilyen külső nyomai nem maradnak.
Maga az operáció általában 20-30 percig tart és a gyermekek többsége általában még aznap hazamehet, hogy otthon gyógyuljon.
A teljes felépülés ideje átlagosan 10-14 nap, ami enyhe fájdalmakkal, orrfolyással, rossz lehelettel és hangos légzéssel járhat.
A mandulaműtét után
A műtét utáni kellemetlenségek fájdalomcsillapítókkal enyhíthetők. Nagyon fontos odafigyelni, hogy a gyermek sok folyadékot és kizárólag pépes ételeket fogyasszon, ezen felül pedig rengeteget pihenjen.
A felépülés legfeljebb 14 napig tart, de a gyermek csak akkor engedhető vissza közösségbe, ha már teljesen fájdalom- és panaszmentes.
Az orrmandula megnagyobbodás kezelése házilag
Ha gyermekünk állapota még nem annyira súlyos, hogy műtéti beavatkozásra legyen szükség, akár a gyógyszeres kezelés mellett is alkalmazhatunk olyan házi praktikákat, amelyek elősegíthetik a gyógyulást, illetve a kellemetlenségek elviselését.
Szintén ezek a módszerek segíthetnek abban az esetben is, ha az orrmandula megnagyobbodás hátterében például egy vírusos mandulagyulladás áll, amivel rendszerint az immunrendszernek kell megbirkóznia.
Az otthoni kezelés alapjai a következők:
- szigorú ágynyugalom és sok alvás;
- nagyobb mennyiségű folyadék fogyasztása, ami segíti a torok nedvesen tartását is;
- a meleg folyadék, így a tea vagy a levesek jó hatással vannak a mandulára, de a közhiedelemmel ellentétben a hideg, így például a jégkrém is csillapíthatja a torokfájást;
- a sós vizes gargalizálás nemcsak fertőtleníti a torkot, de a fájdalmat is csillapítja;
- a hidegpárásító alkalmazása segít megszüntetni a száraz levegőt, ami szintén nyugtatóan hat a torokra;
- átmenetileg kerüljük otthon a torkot irritáló anyagok használatát, így az erős illatosítókat, a füstölőket, a tisztítószereket és a cigarettafüstöt;
- nagyobb fájdalom és láz esetén a vény nélkül kapható láz- és fájdalomcsillapítók alkalmazása elengedhetetlen.
Mandulagyulladás az orrmandula megnagyobbodás mögött
A mandulagyulladás sok esetben az orrmandula megnagyobbodás egyik kiváltó oka. A legtöbbször vírusos- vagy bakteriális fertőzés hatására alakul ki, és nemcsak gyermekkorban, hanem felnőtteknél is jelentkezhet.
Három főbb típusuk ismert, amelyek minden esetben fül-orr-gégészeti kezelést igényelnek. Ezek a következők:
- Akut mandulagyulladás: főleg bakteriális háttér esetén célzott kezelést igénylő betegség, ennek elmulasztása súlyos szövődmények kialakulásához vezethet.
- Krónikus mandulagyulladás: ha a gyulladás ismétlődő jelleggel visszatér vagy tartósan jelentkezik, és nem reagál az antibiotikumos kezelésre, akkor minden esetben krónikusnak minősül.
- Peritonsillaris tályog: a Peritonsillaris tályog kialakulásáról akkor beszélünk, ha a fertőzés egy gennyes tasakot hozott létre a mandulán vagy közvetlenül mellette. Ezt minden esetben kezelni kell gyógyszerekkel és a tályog folyamatos lecsapolásával.
