Az onkológia a daganatos betegségek megelőzésével, diagnosztizálásával, kezelésével és tanulmányozásával foglalkozó tudományág.
Gyakran aggodalomra ad okot, ha valakit onkológushoz küldenek, hiszen ilyen esetekben más szakágon történt vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a páciensnél rosszindulatú elváltozások alakultak ki.
Az onkológus feladata, hogy ezt a hipotézist cáfolja vagy megerősítse. A kivizsgálást nem ajánlott késleltetni, hiszen valamennyi ráktípusra igaz, hogy minél előbb kerül feltárásra, a páciensnek annál jobb kilátásai vannak a gyógyulásra.
Hogy milyen tünetekkel és mikor forduljunk onkológiára, egyáltalán milyen diagnosztikai módszerek vannak az onkológusok kezében? Szakmai cikkünkben minden kapcsolódó kérdésre válaszoltunk.
Amennyiben tünetei alapján Önnél is daganatos elváltozások alakultak ki vagy csak prevenciós szűrővizsgálatra van szüksége: onkológia.
Mivel foglalkozik egy onkológus?
Hogy pontosan átláthassuk az onkológia feladatkörét, azaz meg tudjuk állapítani, mikor van szükségünk a kérdéses szakrendelésre, nagyon fontos tisztában lennünk vele, mivel foglalkozik egy onkológus.
A szakterület legfontosabb feladatai a következők:
- A rosszindulatú daganatos elváltozások diagnózisa.
- A diagnózishoz szükséges képalkotó és egyéb módszerek kijelölése.
- A gyógyuláshoz elengedhetetlen terápiák (operáció, sugár- vagy kemoterápia stb.) összeállítása.
- A rákkezeléshez kapcsolódó etikai kérdések megválaszolása.
- A rosszindulatú daganatos betegek úgynevezett palliatív ellátása (különösen végstádiumú páciensek esetén).
- A meggyógyított daganatos betegek nyomon követése és esetleges utókezelése.
- Prevenciós szűrővizsgálatok lebonyolítása különösen a magas rizikófaktorral rendelkező embereknél.
Milyen tünetekkel forduljunk onkológushoz?
Amint azt fentebb már leírtuk, az onkológia a rosszindulatú daganatos elváltozások feltárásával és kezelésével foglalkozik.
A kérdéses betegségek szinte mindegyikéről elmondható, hogy kezdetben vagy egyáltalán nem okoznak panaszokat, vagy annyira általános tüneteket produkálnak, amelyek nem utalnak súlyos elváltozásra.
Gyakoro eset például, hogy a daganatos betegek csak erőteljes fáradtságot, megmagyarázhatatlan fogyást, tartós hőemelkedést vagy lázat, fájdalmakat és duzzanatokat tapasztalnak, azonban ennél specifikusabb problémák nem jelentkeznek.
Ez azért nagy baj, mert amennyiben már célzott panaszok mutatkoznak, ott a legtöbbször a daganat kilépett a korai stádiumból, nem ritkán áttétet képezett. Emiatt nem lehet eléggé hangsúlyozni ebben a témában a prevenciós szűrővizsgálatok fontosságát.
Specifikus onkológiai tünetek
Mint említettük, a kezdeti általános panaszokkal sokan halogatják az onkológus felkeresését, és már csak akkor kérnek segítséget, ha specifikus panaszokat tapasztalnak.
Ezek az érintett testrészek, szervek, illetve ráktípusok tekintetében nagyon jól elkülöníthetők egymástól és gyakran a diagnózist is megtámogatják.
Amennyiben tehát a következő panaszokat tapasztaljuk, javasolt mielőbb részt venni egy onkológiai szakvizsgálaton:
- Megfázás és felsőlégúti fertőzés nélkül tapasztalható tartós köhögés, véres köpet, amihez a mellkas, a hát és a váll fájdalma társul.
- Hetekig tartó hasmenés vagy székrekedéses állapot, ami vérzéssel és fájdalommal jár.
- Tartós rekedtség, amit gyakori köhögés, nyelési nehézség, véres köpet vagy a torokban megakadt étel érzete kísér.
- A látáshoz kapcsolódó problémák, így homályos látás vagy a látótér egy részének elvesztése, amihez fejfájás és a koponya nyomása kapcsolódik.
- A herékben tapintható duzzanat, fájdalom, véres vizelet vagy véres ondó ürülése.
- Aggasztó bőrelváltozások, így növekvő, kipirosodó vagy kisebesedő, esetleg váladékozó anyajegyek.
- A hátba, az alhasba vagy az oldalakba sugárzó erős fájdalmak, amihez étvágytalanság, jelentős súlycsökkenés kapcsolódik.
A leggyakoribb okok, amivel onkológushoz kell fordulnunk
Rendellenes vizsgálati eredmények
Az emberek többsége azért kerül onkológushoz, mert egy prevenciós szűrés vagy egy más okból kifolyólag elvégzett vizsgálat eredményei valamilyen rendellenességet mutattak, ami további kivizsgálásokat igényel.
Rák gyanúja merült fel
Amennyiben valakinél csak kellemetlen panaszok jelentkeztek, de a háziorvos vagy más szakág képviselője rosszindulatú hátteret feltételez, a páciens szintén gyakran kerülhet onkológushoz.
Genetikai hajlam
A rákkutatások egyértelműen feltárták, hogy a legtöbb daganatos elváltozás mögött genetikai hajlam áll, azaz a probléma örökölhető. Ha tehát a közeli családtagoknál volt diagnosztizált rákos eset, az onkológus segít a rendszeres prevenciós szűrések lebonyolításában.
Rákkezelés utáni ellenőrzés
A rákkezelésen átesett páciensek állapotát évekig elengedhetetlen nyomon követni még akkor is, ha gyógyultnak minősítették őket. Ezt a feladatot szintén az onkológia látja el.
Multidiszciplináris rákkezelés
A rák az emberi betegségek egyik legbonyolultabb típusa, így folyamatosan új kihívások elé állítja az orvostudományt. A multidiszciplináris rákkezelés azt a célt szolgálja, hogy a legkomplexebb elváltozások is diagnosztizálhatók és kezelhetők legyenek.
Ebben az onkológia minden esetben fontos szerepet játszik, de az onkológusok mellett ilyenkor gyakran sebészek, patológusok, radiológusok és más szakágak képviselői is összeülnek, hogy előkészítsék a beteg gyógyulásához szükséges beavatkozásokat.
Milyen betegségekkel foglalkozik az onkológus?
Az onkológus kizárólag a daganatos betegségek diagnózisával és kezelésével foglalkozik. Mivel ezek az elváltozások a test szinte bármelyik régiójában megjelenhetnek, ezért az onkológia szakterülete rendkívül szerteágazó.
Jelenleg ugyanis több mint 100 különböző ráktípust ismer az orvostudomány, az Országos Onkológiai Intézet statisztikái szerint pedig hazánkban
- az emlőrák,
- a tüdőrák,
- a végbélrák,
- a nyirok- és vérképzőrendszeri rák,
- valamint a méhtestrák a leggyakoribbak.
A daganattípusok stádiumai
Az onkológusok feladata, hogy a diagnózis és a kezelés mellett jobban megértsék a daganatos betegségek kialakulásához és terjedéséhez köthető mechanizmusokat, ami a gyógyítás tekintetében nagyon fontos.
Részeként képesek meghatározni, hogy az egyes daganatos elváltozások mennyire terjedtek el a szervezeten belül, azaz milyen stádiumban találhatók.
A köznyelvben általában korai- és előrehaladott stádiumról beszélnek az emberek, az onkológusok azonban gyakran ráktípusonként eltérő rendszereket állítanak fel, de az alábbi négy stádium a legfontosabb:
- 1. stádiumú daganat: a legkorábbi állapot, amikor a daganatos sejtek még nem léptek túl a kiindulási szöveten.
- 2. stádiumú daganat: ebben az esetben a rákos sejtek már terjeszkedésnek indultak, de átterjedtek más szövetekre, ami még nem áttétes állapot.
- 3. stádiumú daganat: ilyenkor már egy nagyobb méretű daganatról beszélhetünk, ami még mindig csak az adott szervet érinti.
- 4. stádiumú daganat: ebben az állapotban a daganat már a környező szervek szöveteit is megtámadta, azaz áttétet hozott létre.
Onkológus specialisták
Az általános onkológusok mellett a szakágnak vannak specialistái, azaz olyan szakértői, amelyek a rákkutatás és rákgyógyítás egy-egy területére fókuszálnak.
Erre azért van szükség, mert a daganatos állapotok gyógyítása jelenleg az orvostudomány egyik legnagyobb kihívását jelenti, és mivel a betegség a test különböző részeit érinti, sőt az egyes esetek között is jelentős eltérések vannak, ezért gyakran specialistákra van szükség.
Néhány példa a különböző onkológus specialistákra:
- Sebészeti onkológus: a daganat és a környező rákos sejtekkel fertőzött szövetek műtéti eltávolítását segíti.
- Gyermek onkológus: a gyermekeket érintő daganatos elváltozások kezelésére specializált szakorvosokat soroljuk ide.
- Nőgyógyász onkológus: a nőgyógyászati daganatok különösen gyakoriak, ezért sokszor találkozhatunk direkt ezekre az elváltozásokra specializált onkológusokkal.
- Neurológiai onkológus: ezek az orvosok az idegrendszert érintő rákos megbetegedések kezelésére szakosodtak.
Milyen diagnosztikai módszerek vannak az onkológusok kezében?
A rákgyógyítás egyik alapja a megfelelő diagnózis felállítása. Ebből a szempontból az onkológusok kezében számos diagnosztikai módszer van, amelyek segítik a kapcsolódó panaszok feltárását.
A leggyakrabban alkalmazott diagnosztikai módszerek a következők:
- Vérvizsgálat: ma már a laboreredmények képesek olyan tumormarkerek kimutatására, amelyek megtámogatják a daganatos elváltozások feltárását.
- Biopszia vagy reszekció: mindkettő szövettani mintavételre szolgáló eljárás, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az esetleges rákos sejteket patológus vizsgálhassa és diagnosztizálhassa.
- Endoszkópia: rengeteg esetben szükség van endoszkópos vizsgálatokra (cisztoszkópia, bronchoszkópia, nasendoszkópia stb.), hogy a szakorvosok közelebbről is tanulmányozhassák az esetleges daganatos elváltozásokat.
- Képalkotó vizsgálatok: számos képalkotó módszer (röngten, CT, MRI, ultrahang stb.) elérhető az onkológusok számára, amelyek segítenek a daganatok pontosabb diagnosztizálásában.
- Egyéb vizsgálatok: speciális vagy összetett esetekben az orvostudomány legmodernebb eszközeit is alkalmazzák a rákos betegségek diagnózisakor, mint amilyen a szcintigráfia vagy a pozitronemissziós tomográfia (PET).
Milyen terápiás módszereket alkalmaznak az onkológusok?
Terápiás szempontból a rákgyógyítás minden esetben rendkívül összetett feladat, ami nemcsak nagy szakértelmet, hanem kellő körültekintést is igényel.
Mivel nincs két egyforma eset, ezért páciensenként eltérő kezelési lehetőségek közül válogatnak az onkológusok a leghatékonyabb eredmények érdekében.
Itt fontos kiemelni, hogy a rákgyógyítás egy folyamatosan változó terület, rengeteg kutatás zajlik vakcinákkal és immunterápiákkal, amelyek a jövőben megkönnyíthetik, sőt hatékonyabbá is tehetik bizonyos daganatos megbetegedések ellátását.
Jelenleg a legtöbbször a következő terápiákat alkalmazzák a daganatos betegek kezelésére az onkológusok:
- Operáció: bár nem minden daganatos betegség operálható, bizonyos típusainál a műtét életmentő lehet, vagy elősegítheti a páciens gyorsabb gyógyulását.
- Kemoterápia és sugárterápia: a legnépszerűbb terápiás módszerek, amelyek közül valamelyiket – gyakran mindkettőt párhuzamosan – számos rosszindulatú daganat ellen használják eredményesen.
- Hormonkezelés: különösen a mell- és prosztatarák kezelésében nagyon jó eredményeket érnek el az onkológusok a hormonterápiákkal.
- Monoklonális antitest-kezelés: eredményessége miatt egyre gyakrabban alkalmazzák az onkológusok a limfóma és az emlőrák kezeléséhez ezt a modern eljárást.
