A kálcium-oxalát szintjének ellenőrzésére általában akkor van szükség, ha vesekövesség gyanúja merült fel, illetve annak megelőzése a cél. Amennyiben a vizeletvizsgálat során az oxalát szintje túl magas, az megnöveli a vesekő kialakulásának valószínűségét.
A vizsgálat célja lehet a prevenciós jellegű, hogy megakadályozzák a kialakulást, de más paraméterekkel kiegészülve diagnosztikai szempontból is fontos hozzáadott értéke van.
Hogy mit kell tudni a kálcium-oxalátról, hogyan zajlik a vizsgálata és mit kell tenni abban az esetben, ha emelkedett értéke mutatható ki a vizeletből? Az alábbiakban minden kérdést megválaszoltunk!
Amennyiben Önnek is kálcium-oxalát mérésre van szüksége, kattintson a következő linkre: laborvizsgálat.
Mi az a kálcium-oxalát?
A kálcium-oxalát nem más, mint egy kristályos anyag, amely a vesekő kialakulását idézi elő.
A legtöbbször akkor képződik a vesében, amikor oxalátban gazdag étrendet követünk, ezen felül pedig magas a kalcium, a cisztin vagy a foszfát szintje és mellette kevés folyadékot fogyasztunk a hétköznapokban.
Konkrétan a kálcium-oxalát kristályok tehát többféle ásványi anyag, de főként az oxalát és a kálcium kombinációjából születnek.
A kristályok jellemzője, hogy tartós dehidratáltság mellett képesek lerakódni, egymáshoz tapadni, csomósodni. Így jön létre a vesekő, amely nemcsak fájdalmakat, hanem nagyon súlyos húgyúti fertőzéseket és egyéb szövődményeket idézhetnek elő.
Ezek kezelését minden esetben az urológia látja el.
Hogyan kerül oxalát a szervezetünkbe?
Az oxalát számos ételben megtalálható, de a legnagyobb mennyiségben a következő zöldségek, gyümölcsök tartalmazzák:
- zöld leveles zöldségek;
- spenót;
- búzakorpa;
- eper;
- málna;
- cékla;
- bab;
- burgonya;
- dió és a különféle diófélék;
- rebarbara;
- szójából készült ételek;
- ezen felül pedig sok oxalát található még a csokoládékban is.
Ha ezeket az ételeket fogyasztjuk, az emésztőrendszerbe kerülő tápanyagok többsége felszívódik, de a maradék salakanyagok – így az oxalát is – a vesébe kerülnek, majd a vizelettel együtt távoznak.
Az oxalátot részben képes lebontani az emberi szervezet, ilyenkor keletkezik az úgynevezett oxálsav.
Amennyiben azonban túl nagy mennyiségű oxalát gyülemlik fel a vesében, és ott kálciummal találkozik, beindul a kristályképződés folyamata, ami bőséges folyadékfogyasztás mellett még nem probléma, ellenkező esetben azonban elindul a vesekövek kialakulása.
Mi okozza a kálcium-oxalát kristályok megjelenését?
Normál esetben a vizelet olyan vegyi anyagokat tartalmaz, amelyek megakadályozzák, hogy az oxalát és a kálcium összetapadjanak, ezáltal kristályok alakuljanak ki.
Vannak azonban olyan esetek, amikor a körülmények kedveznek a kristályosodáshoz:
- ilyen például a túl kevés folyadékbevitel, vagyis a dehidratáltság;
- illetve a túl magas oxalát-, fehérje- és sótartalmú étrend követése.
Ezen felül a kálcium-oxalát kristályok megjelenését bizonyos kísérőbetegségek és állapotok is elősegíthetik. Ezek a következők:
- gyulladásos bélbetegségek (például Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás);
- a mellékpajzsmirigy-hormon magas szintje;
- vesebetegségek;
- cukorbetegség;
- elhízás;
- gyomor bypass műtéttel előidézett fogyás.
Miért van szükség a kálcium-oxalát vizeletvizsgálatra?
A kálcium-oxalát szintjének ellenőrzésére több okból kifolyólag is szükség lehet. A leggyakoribbak a következők:
- Vesekő kialakulásának megelőzése.
- Gyakran kialakuló vesekövesség.
- A vesekő kezelésének hatékonyabbá tétele.
- Oxalát-diéta hatékonyságának ellenőrzése.
- Primer hyperoxaluria (egy ritka anyagcserebetegség) diagnózisa.
Fontos, hogy önmagában ritkán ellenőrzik csak a kálcium-oxalát mértékét, gyakran más paramétereket is fel kell tárni a páciens állapotának átfogó megismerése érdekében.
Ide sorolható például a glikolát, a glicerát, de amennyiben a primer hyperoxaluria vizsgálata történik, akkor a vizelet mellett a vér vizsgálata is indokolt.
A normál kálcium-oxalát szint
A kálcium-oxalát normál szintjének meghatározását ugyan rengeteg tényező befolyásolhatja, de a 24 órás vizeletvizsgálattal mért eredmény akkor megfelelő, ha az 25 milligramm alatti értéket mutat.
Mit jelent a magas kálcium-oxalát szint?
A kálcium-oxalát szintjének meghatározásakor minden esetben figyelembe kell venni az életkort, a nemet és a kórelőzményeket is.
Lényeges az eredményeket mindig az adott laboratórium által meghatározott határértékekhez igazítani, hiszen ebben a tekintetben akár jelentős eltérések mutatkozhatnak.
A legtöbb esetben akkor beszélhetünk magas kálcium-oxalát szintről, ha a 24 órás vizeletmintában 50 milligrammnál nagyobb mennyiségben mutatható ki.
Ilyen esetekben megnövekszik a vesekő kialakulásának a kockázata, noha a kőképződés valószínűsége a megfigyelések szerint már tartós 25 milligramm/nap esetén is emelkedést mutat.
Milyen tünetei vannak, ha a kálcium-oxalát szintje magas?
Magában a magas kálcium-oxalát szint nem okoz panaszokat, kivéve abban az esetben, ha már kristályosodásnak indult és hatására vesekő alakult ki a szervezetben, ami méretéből vagy mozgásából fakadóan az alábbi panaszokat tudja okozni:
- intenzív, gyakran hullámokban jelentkező oldal- és hátfájdalom;
- vizelés közben jelentkező fájdalom;
- zavaros, bűzös és gyakran véres vizelet;
- szinte állandó, gyakran sürgető vizelési inger;
- hányinger és hányás;
- ha a vesekő húgyúti fertőzést okozott, láz és hidegrázás is előfordulhat.
Mit jelent az alacsony kálcium-oxalát szint?
Alacsony kálcium-oxalát szintről alapvetően nem beszélhetünk, de amennyiben mégis, az a magasabb értékekkel ellentétben nem okoz panaszokat vagy szövődményeket, így nincs szükség mérésére vagy nyomon követésére.
Hogyan zajlik a kálcium-oxalát érték vizsgálata?
A kálcium-oxalát értéket 24 órás vizeletvizsgálattal lehet ellenőrizni. Ehhez a páciensnek egy teljes napon át össze kell gyűjtenie az összes vizeletét az optimális vizsgálati háttér biztosításához.
A helyes vizeletgyűjtés úgy indul, hogy a páciens a reggeli első alkalommal teljesen kiüríti a hólyagját, amit még nem kell felfognia. Az ezt követő 24 órában azonban minden egyes vizeletet össze kell gyűjteni, és azt egyben eljuttatni a laborba.
Mi befolyásolhatja a kálcium-oxalát vizsgálatának eredményét?
A kálcium-oxalát szintjét és ezáltal a vizsgálat eredményét számos tényező befolyásolja, de a leginkább a magas C-vitamin tartalommal rendelkező ételek, így főként a zöldségek, illetve a gyümölcsök.
A C-vitaminról ugyanis kevesen tudják, de oxaláttá alakul át a szervezetben, ami megfelelő hidratáltság mellett nem okoz problémát.
A C-vitamin mellett a magas oxalát-tartalmú ételek, a spenót, a zöldleveles zöldségek, de még a csokoládé fogyasztása is befolyással lehet az eredményre.
Ezen felül egy bélgyulladás, sőt egy vastagbélműtét után is természetes, ha a vizeletvizsgálat magas kálcium-oxalát értéket mutat.
Hogyan készüljünk fel a kálcium-oxalát vizsgálatra?
A fentiek miatt a kálcium-oxalát vizeletvizsgálat minden esetben némi felkészülést igényel a páciens részéről, ez azonban jellemzően csak az életmódhoz kapcsolódik.
A legfontosabb, hogy a vizeletminta összegyűjtésének kezdete előtt 24 óráig semmilyen C-vitamint tartalmazó ételt, italt vagy étrendkiegészítőt ne fogyasszunk.
Ezen felül mindig tájékoztassuk kezelőorvosunkat a szedett gyógyszerekről, vitaminokról, sőt még a gyógynövény-tartalmú étrendkiegészítőkről is
Hogyan csökkenthetjük a kálcium-oxalát mennyiségét a szervezetben?
Amennyiben a laborvizsgálat szerint túl sok a kálcium-oxalát mennyisége a szervezetben, az minden esetben odafigyelést igényel a páciens részéről még akkor is, ha önmagában nem okoz tüneteket.
Ha csökkenteni szeretnénk az értéket, ezáltal elkerülve például a vesekő kialakulásának kockázatát, akkor tartsuk be az alábbi utasításokat:
- Igyunk elegendő folyadékot: a legfontosabb a magas kálcium-oxalát szint csökkentése kapcsán a hidratálás, hogy minél több folyadékot fogyasszunk, hiszen ezzel a vizelet hígul, a salakanyagok könnyebben ürülnek és megakadályozhatjuk a kristályképződést.
- Kerüljük a sok fehérje fogyasztását: a túl magas fehérjetartalommal rendelkező ételek elősegítik, hogy a kálcium-oxalátból vesekő alakuljon ki.
- Fogyasszunk kevesebb sót: a sok sóval rengeteg nátriumot tudunk bevinni a szervezetbe, ami elősegíti a kálcium lerakódását, és az a vesekövesség mellett a csontok szerkezeti gyengülését is előidézheti.
- Növeljük a kálciumfogyasztást: mivel a kálcium-oxalát egyik alapja a kálcium, sokan azt hiszik, hogy az ásványi anyag kerülésével mérsékelhetők a magas értékek. Valójában azonban ennek az ellenkezője igaz, a sok kálcium ugyanis segít abban, hogy minél több oxaláttól szabaduljon meg a szervezetünk.
- Kerüljük a túl sok C-vitamint: normál mennyiségben a C-vitamin nagyon fontos az egészséges immunrendszer fenntartásához, de indokolatlanul magas mennyiségben alaposan megnövelheti az oxalát szintjét a szervezetben.
- Fogyasszunk kevesebb oxalátban gazdag ételt: amint arra fentebb is felhívtuk már a figyelmet, az oxalát normál étkezés útján is képes bejutni a szervezetbe, ezért ajánlott odafigyelni rá, hogy kerüljük azokat az ételeket, amelyekről köztudott, hogy dúskálnak ebben az ásványi anyagban.
